hu: cookie: 1 Autisták a Ferencvárosban | Autisták Országos Szövetsége
Főoldal

Autisták Országos Szövetsége

  • Rólunk
  • Az autizmusról
  • Kapcsolat
  • Hírek
  • Csatlakozz hozzánk! Online bankkártyás adományozás
  • Facebook

Köszönjük a támogatást!

Adószám: 19025915-1-41

Számlaszám: Erste Bank

11600006-00000000-83483024

Autisták a Ferencvárosban

Megjelent az Esőember 2001/2 számában.

Azt mondják, az a hír, ha a postás harapja meg a kutyát. Mostanában viszont annyira elszaporodtak a kutyaharapó postások, hogy az a föltűnő, ha mindez fordítva van. Félretéve a tréfát, annyi hiányosságról, bajról, panaszról olvas, ír az ember, hogy külön öröm, ha valami jó dologról tudósíthat. Ezért a jó dologért a főváros IX. kerületébe, a Thaly Kálmán és a Gát utca sarkán álló épületbe kellett menni. 

A Ferencvárosi Önkormányzat komplex intézményének igazgatója Tőkés Sándor és azAutista tagozat vezetője Vincze Csabáné Varga Györgyi fogad. Hogy mitől komplex és mitől egyedül álló ez az intézmény, azt Tőkés Sándortól tudom meg: 

– 1994-től volt egy programunk a 0-18 éves korúakra. Az volt a célunk, hogy minden speciális szolgáltatást egy helyen oldjunk meg. Tehát a korai fejlesztőtől indulva a fejlesztő óvodán át egészen az autisták ellátásáig minden itt történjen. És ez az egyes részlegek, csoportok munkatársainak szoros együttműködésén alapuljon, hogy gyereknek, szülőnek ne kelljen – akárcsak a kerületen belül is – egyik helyről a másikra vándorolnia, és mindent elölről kezdenie. Ennek az innovációs folyamatnak – hogy egy ma sokat használatos szót mondjak – volt utolsó állomása az autista tagozat létrehozása 1998-ban. Tudomásunk szerint rajtunk kívül nincs még egy olyan intézmény Magyarországon, ahol a korai fejlesztőtől kezdve egészen 18 éves korig ellátják a gyerekeket. 

– Amikor előadták a terveiket a fenntartónak, az önkormányzatnak, nem mondta azt az illetékes, hogy erre sajnos nincs pénz? 

– Nem. Azt kell mondjam, mindenben partnerek. A mi innovációs folyamatunk egyik legnagyobb erénye, hogy nem halt el, és ez az önkormányzatnak is köszönhető. Amikor mi először megkerestük őket, akkor már a középtávú, hatéves koncepciójukban szerepeltek a mi elképzeléseink. Az önkormányzat 1999-ben hozzáépített az iskolához a Gát utcai oldalon, így több gyereket tudtunk fogadni. De nemcsak a mi iskolánkra vagy a mi tanulóinkra gondolnak, a kerület többi pedagógiai intézményét is támogatják. Két óvodai és két iskolai uszoda is van a kerületben. A mi gyerekeink is az egyik feszített víztükrű óvodai uszodába járnak. 

Az iskola tanulóinak zömét a tanulásban akadályozottak adják, az autista tagozat ’98-ban egy óvodai és egy iskolai csoporttal indult. Az indulásnál szinte csak kerületi gyerekeket tudtak fölvenni. Most, hogy már nőnek az “ő gyerekeik”, és szerencsére nem oly gyors a helybéli utánpótlás, no meg híre ment az intézménynek, már más kerületekből, sőt vidékről is fogadnak gyerekeket. Erre a sőtre azért volt szükség, mert mint Varga Györgyi, az Autista tagozat vezetője mondja, sokan még a Budapestre költözést is vállalnák, ha a tagozat fel tudná venni a gyereküket. A közelebb lakók ingáznak. Várólistájukon hatvan gyerek szerepel. Most 37-en vannak, jövőre legfeljebb ha három gyerekkel többet tudnak fölvenni. Egyrészt az intézmény már nem bővíthető, másrészt a létszám növelése a minőségi munka rovására menne. 

– A Comenius II. minőségbiztosítási rendszer építése másfél éve folyik iskolánkban – mondja Tőkés Sándor, és nem kis büszkeséggel teszi hozzá: – 2001. februárjában pedig dicsérettel zárult az ötéves monitoringozás. – (Ez magyarra fordítva azt jelenti, hogy öt évig folyamatosan ellenőrizték az iskola mindenfajta munkáját, ami nem kis megterhelést jelenthetett az ott dolgozóknak.) 

