Az autizmusról
Az Autism Europe kiadványa az Autizmus spektrum állapotról (2020.)
A kiadvány a képre kattintva olvasható.
Mi az autizmus?
Olyan állapot vagy másképpen fogyatékosság, mely eltérő fejlődéshez vezet. A napjainkban használt hivatalos kifejezés: autizmus spektrumzavar. A kifejezésben a spektrum szó arra utal, hogy az autizmusnak számtalan megjelenési formája van.
Az autizmussal élő személyek agya másképpen dolgozza fel a külvilágból érkező hatásokat, mint a miénk. Ez az eltérő fejlődés az oka annak, hogy érzékszerveik sokszor túlságosan kifinomultak, vagy éppen ellenkezőleg: nem elég érzékenyek, hogy befogadják a környezet ingereit. Ez az eltérő működés ráadásul megnehezíti a társas kapcsolataikat is. Egy autista embernek problémát jelent megérteni a közösség írott és íratlan szabályait, nehezen olvasnak gesztusokból, mimikából és gyakran nem értik a hasonlatokat, szófordulatokat.
Miben nyilvánul ez meg?
Gyakran előfordul, hogy egy autizmussal élő ember olyannyira érzékeny a hangokra, hogy számára a nagyvárosi közlekedés elviselhetetlen. Előfordulhat az is, hogy bőre fokozottan reagál az érintésre, ezért neki egy ölelés, vagy akár egy szimpla kézfogás is kellemetlen lehet. Ugyanakkor vannak olyan autizmussal élő személyek is, akik olyan ízeket is megéreznek, amiket mi nem, vagy olyan részletekre is felfigyelnek, melyek fölött az átlagos szem elsiklik. Ha beszélgetnek valakivel, megeshet, hogy túl közel hajol a másikhoz, vagy éppen nem néz a másik ember szemébe. Egy autista emberre az is jellemző lehet, hogy leplezetlenül kimutatja érzelmeit, vagy hogy őszintén megmondja a véleményét másokról.
Mi következik ebből?
Az autista személyek láthatóan másképp viselkednek, mint mi. Valószínűleg Ön is találkozott már autizmussal élő személlyel buszon, iskolában, vagy valamilyen társaságban, aki valahogy „furcsán”, nem megszokott módon viselkedett.
Mi okozza az autizmust?
A rossz hír az, hogy még nincs pontos válasz. A jó hír az, hogy a világon sok kutató foglalkozik a témával. A szakemberek szerint az autizmust genetikai és környezeti hatások kombinációja okozza.
Gyógyítható-e az autizmus?
A tudomány pillanatnyi állása szerint az autizmus nem gyógyítható. Létezik azonban sokféle fejlesztési mód, amivel az autista emberek élete megkönnyíthető, képességeik pedig fejleszthetőek.
Emberi Erőforrások Minisztériuma –Egészségügyért Felelős Államtitkárság EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMAI KOLLÉGIUM – Egészségügyi szakmai irányelve – Az Autizmusról/Autizmus spektrum zavarokról (Érvényes: 2020. július 16-2023. július 16-ig)
Hányan vannak?
Sokan! Az autizmus gyakori fogyatékosság. Minden századik emberből egy autizmus spektrum zavarban érintett. Ma Magyarországon minimum 100.000 autista személy él.
Hogyan segítünk mi az autista embereknek és családjainak?
Szövetségünk célja a tanácsadás, az érdekvédelem és a szülősegítés. Tudjon meg többet rólunk.
Szülők számára hasznos információkkal, baráti segítséggel, lelki támasszal szolgálhatnak a Mentorszülő hálózat tagjai.
Ha Ön oktatási intézmény vezetője, vagy pedagógus és interaktív, érzékenyítő előadást szeretne szervezni diákjainak az autizmusról, keresse meg Animátorainkat.
Autizmusról, intézményekről, nevelési-és jogi kérdésekről bővebben tájékozódhat ingyenesen letölthető Kiadványainkból.
Ismerje meg Tagszervezeteinket és a Majorháló tagjait!
Szolgáltatásainkat az ide kattintva érheted el.
Hogyan támogathatod munkánkat?
Ide kattintva támogathatod munkánkat.
Az autizmus néhány jellemző tünete – kattints a képre!
