hu: cookie: 1 Az ön fia nem való intézményünkbe | Autisták Országos Szövetsége
Főoldal

Autisták Országos Szövetsége

  • Rólunk
  • Az autizmusról
  • Kapcsolat
  • Hírek
  • Csatlakozz hozzánk! Online bankkártyás adományozás
  • Facebook

Köszönjük a támogatást!

Adószám: 19025915-1-41

Számlaszám: Erste Bank

11600006-00000000-83483024

Az ön fia nem való intézményünkbe

Megjelent az Esőember 2009/3 számában.

Autista személyek életminősége Svájcban

 

A címben idézett vagy ahhoz hasonló és minden bizonnyal megalázó mondatot Magyarországon is nagyon sok autista személy családjának kell hallania. A mondat mégsem nálunk, hanem Svájcban hangzott el, pár évvel ezelőtt. Két rövid cikk összefoglalása erejéig érdemes egy pillantást vetnünk Európa egyik leggazdagabb országára, hogy lássuk: az autista személyek és családjuk az itthonihoz hasonló gondokkal és problémákkal küzdenek.

 Andrea Kaufmann írása[1] a felnőtt korú autista személyek helyzetével foglalkozik, és számos kritikát fogalmaz meg az ellátórendszerrel kapcsolatban. A szerző tanulmánya elején jelzi: az autista személyek életminőségéről és társadalmi helyzetéről meglepően kevés kutatás látott napvilágot Svájcban – a szakirodalom jobbára az autizmus mibenlétével és diagnosztikájával foglalkozik. A kutatási összefoglaló a felnőtt korú autista személyek lakhatást nyújtó intézményekhez való hozzáférését, az intézményben dolgozó személyek szakképzettségét, valamint szülők és szakemberek viszonyát járja körül.

Általános kutatási tapasztalat a szülők és az érintett autista személyek tartós izolálódása és kirekesztődése a társadalmi együttélés mindennapos gyakorlataiból. E kiszorulást számos esetben az autizmussal együtt járó viselkedészavarok számlájára szokás írni, azonban – hívja fel rá a szerző a figyelmet – a kommunikációs partnerek kommunikatív megnyilvánulásait, az autizmussal szembeni elutasítást nem szokták figyelemmel kísérni.

Az érintett szülők rendre azt tapasztalják, hogy a lakóintézmények személyzete nincs megfelelően felkészítve az autista személyek kísérésére és gondozására, a velük folytatott kommunikációs helyzetek megfelelő kialakítására. A megkérdezett szakértők egybehangzó véleménye szerint a gyógypedagógiai és szociális tartalmú képzésekben az autizmus problematikája nem, vagy alig jelenik meg. Ebből eredően az intézményekben igen sok konfliktus alakul ki a lakók és a személyzet között. Szülők és szakemberek együttműködése a mindennapos gyakorlatban nem valósul meg. A szakemberek gyakorta nem veszik figyelembe a szülők észrevételeit és javaslatait, illetve nem fogadják meg azokat a tanácsokat, amelyeket a szülők az esetlegesen felmerülő kommunikációs problémák megoldására tesznek. Annak ellenére, hogy a szülőknek joguk van ahhoz, hogy intézményben élő gyermekükről információkat szerezzenek, és tudjanak arról, hogy mi történik az intézetben, ezeket az információkat a szakértők általában nem hozzák tudomásukra. A szakemberek ezzel szemben azt vallják, hogy ők nem kívánnak a szülők felett álló professzionális szakember szerepébe kerülni – az adatok szerint azonban erre rendszeresen sor kerül.

Az autista személyeket a lakhatást nyújtó szolgáltatások rendszeresen eltanácsolják klienseik köréből: vagy nem kívánják felvenni őket, vagy pedig egy rövid átmeneti idő után másik intézményt javasolnak, az érintettek sok esetben pszichiátriai intézményekbe kényszerülnek. Az intézmények a válsághelyzetekre rendszeresen nem a megoldás keresésével, hanem a fogyatékos személy eltávolításával reagálnak, s ezzel újra válsághelyzetbe hozzák az érintett személyt és családját.