Az autisták hatfős osztályokban tanulnak 2-2 pedagógus segítségével. Egy-egy osztályba az egyéni képességek alapján kerülnek a gyerekek. Arra a kérdésemre, hogy milyen módszer alapján foglalkoznak az autistákkal Varga Györgyi válasza határozott volt: 

– Nincs egyetlen módszer, mint ahogy két egyforma gyerek sincsen. Ha az egyik nem válik be, akkor megpróbáljuk a másikat. Nálunk tárgyas napirend van, szóképes napirend van, logopédusunk van, és nem mondunk le a beszédindító foglalkozásokról sem. Mi nagyon nyitottak vagyunk. Figyelünk arra, hogy mit csinálnak a kollégáink. Elmegyünk, meglátogatjuk őket. Most épp Kaposvárra készülünk, de külföldi partnerkapcsolataink is vannak. Ők is jönnek hozzánk, mi is megnézzük, hogyan dolgoznak ők. A tanárok speciális képzése a Delej utcában, Balázs Annáéknál történt, az ott tanultaknak körülbelül egyharmadát használjuk, a többi saját ötlet és másoktól átvett módszer. 

– Azt már most tudjuk, hogy jövőre két dologra fogunk nagyobb hangsúlyt helyezni: a kommunikációra és a hydrorehabilitációra1. Két kolléganőnk most tanulja a jelelést, reménykedünk abban, hogy nemcsak a siket autista tanulónknál, hanem esetleg a többi, nem beszélőnél is hasznát látjuk. A hydrorehabilitáció négyhetes tanfolyamát Skibekné Óvári Andrea tanulta meg. Komolyan mondom, csodákat művel a viselkedési zavarokban szenvedő gyerekeknél, az autistáknál is. 

– Manapság elég sokat beszélnek az integrációról2. Ezt hogyan oldják meg? 

– Törekszünk rá, de az a véleményünk, hogy csak akkor lehet és érdemes, ha gondosan elő van készítve mindkét oldalon, és a gyerek is megérett rá. Amúgy az udvaron együtt vannak, ha erdei iskolába megyünk, akkor is együtt vagyunk, most például a Balatonra megyünk együtt. Tehát minden alkalmat megragadunk a tanórán kívül is a közös együttlétekre. 

Tőkés Sándor az általános érvényű igazságot mondta, Varga Györgyi a napi praxist: 

– Az iskolán belül is van integráció. Két autista tanulónk átjár a tanulásban akadályozottakhoz, de iskolán kívül is van példa az integrációra. Ősszel megy át az egyik autista tanulónk a XIX. kerületi Kincsesházba. Két évig kerestük azt az iskolát, ahová jó szívvel elengedhetjük, és ahol őt is szívesen fogadják. Az integrációnál nagyon fontos a ráfordított idő és a ráfordított energia, hiszen ezt a lépést mindkét részről nagyon intenzív munkának kell megelőznie. Vigyázva adjuk át ezt a kisfiút, meghagyva azt a lehetőséget, hogy ha nem megy, akkor visszajöhet. 

– A szülőkkel milyen a kapcsolatuk? Hiszen a szülő, ha már iskolás a gyerek, eredményt akar. Tanulásban, magatartásban egyaránt.

Varga Györgyi válaszol, de szavait Tőkés Sándor is megerősíti:

– Nyugodtan mondhatom, hogy jó. Van családterápia is nálunk a korai fejlesztős csoport szüleinek. De amikor kívülről megkerestek bennünket pszichológusok, hogy szívesen közreműködnének egy ilyen terápia megtartásában az autista tagozatnál, akkor kiderült, nincs rá igény. Mert a mi kapcsolatunk nagyon intenzív a szülőkkel. Nemcsak a tanulásról beszélgetünk, hanem a család egész életéről. Évente kétszer együtt piknikelünk a szülőkkel, és ezek nagyon jól sikerült összejövetelek. Fő büszkeségünk, hogy nyitottak a szülök, mindent meg tudunk beszélni.

Azt hiszem, mi is sok mindet megbeszéltünk. Olyanokat is, amelyek terjedelmi okokból nem kerültek be ebbe a cikkbe, meg olyanokat is, amelyekről majd később írunk. Kaptam egy meghívást, hogy ha kedvem van, hospitálhatok az órákon, megnézhetem az iskolai szabadidős tevékenységeket, egyszóval mélységében is megismerhetem az iskola mindennapjait. Élni fogok a lehetőséggel. 

Ferenczy Ágnes

Jegyzetek:  
1hydrorehabilitáció – HRG Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika; egyénre szabott mozgásfejlesztési módszer, amelynek során a megkésett fejlődésű gyermek korai szenzomotoros korszakának át nem élt, be nem épített, ám a magasabb szintű integrációs működéséhez nélkülözhetetlen ingereket megkapja; az (1994 óta) levédetett módszer kidolgozója Lakatos Katalin – Faragó Ferenc – Auti kisszótár 
Lásd még: HRG terápia 
2integráció közösségbe történő beillesztés, behelyezés

Hasonló cikkek:

