hu: cookie: 1 A befogadó iskolák elfogadó tanítói | Autisták Országos Szövetsége
Főoldal

Autisták Országos Szövetsége

  • Rólunk
  • Az autizmusról
  • Kapcsolat
  • Hírek
  • Csatlakozz hozzánk! Online bankkártyás adományozás
  • Facebook

Köszönjük a támogatást!

Adószám: 19025915-1-41

Számlaszám: Erste Bank

11600006-00000000-83483024

A befogadó iskolák elfogadó tanítói

Megjelent az Esőember 2008/4 számában.

Az SNI tanulók inkluzív (befogadó) tanításáról, az őket tanító pedagógusok oktatásáról, osztálylétszámokról beszélgettünk Jávorné dr. Kolozsváry Judittal, az ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Karának docensével. 

Az Unióba belépésünk óta (2004) egyre több szó esett az integrációról, inklúzióról, azaz a befogadó iskolákról. Ha a sajtót (és most nem a szaksajtóra gondolok) olvasta az ember, azt hihette, hogy valami új pedagógiai csodaszerről van szó, ami egy csapásra megoldja a fogyatékos és hátrányos gyerekek oktatásának-fejlesztésének gondját, holott a befogadás már az 1993-as közoktatási törvényben is megfogalmazódott. Ezt az 1998. XXVI. törvény (esélyegyenlőségi) csak megerősítette.

Bár megfelelő törvény már volt, kezdetben az iskolák többsége nem rendelkezett ennek megfelelő tartalmú alapító oklevéllel, így az integrálási folyamat lassan indult el. Aztán ahogy csökkent a többségi iskolákba beiratkozó gyerekek létszáma, meg az iskoláknak szánt állami normatíva, úgy lettek egyre befogadóbbak az iskolák. (Ez persze csak a kívülálló sajtómunkás véleménye, erről a fenntartók egészen másként nyilatkoznának.) Hogy a pedagógusok hogyan voltak/vannak felkészítve az SNI (sajátos nevelési igényű) tanulókra, ahogy közoktatási törvény 2003-as módosítása óta nevezzük a fogyatékos gyermekeket, arról Jávorné dr Kolozsváry Juditot kérdeztem, aki az ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar docense és az ELTE Gyakorló Általános és Középiskola pszichológusa. A karon egyebek között differenciáló pszichológia és pedagógia tárgyat oktat. A képzés elméleti ismereteit kiegészíti egyfajta speciális iskolai gyakorlat, melynek során a hallgatók látják, tapasztalják a differenciáló-integráló pedagógiai eljárásokat, s azokat saját gyakorlati munkájukban alkalmazzák. Mindezeket részben ún. “külső” gyakorló helyeken: az iskolákban, részben pedig a főiskola Kiss János altábornagy utcai gyakorló iskolájában történik, ahol szintén tanulnak sajátos nevelési igényű gyerekek. (Kár, hogy a bejutás nem akadálymentes, pedig hely lenne, akár mobil rámpára is, a bejárati lépcsőnél.)

A főiskolán jól felépített rendszere van a differenciáló (integráló) pszichológiának, pedagógiának. Nem “mélységében” tanítják a gyógypedagógiát, hiszen nem az a cél, hogy a leendő tanító gyógypedagógusként is megállja a helyét. A cél az, hogy az egyes fogyatékossági csoportokról, főbb jellemzőiről képet kapjon, s jobban tudjon együtt működni a gyermekkel és a vele foglalkozó gyógypedagógussal, fejlesztő pedagógussal. A tárgyat jó 20 éve oktatják, s az oktatók külföldi tanulmányútjaikon szereztek iskolai tapasztalatokat. Kolozsváry Judit is több országban járt, olyan országokban, ahol a közoktatásban az integráció “bejáratott” gyakorlat: Angliában, Hollandiában, Németországban, Olaszországban. Egyik legmeghatározóbb élménye is Olaszországhoz fűződik. Ott egy halmozottan fogyatékos, kerekes ágyhoz kötött gyermek volt részese az inkluzív tanításnak. Vele volt édesanyja is, emellett konduktor, pedagógiai asszisztens is segítette a pedagógus munkáját. Látott olyan személyre szabott olvasásórát is, ami (szerintem) nálunk egyelőre elképzelhetetlen: a gyerekeknek nem volt hivatalos olvasókönyvük, hanem hosszabb-rövidebb meséket, történeteket olvastak: ki-ki a saját fejlődési ütemének megfelelő nehézségű olvasmányt. De akárhány nyugati országban járt, mindenütt azt tapasztalta, hogy egy, maximum két fogyatékos gyermek volt a kis létszámú osztályban, és a gyermek segítője mindig ott volt a tanórán. Az én tapasztalataim szerint ez a segítés Magyarországon délután, a tanórán kívül van, és nem biztos, hogy jól van ez így.