Az autizmusról autista írók tollából
„Problémát jelentett nekem akár egy olyan egyszerű kérdés is, hogy egy igazán kicsi kutya miért nem macska. Minden kutya, amit ismertem, elég nagytermetű volt, és ezért méret alapján azonosítottam be őket. Aztán a szomszédunk egyszer csak vásárolt egy tacskót, és teljesen összezavart engem. Hogy lehet az, hogy ez kutya? És elkezdtem tanulmányozni a tacskót, hogy rájöjjek arra, hogy miért kutya. Végül rájöttem, hogy a tacskónak ugyanolyan formájú orra van, mint az én golden retriveremnek, és így beazonosítottam.
A kutyának kutyaorra van!”
/Temple Grandin/
„Azok a szavak, mint „tudni” és „érezni” vagy az olyanok, mint az „ez”, „valami”, „által” , azaz nem láthatóak, nem lehet őket megfogni sem, vagyis számomra nem volt fontos a jelentésük sem. Az emberek nem tudják megmutatni neked a „tudni”-t, és nem látható az sem, hogy az „érezni” hogyan néz ki. Megtanultam használni az olyan szavakat, mint„tudni”, „érezni”, de úgy használom őket, mint a vak a „látni” és a siket a „hallani” szavakat.”
/Donna Williams/
„Számomra a külvilág ismeretlen zajok és szimbólumok káosza, teljesen nyers és érthetetlen. Próbálj meg egyszer úgy megnézni egy TV sorozatot, hogy leveszed a TV hangját. Abban a pillanatban a szereplők viselkedése váratlan és kiszámíthatatlan lesz, elveszti az értelmét. Minden egyes pillanatban, amikor szembesülök a külvilággal, én ezzel a zűrzavarral szembesülök.
Képzeld csak el, hogy sétálsz az utcán, és egyszer csak egy csapat tökrészeg fickó özönlik ki egy kocsmából a közeledben. Mivel részegek, a viselkedésük többé nem logikus, vagyis számodra kiszámíthatatlan. Ideges leszel, fogalmad sincs róla, mit fognak tenni a következő pillanatban, mire hogyan fognak reagálni. Fenyegetőnek érzed a helyzetet, mivel nem tudod többé kontrolálni. Én nagyjából minden pillanatban így érzem magam. Nem tudom kiszámítani az emberek viselkedését, nem látom előre a szándékaikat. Az időm jelentős részében tehát szorongok.”
/Ros Blackburn/
Mark Haddon: A kutya különös esete az éjszakában
(Európa Kiadó, 2005)
– részletek –
„…Zavarónak találom az embereket.
Ennek két fő oka van.
Az első fő oka, hogy az emberek sokat beszélnek anélkül, hogy egyetlen szót kiejtenének. …ha valaki felvonja az egyik szemöldökét, az rengeteg eltérő dolgot jelenthet. Jelentheti, hogy „Szexelni akarok veled”, de azt is jelentheti: „Szerintem most nagyon ostoba dolgot mondtál.”…
…ha becsukjuk a szánkat, és orron át hangosan kilélegzünk, az jelentheti, hogy megkönnyebbültünk, vagy unjuk magunkat, vagy haragszunk, minden attól függ, mennyi levegő jön ki az orrunkon, és milyen gyorsan, és milyen alakú a szánk, miközben ezt csináljuk, és hogy ülünk, és mit mondunk előtte, és még száz másféle dologtól, amik túlságosan bonyolultak ahhoz, hogy néhány másodperc alatt meg lehessen fejteni őket.
A második fő ok, hogy beszéd közben az emberek gyakran használnak metaforákat. Például ezek metaforák:
Halálra röhögtem magamat.
Összekarmolja magát tõle.
A füleden ülsz?
Hülye, mint a sötét éjszaka.
A kutya alulról szagolta az ibolyát.A metafora szó azt jelenti, hogy valamit átviszünk az egyik helyről a másikra … és akkor keletkezik, amikor valamit egy olyan szóval írunk le, ami mást jelent…
…Én úgy gondolom, hogy hazugságnak kellene nevezni, mert az éjszaka nem hülye, és senki sem a fülén ül. Ha pedig megpróbálom képként látni magam előtt a kifejezést, csak megzavarodom tőle, mert ha elképzelek valakit, aki magát karmolássza, annak semmi köze ahhoz, hogy nagyon szeretünk valakit, és csak elfelejtjük tőle, hogy az illető miről beszélt…”