  • Esőember 2001/2: Autizmussal diagnosztizált népesség az egészségügyi és a közoktatási rendszerben
  • Esőember 2001/2: A befogadó iskolák elfogadó tanítói
  • Esőember 2001/2: A Fogócska utcai iskola
  • Esőember 2001/2: A ház, ahol kinyílik a világ
  • Esőember 2001/2: A képzési kötelezettségröl és a pedagógiai szakszolgálatokról
  • Esőember 2001/2: A Montessori Oktatási Centrum
  • Esőember 2001/2: A pedagógus személyisége a döntő
  • Esőember 2001/2: A svájci iskolarendszer és egy Asperger-szindrómás kisfiú találkozása
  • Esőember 2001/2: A Szabadföldi úti iskola bemutatkozik
  • Esőember 2001/2: A társadalmi összetartozásért
  • Esőember 2001/2: A törvény szellemében
  • Esőember 2001/2: Ablak a világra
  • Esőember 2001/2: Amikor pályát választ a gyerek...- Kolping iskolák
  • Esőember 2001/2: Autista gyermekek az oktatási rendszerben
  • Esőember 2001/2: Autista kisgyermek adaptálása bölcsödében
  • Esőember 2001/2: Autizmussal élő tanulók integrációs kísérlete
  • Esőember 2001/2: Az ergoterápia
  • Esőember 2001/2: Az integrált oktatásért
  • Esőember 2001/2: Az Oktatási és Kulturális Minisztérium válasza
  • Esőember 2001/2: Az ön fia nem való intézményünkbe
  • Esőember 2001/2: Az országgyűlési biztos közleménye
  • Esőember 2001/2: Be(nem)iskolázásunk története
  • Esőember 2001/2: Csillag Csoport a Kolpingban
  • Esőember 2001/2: Egy autista kisfiú beiskolázása
  • Esőember 2001/2: Egyéni fejlesztés Debrecenben
  • Esőember 2001/2: Esélyegyenlőség az iskolában
  • Esőember 2001/2: Fogyatékos hallgatók az egyetemen
  • Esőember 2001/2: Fogyatékosok a felsőoktatásban
  • Esőember 2001/2: Ha a szülők összefognak, csodákra képesek
  • Esőember 2001/2: Hol lenne a legjobb gyermekemnek?
  • Esőember 2001/2: Integráció. Integráció?
  • Esőember 2001/2: Integráció. Integráció?
  • Esőember 2001/2: Iskolai esélyteremtés
  • Esőember 2001/2: Iskolapélda az integrációról
  • Esőember 2001/2: Készül az ombudsman jelentése
  • Esőember 2001/2: Közép-európai szakmai napok harmadszor
  • Esőember 2001/2: Levél az oktatási miniszternek, Hiller Istvánnak
  • Esőember 2001/2: Levélváltás az AOSZ és az OKM között
  • Esőember 2001/2: Mi lesz veled, emberke?
  • Esőember 2001/2: Program van
  • Esőember 2001/2: Szegregáció helyett inklúzió
  • Esőember 2001/2: Tegyük könnyebbé a tanulást Montessori módszerével
  • Esőember 2001/2: Tekla iskolát talált
  • Esőember 2001/2: Továbbképzés az integrációról
  • Esőember 2001/2: Utazó tanárok
Vissza az Esőember 2001/2 számához

Legfrissebb híreink

  • Autizmusról beszélgettek a Család-barát Magazinban
  • A Csillagpont Rádió vendége volt az AOSZ elnöke
  • Civilút Odaadó-közönségdíj – Szavazz Szántó Tamásra!
  • Októberben az ELTE nemzetközi workshopján mutatkozik be a DATA
  • Újra MTK meccsre várjuk az autizmusban érintett családokat – MTK-FTC

Archívum

Ide kattintva elérheti archívumunkat.

Keresés

Kategóriák

  • AIP (6)
  • ajánló (743)
  • állás (50)
  • aosz (884)
  • AOSZ InfoBázis (1)
  • Autizmus világnap 2014 (3)
  • Autizmus Világnap 2019 (68)
  • Autizmus világnap 2021 (19)
  • Autizmus Világnap 2022 (17)
  • Autizmus világnap 2023 (7)
  • DATA (26)
  • érdekvédelem (11)
  • esemény (580)
  • felhívás (323)
  • képzés (187)
  • kérdőív (27)
  • kiadvány (17)
  • könyv (30)
  • közlemény (106)
  • pályázat (114)
  • tábor (41)
  • tájékoztatás (1 191)
  • támogatás (67)
  • Tartalmas Pihenés tábor (12)

Címünk

1053 Budapest,
Fejér György utca 10.
I. emelet 3. ajtó, 23-as kapucsengő

Telefon

+36 (1) 354 1073
+36 20 401 5126

Munkatársainkat az alábbi időpontokban érheted el telefonon:
Hétfő – Csütörtök: 9.00 – 16.00
Péntek: 9.00 – 14.00 között.

   

E-mail

Központi e-mail cím: info@esoember.hu

Információs Centrum e-mail cím: infocentrum@esoember.hu

Sajtókapcsolat (munkaidőben): komm@esoember.hu
+36 (20) 575 1919

© 2023 Autisták Országos Szövetsége