A lakhatást nyújtó szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézségeit jelzi: egy szúrópróbaszerű kutatás eredményei szerint az autista személyek 50 százaléka nem talál magának lakóotthont vagy bentlakásos intézményt. Ennek következtében a szülők és a családtagok kényszerülnek átvállalni az államtól a fogyatékos családtag gondozásának feladatait. A lakhatást nyújtó szolgáltatások iránti szükséglet igen jelentős, a következő években a hiány kipótlásának nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani a szociálpolitikai szolgáltatások tervezésében.

 

Egy másik, átfogóbb kutatásról szóló beszámoló[2] számos közoktatási és szociális szolgáltatás helyzetét és az autizmushoz való viszonyáról szól. A 2006 márciusában végzett kérdőíves – A szolgáltatások minősége és autista személyek kísérése címet viselő –  felmérésben az Autismus Schweiz arra kereste a választ, hogy az egyes fogyatékos személyek számára fenntartott oktatást, lakhatást, foglalkoztatást nyújtó szolgáltatások mennyiben ismerik el az autizmust saját jogán létező, speciális kínálatot igénylő jelenségként, s mennyiben igyekeznek megfelelni a felismert kihívásoknak.

Míg az intézmények 80 százalékban alkalmaznak minőségfejlesztő eszközöket, amelyeket többnyire az eredetileg az ipari termelés hatékonyságának növeléséhez kialakított ISO 9001 típusú instrumentum elterjedt használata jelez, addig az autista személyek számára kialakított specifikus szolgáltatások elterjedtsége merőben gyengébbnek tűnt. A visszaküldött kérdőívek mindössze 20 százaléka jelezte, hogy rendelkeznek ilyen szolgáltatásokkal, ezek az intézmények pedig dominánsan az ország nyugati részében összpontosultak. Mindazonáltal voltak olyan válaszadók is, akik annak ellenére, hogy nem rendelkeznek az autista személyek számára kimunkált speciális szolgáltatásokkal, minőségfejlesztésük során kifejezett hangsúlyt helyeznek az autista felhasználók szolgáltatással való elégedettségének mérésére és fejlesztésére.

Figyelemre méltó, hogy az intézmények megannyi eltérő módon fogják fel az autizmus jelenségét, és ennek megfelelően helyileg más és más válaszokat adnak rá. Például egy „személyes fejlesztőprogramot” autizmusspecifikus szolgáltatásként vesznek számításba, noha hogy egy ilyen program minden pedagógiai és szociális tevékenység alapját képezheti. Egy másik esetben az autista tanuló iskolai támogatását tekintették specifikus kínálatnak, amit az iskolában dolgozó egyik gyógypedagógus tevékenységeként jelöltek meg. Ezt azonban távolságtartással kell kezelnünk, hiszen az iskolában dolgozó pedagógusok nem vettek részt semmilyen autizmusspecifikus továbbképzésen, és nem rendelkeztek megfelelő tudással. Nyilvánvaló, hogy az érintett tanuló iskolai pályafutásának hatékony támogatása csak az iskolában dolgozó összes munkatárs aktív közreműködésével együtt lehet sikeres. Számos intézmény jelezte, hogy rendelkezik autizmusspecifikus tudással, bár sokszor nehézséget okozott nekik annak meghatározása, hogy – koncepcionálisan vagy teoretikusan – miben is állna ez a tudás. Többnyire strukturált módszerekre utaltak, vagy más – közelebbről pontosan meg nem határozott – alternatív kommunikációs eszközöket említettek. Voltak olyan intézmények, amelyek bár rendelkeztek autizmusspecifikus eszközökkel és módszerekkel, mégsem voltak képesek ezeket az intézmény gyakorlatába átültetni és alkalmazni.

 

Az eredményekből a szerzők azt a következtetést vonják, le, hogy az eltérő feltételek kiegyenlítése érdekében fokozottabb figyelmet kell fordítani három területre:

  1. a korai diagnózis felállítására,
  2. a strukturált módszertan szerinti nevelési módszerek, valamint a lakhatás, a munka és a szabadidő eltöltésének metodikai fejlesztésére, végül
  3. a szakemberek és a szolgáltatások személyzetének megfelelő képzésére.

