hu: cookie: 1 Szegregáció helyett inklúzió | Autisták Országos Szövetsége
Főoldal

Autisták Országos Szövetsége

  • Rólunk
  • Az autizmusról
  • Kapcsolat
  • Hírek
  • Csatlakozz hozzánk! Online bankkártyás adományozás
  • Facebook

Köszönjük a támogatást!

Adószám: 19025915-1-41

Számlaszám: Erste Bank

11600006-00000000-83483024

Szegregáció helyett inklúzió

Megjelent az Esőember 2003/2 számában.

Elszántságra és türelemre van annak szüksége (vagy jobb számítógépre), aki meg akar ismerkedni az Oktatási Minisztérium honlapján (www.om.hu) a közoktatási törvény módosításaival. Sokadik lefagyás után sikerült elolvasnom, de mentenem, másolnom nem (pdf formátum). Mindez magánügy lenne, ha nem sok családot érintő, fontos törvényről lenne szó. Talán ezért is terjedt el, hogy a tárca meg akarja szüntetni a gyógypedagógiai iskolákat, és már nem is beszél fogyatékosokról, hanem csak sajátos nevelési igényű gyerekekről. 

 

A fogyatékos kifejezés valóban nem szerepel a Parlamentnek benyújtott módosításokban, de ezt annak számlájára írhatjuk, hogy manapság sok mindent másképp nevezünk, mint régen. Ettől ugyan a Down-kóros gyermek továbbra sem lesz épértelmű, és ugyanúgy speciális megsegítést igényel, mint korábban, ám tanítása, fejlesztése másképp történik, mint eddig (Gondoljanak Gyöngy Anna könyvére, a Panka naplójára). Ami viszont új, hogy akit lehet, azt a tárca a normál általános iskolában oktatná, fejlesztené. Talán ettől félnek a legjobban a gyógypedagógusok, hiszen úgy érzik, veszélyben van az állásuk. 

 

Szauder Erikkel, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karának adjunktusával épp erről beszélgetünk. Nem értünk mindenben egyet, de abban feltétlenül, hogy ma nagyon sok olyan kisgyerek tanul szegregáltan, azaz gyógypedagógiai iskolákban, akiknek a normál iskolában lenne a helyűk. Ehhez persze másféle felkészültségű tanárok (is) kellenek az épek iskolájában, és a társadalom egészének szemléletváltására van szükség. 

 

– A gyógypedagógia oktatása már elindult ebbe az irányba – mondja Szauder Erik. – A tananyag reformja már 1993-ban megkezdődött, aztán kicsit megtorpant, de mondhatjuk azt, hogy azóta is folyamatosan tart. Régen a főiskola a szakma több területére készítette föl a diákokat, ezért amikor kikerültek az iskolába, kevesebb meglepetés érte őket, ám kevesebb mély ismerettel rendelkeztek egy-egy terület sajátos résztémái kapcsán. 

 

Mint minden tudományág, a gyógypedagógia és a kapcsolódó tudományok is jelentős fejlődésen mentek át, amelyeknek meg kell jelenniük a tananyagban, és – hasonlóan az orvosi és más szakmákhoz – a gyógypedagógia is differenciálódott. Ennek következménye, hogy most a főiskola – a széles alapok helyett – koncentráltabb, célzottabb képzést ad. Ennek persze pillanatnyilag van hátránya is, ismeri el Szauder Erik: 

 

– Hátrány az, hogy a hallgatók olyan oktatást kapnak, ami (szándékait tekintve) az új helyzetre készíti fel őket, ám ha kimennek az iskolákba, akkor még a régivel találkoznak. – 

 

Az oktatási törvényben a sajátos nevelési igényű gyerekekre vonatkozó rendelkezések már az új helyzetre vonatkoznak. Azt, hogy a gyógypedagógusok féltik az állásukat, Szauder Erik csak annak tudja be (és elolvasva a törvénymódosítást, magam is egyetértek vele), hogy nem ismerik a törvényt: 

 

– Sokkal több tanárra lesz majd szükség, hiszen megjelennek az iskolákban azok a gyógypedagógusok, akiknek a segítségét eddig legfeljebb akkor kérték, ha problémája volt a gyereknek. Az eddig periférián lévő gyógypedagógus fontos szerephez jut: együtt dolgozik az osztályt tanító többi pedagógussal. Az együttdolgozás, a team-munka a külön gyógypedagógiai iskolákra is igaz lesz, hiszen most nem az egészre, hanem annak egy-egy specifikus szeletére készíti föl a hallgatót a főiskola. Igaz sokkal mélyebben, alaposabban, ráadásul nemcsak egy adott életszakaszt véve figyelembe (pl. az óvodás- és iskoláskort), hanem az egész emberi életet: a csecsemő korai fejlesztésétől kezdve egészen a felnőttkorban bekövetkező betegségek miatti rehabilitációig (pl. afázia, speciális torna, amit a szomatopedagógus végez stb.). 