Persze az sem mindegy, hogy az SNI gyermek milyen betegségcsoportba tartozik. Egy végtaghiányos, ám egyébként jól funkcionáló gyermek a statisztika szempontjából ugyanúgy SNI gyereknek számít, mint az autista. Az egyik legjobb hírű befogadó iskola a budapesti Gyermekek Háza. Pedagógia vezetője, Lányi Marietta tanítónő szerint 20-23 fős osztályba 2-3 SNI gyermek integrálható.

Ezzel a 24 fős osztálylétszámmal sokan vitatkoznának, hiszen nem mindegy, hogy az iskola a II. kerületben, Pesthidegkúton van, ahol a Gyermekek Háza, vagy a főváros egyik lerobbant kerületében, vagy egy elszegényedő kistelepülésen. Kolozsváry Judit pontosan azt mondja, amit több gyakorló tanítónőtől hallottam: nem az hátráltatja a tanítást, hogy SNI gyermek van az osztályban, hanem az, hogy megnőtt a problémás gyerekek száma. Tanítványaival kijár az iskolákba is, ahol nehéz helyzetekkel találkoznak. Voltak olyan osztályban, ahol 24 tanulóból 17 problémás volt, s ha egy ilyen osztályba bekerül még egy-két SNI gyermek, nagy valószínűséggel megjósolható, hogy a tanulók nagy része (hacsak nincs jó szülői hátterük) nem részesül a képességének, érdeklődésének megfelelő nevelésben-oktatásban.

Ami mindezt ellensúlyozhatja, és szárnyakat adhat a gyerekeknek: a pedagógus személyisége, akinek még a következetes számonkérésén, szigorúságán is átüt, hogy szereti a gyereket. Mert az elsős kisdiákot még nem a tudásszomj hajtja, hanem az, hogy megfeleljen az általa szeretett tanító néninek, és ez igaz az SNI gyerekekre is.


– yá –

Hasonló cikkek:

  • Esőember 2008/4: Autizmussal diagnosztizált népesség az egészségügyi és a közoktatási rendszerben
  • Esőember 2008/4: A Fogócska utcai iskola
  • Esőember 2008/4: A ház, ahol kinyílik a világ
  • Esőember 2008/4: A képzési kötelezettségröl és a pedagógiai szakszolgálatokról
  • Esőember 2008/4: A Montessori Oktatási Centrum
  • Esőember 2008/4: A pedagógus személyisége a döntő
  • Esőember 2008/4: A svájci iskolarendszer és egy Asperger-szindrómás kisfiú találkozása
  • Esőember 2008/4: A Szabadföldi úti iskola bemutatkozik
  • Esőember 2008/4: A társadalmi összetartozásért
  • Esőember 2008/4: A törvény szellemében
  • Esőember 2008/4: Ablak a világra
  • Esőember 2008/4: Amikor pályát választ a gyerek...- Kolping iskolák
  • Esőember 2008/4: Autista gyermekek az oktatási rendszerben
  • Esőember 2008/4: Autista kisgyermek adaptálása bölcsödében
  • Esőember 2008/4: Autisták a Ferencvárosban
  • Esőember 2008/4: Autizmussal élő tanulók integrációs kísérlete
  • Esőember 2008/4: Az ergoterápia
  • Esőember 2008/4: Az integrált oktatásért
  • Esőember 2008/4: Az Oktatási és Kulturális Minisztérium válasza
  • Esőember 2008/4: Az ön fia nem való intézményünkbe
  • Esőember 2008/4: Az országgyűlési biztos közleménye
  • Esőember 2008/4: Be(nem)iskolázásunk története
  • Esőember 2008/4: Csillag Csoport a Kolpingban
  • Esőember 2008/4: Egy autista kisfiú beiskolázása
  • Esőember 2008/4: Egyéni fejlesztés Debrecenben
  • Esőember 2008/4: Esélyegyenlőség az iskolában
  • Esőember 2008/4: Fogyatékos hallgatók az egyetemen
  • Esőember 2008/4: Fogyatékosok a felsőoktatásban
  • Esőember 2008/4: Ha a szülők összefognak, csodákra képesek
  • Esőember 2008/4: Hol lenne a legjobb gyermekemnek?
  • Esőember 2008/4: Integráció. Integráció?
  • Esőember 2008/4: Integráció. Integráció?
  • Esőember 2008/4: Iskolai esélyteremtés
  • Esőember 2008/4: Iskolapélda az integrációról
  • Esőember 2008/4: Készül az ombudsman jelentése
  • Esőember 2008/4: Közép-európai szakmai napok harmadszor
  • Esőember 2008/4: Levél az oktatási miniszternek, Hiller Istvánnak
  • Esőember 2008/4: Levélváltás az AOSZ és az OKM között
  • Esőember 2008/4: Mi lesz veled, emberke?
  • Esőember 2008/4: Program van
  • Esőember 2008/4: Szegregáció helyett inklúzió
  • Esőember 2008/4: Tegyük könnyebbé a tanulást Montessori módszerével
  • Esőember 2008/4: Tekla iskolát talált
  • Esőember 2008/4: Továbbképzés az integrációról
  • Esőember 2008/4: Utazó tanárok
Vissza az Esőember 2008/4 számához

Legfrissebb híreink

  • Újra meccsre várjuk az autizmusban érintett családokat – MTK- Kecskeméti TE
  • Az Emirates légitársaság csatlakozik a Napraforgó programhoz
  • Újra MTK meccsre várjuk az autizmusban érintett családokat – MTK Budapest – FTC
  • Artmosphere by Alkoss szabadon 2025 pályázati felhívás
  • A BELÜGYI TUDOMÁNYOS TANÁCS ÉS A FOGYATÉKOSSÁGÜGYI TUDOMÁNYOS TANÁCS KÖZÖS PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA

Archívum

Ide kattintva elérheti archívumunkat.

Keresés

Kategóriák

  • AIP (6)
  • ajánló (770)
  • állás (54)
  • aosz (1 053)
  • AOSZ Info-Pont irodák (1)
  • AOSZ InfoBázis (1)
  • Autizmus világnap 2014 (3)
  • Autizmus Világnap 2019 (68)
  • Autizmus világnap 2021 (19)
  • Autizmus Világnap 2022 (17)
  • Autizmus világnap 2023 (7)
  • Autizmus Világnap 2024 (4)
  • Autizmus Világnap 2025 (5)
  • DATA (32)
  • együttműködés (5)
  • érdekvédelem (35)
  • esemény (615)
  • felhívás (339)
  • képzés (196)
  • kérdőív (28)
  • kiadvány (18)
  • könyv (30)
  • közgyűlés (2)
  • közlemény (110)
  • MTK (22)
  • pályázat (121)
  • tábor (54)
  • tájékoztatás (1 249)
  • támogatás (73)
  • Tartalmas Pihenés tábor (25)

Címünk

1053 Budapest,
Fejér György utca 10.
I. emelet 3. ajtó, 23-as kapucsengő

Telefon

+36 (1) 354 1073
+36 20 401 5126

Munkatársainkat az alábbi időpontokban érheted el telefonon:
Hétfő – Csütörtök: 9.00 – 16.00
Péntek: 9.00 – 14.00 között.

   

E-mail

Központi e-mail cím: info@esoember.hu

Információs Centrum e-mail cím: infocentrum@esoember.hu

Sajtókapcsolat (munkaidőben): komm@esoember.hu
+36 (20) 575 1919

© 2025 Autisták Országos Szövetsége