A kutatás megállapítja, hogy mindeddig nem jött létre az autizmus értelmezésének egységes vonatkoztatási rendszere, ebből fakadóan pedig sokszor esetleges döntések születnek, így a szolgáltatások összehasonlítása és országos szinten is egységes tervezése kudarcra van ítélve. A megoldáshoz a közös standardok és ajánlások kimunkálása vihetne közelebb. Ilyen lehetne például az INSOS ajánlások közös elfogadása, az Autismus France által kidolgozott, az „Autista személyeknek nyújtott szolgáltatások egységes értékelési rendszeréhez” hasonló standard kidolgozása vagy a britek által használt – a National Autistic Society (NAS) munkájából született – akkreditációs rendszerhez hasonló kritériumok bevezetése. Az egységes minták és értékelés alkalmazása lehetővé tenné a kantonok közötti jelentős különbségek kiegyenlítését. Az egységesítés lehetséges eszköze lehetne a kidolgozott kritériumok beillesztése a legtöbb szolgáltató által használt ISO 9001 minőségfejlesztési rendszerbe. Az egységes működés akadálya a sokféle képzettséggel rendelkező szakember heterogén tudásának hatékony összehangolása. E feladat megoldását az segíthetné, ha regionális szinten olyan kompetenciacentrumok, forrásközpontok vagy tanácsadó állomások jönnének létre, ahol az autizmusspecifikus szaktudás összpontosítása révén gyors és hatékony segítséget adhatnak az egyes szolgáltatások nyújtóinak.

Verdes Tamás

[1] Andrea Kaufmann (2007): „Ihr Sohn passt nicht in unsere Institution!” Erwachsene Menschen mit Autismus in der Schweiz. Zeitschrift für Heilpädagogik, 10, 7, 9–14.

 

[2] Bevilacqua, Alain (2006): Die Qualität der Dienstleistungen in der Schweiz: Lage und Perspektiven. Autismus Info, 8, 5, 13–16.

Hasonló cikkek:

  • Esőember 2009/3: Autizmussal diagnosztizált népesség az egészségügyi és a közoktatási rendszerben
  • Esőember 2009/3: A befogadó iskolák elfogadó tanítói
  • Esőember 2009/3: A Fogócska utcai iskola
  • Esőember 2009/3: A ház, ahol kinyílik a világ
  • Esőember 2009/3: A képzési kötelezettségröl és a pedagógiai szakszolgálatokról
  • Esőember 2009/3: A Montessori Oktatási Centrum
  • Esőember 2009/3: A pedagógus személyisége a döntő
  • Esőember 2009/3: A svájci iskolarendszer és egy Asperger-szindrómás kisfiú találkozása
  • Esőember 2009/3: A Szabadföldi úti iskola bemutatkozik
  • Esőember 2009/3: A társadalmi összetartozásért
  • Esőember 2009/3: A törvény szellemében
  • Esőember 2009/3: Ablak a világra
  • Esőember 2009/3: Amikor pályát választ a gyerek...- Kolping iskolák
  • Esőember 2009/3: Autista gyermekek az oktatási rendszerben
  • Esőember 2009/3: Autista kisgyermek adaptálása bölcsödében
  • Esőember 2009/3: Autisták a Ferencvárosban
  • Esőember 2009/3: Autizmussal élő tanulók integrációs kísérlete
  • Esőember 2009/3: Az ergoterápia
  • Esőember 2009/3: Az integrált oktatásért
  • Esőember 2009/3: Az Oktatási és Kulturális Minisztérium válasza
  • Esőember 2009/3: Az országgyűlési biztos közleménye
  • Esőember 2009/3: Be(nem)iskolázásunk története
  • Esőember 2009/3: Csillag Csoport a Kolpingban
  • Esőember 2009/3: Egy autista kisfiú beiskolázása
  • Esőember 2009/3: Egyéni fejlesztés Debrecenben
  • Esőember 2009/3: Esélyegyenlőség az iskolában
  • Esőember 2009/3: Fogyatékos hallgatók az egyetemen
  • Esőember 2009/3: Fogyatékosok a felsőoktatásban
  • Esőember 2009/3: Ha a szülők összefognak, csodákra képesek
  • Esőember 2009/3: Hol lenne a legjobb gyermekemnek?
  • Esőember 2009/3: Integráció. Integráció?
  • Esőember 2009/3: Integráció. Integráció?
  • Esőember 2009/3: Iskolai esélyteremtés
  • Esőember 2009/3: Iskolapélda az integrációról
  • Esőember 2009/3: Készül az ombudsman jelentése
  • Esőember 2009/3: Közép-európai szakmai napok harmadszor
  • Esőember 2009/3: Levél az oktatási miniszternek, Hiller Istvánnak
  • Esőember 2009/3: Levélváltás az AOSZ és az OKM között
  • Esőember 2009/3: Mi lesz veled, emberke?
  • Esőember 2009/3: Program van
  • Esőember 2009/3: Szegregáció helyett inklúzió
  • Esőember 2009/3: Tegyük könnyebbé a tanulást Montessori módszerével
  • Esőember 2009/3: Tekla iskolát talált
  • Esőember 2009/3: Továbbképzés az integrációról
  • Esőember 2009/3: Utazó tanárok
Vissza az Esőember 2009/3 számához

Legfrissebb híreink

  • Újra meccsre várjuk az autizmusban érintett családokat – MTK- Kecskeméti TE
  • Az Emirates légitársaság csatlakozik a Napraforgó programhoz
  • Újra MTK meccsre várjuk az autizmusban érintett családokat – MTK Budapest – FTC
  • Artmosphere by Alkoss szabadon 2025 pályázati felhívás
  • A BELÜGYI TUDOMÁNYOS TANÁCS ÉS A FOGYATÉKOSSÁGÜGYI TUDOMÁNYOS TANÁCS KÖZÖS PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA

Archívum

Ide kattintva elérheti archívumunkat.

Keresés

Kategóriák

  • AIP (6)
  • ajánló (770)
  • állás (54)
  • aosz (1 053)
  • AOSZ Info-Pont irodák (1)
  • AOSZ InfoBázis (1)
  • Autizmus világnap 2014 (3)
  • Autizmus Világnap 2019 (68)
  • Autizmus világnap 2021 (19)
  • Autizmus Világnap 2022 (17)
  • Autizmus világnap 2023 (7)
  • Autizmus Világnap 2024 (4)
  • Autizmus Világnap 2025 (5)
  • DATA (32)
  • együttműködés (5)
  • érdekvédelem (35)
  • esemény (615)
  • felhívás (339)
  • képzés (196)
  • kérdőív (28)
  • kiadvány (18)
  • könyv (30)
  • közgyűlés (2)
  • közlemény (110)
  • MTK (22)
  • pályázat (121)
  • tábor (54)
  • tájékoztatás (1 249)
  • támogatás (73)
  • Tartalmas Pihenés tábor (25)

Címünk

1053 Budapest,
Fejér György utca 10.
I. emelet 3. ajtó, 23-as kapucsengő

Telefon

+36 (1) 354 1073
+36 20 401 5126

Munkatársainkat az alábbi időpontokban érheted el telefonon:
Hétfő – Csütörtök: 9.00 – 16.00
Péntek: 9.00 – 14.00 között.

   

E-mail

Központi e-mail cím: info@esoember.hu

Információs Centrum e-mail cím: infocentrum@esoember.hu

Sajtókapcsolat (munkaidőben): komm@esoember.hu
+36 (20) 575 1919

© 2025 Autisták Országos Szövetsége

Weboldalunkon sütiket használunk

Az aosz.hu weboldalon, kizárólag az oldal működéséhez feltétlenül szükséges és a munkamenetet támogató az egyes felhasználói munkamenetek azonosítására szolgáló sütiket (Cookies) használunk. Az AOSZ oldalon alkalmazott sütikről és adatkezelésről az adatvédelmi tájékoztatónkban olvashat.

RendbenAdatvédelmi tájékoztató