 

Amikor arról kérdem, hogy miként gondolják a sérült (én még maradok a régi kifejezésnél, mert az rövidebb) gyerekek integrációját, Szauder Erik így válaszol: 

– Manapság már nem integrációról, hanem inklúzióról, azaz befogadásról beszélünk. Abból indulunk ki, hogy alaphelyzetben mindenki másféle ellátást igényel. Az iskola szolgáltató intézmény, az a dolga, hogy a lehető legjobban kiszolgálja azokat, akik hozzáfordulnak. Miért utazzon a városon keresztül a gyermek, ha két utcával odébb ott van az iskola, amelynek az a dolga, hogy őt is megfelelően ellássa. Tehát nem arról van szó, hogy beteszünk, mondjunk egy Down-szindrómás gyereket az osztályba, és majd elboldogul ott valahogy, hanem arról, hogy speciális módon megsegítjük. Ha kell, akkor vele lesz egész nap egy gyógypedagógus, aki összedolgozik az osztályt tanító tanárral. De olyan is előfordulhat, hogy csak egy-egy speciális esetben megy segíteni a gyógypedagógus. Ez mindig az adott gyerektől függ, no és persze attól is, hogy a normál tanárképzésben milyen teret szentelnek akár a sajátos megsegítést igénylő gyerekek pedagógiájának, akár, mondjuk, a tanulásban akadályozottak (pl. diszlexiások, hiperaktívak stb.) nevelésének, fejlesztésének. Ebben a szisztémában a gyerek a lehető legtöbb időt tölti az osztálytársaival. 

 

Hosszan beszélünk még az inklúzióról, és Szauder Eriken látom, hogy ez szívügye. Mert az inklúziót úgy kell elképzelni, hogy bárki bejöhet majd az iskolába, hogy itt akarja taníttatni a gyerekét. Attól sem kell félni (leginkább az egészséges gyerekek szüleinek), hogy emiatt nem tudnak majd a többiek haladni. A befogadás osztályonként egy vagy két gyereket jelent. Az együtt töltött diákévek pedig minden europlakátnál, tévéhirdetésnél jobban szolgálják a másság elfogadását. Az megint más kérdés, hogy az iskola kérheti majd a szakértői bizottság véleményét, hiszen azt valamennyien tudjuk, nem mindenki alkalmas arra, hogy befogadott legyen. Szauder Erik szerint ez a sérültek egy-két százalékára igaz. Bár kevesebb kimondottan gyógypedagógiai intézmény kell, mégsem kell attól félni, hogy nem lesz szükség gyógypedagógusra, sőt: végre nem magányos partizánakcióként kell majd egy-egy civil szervezetnek vagy elszánt pedagógiai módszertani központnak az utazótanárokat fizetnie. Igaz, kicsit az ő funkciójuk is megváltozik. Egyfajta konzulensként (is) dolgoznak majd, azaz a helybéli pedagógusnak segítenek, hogy minél jobban ellássa a gondjaira bízott sajátos nevelési igényű gyermeket. 

 

Ferenczy Ágnes

Hasonló cikkek:

  • Esőember 2003/2: Autizmussal diagnosztizált népesség az egészségügyi és a közoktatási rendszerben
  • Esőember 2003/2: A befogadó iskolák elfogadó tanítói
  • Esőember 2003/2: A Fogócska utcai iskola
  • Esőember 2003/2: A ház, ahol kinyílik a világ
  • Esőember 2003/2: A képzési kötelezettségröl és a pedagógiai szakszolgálatokról
  • Esőember 2003/2: A Montessori Oktatási Centrum
  • Esőember 2003/2: A pedagógus személyisége a döntő
  • Esőember 2003/2: A svájci iskolarendszer és egy Asperger-szindrómás kisfiú találkozása
  • Esőember 2003/2: A Szabadföldi úti iskola bemutatkozik
  • Esőember 2003/2: A társadalmi összetartozásért
  • Esőember 2003/2: A törvény szellemében
  • Esőember 2003/2: Ablak a világra
  • Esőember 2003/2: Amikor pályát választ a gyerek...- Kolping iskolák
  • Esőember 2003/2: Autista gyermekek az oktatási rendszerben
  • Esőember 2003/2: Autista kisgyermek adaptálása bölcsödében
  • Esőember 2003/2: Autisták a Ferencvárosban
  • Esőember 2003/2: Autizmussal élő tanulók integrációs kísérlete
  • Esőember 2003/2: Az ergoterápia
  • Esőember 2003/2: Az integrált oktatásért
  • Esőember 2003/2: Az Oktatási és Kulturális Minisztérium válasza
  • Esőember 2003/2: Az ön fia nem való intézményünkbe
  • Esőember 2003/2: Az országgyűlési biztos közleménye
  • Esőember 2003/2: Be(nem)iskolázásunk története
  • Esőember 2003/2: Csillag Csoport a Kolpingban
  • Esőember 2003/2: Egy autista kisfiú beiskolázása
  • Esőember 2003/2: Egyéni fejlesztés Debrecenben
  • Esőember 2003/2: Esélyegyenlőség az iskolában
  • Esőember 2003/2: Fogyatékos hallgatók az egyetemen
  • Esőember 2003/2: Fogyatékosok a felsőoktatásban
  • Esőember 2003/2: Ha a szülők összefognak, csodákra képesek
  • Esőember 2003/2: Hol lenne a legjobb gyermekemnek?
  • Esőember 2003/2: Integráció. Integráció?
  • Esőember 2003/2: Integráció. Integráció?
  • Esőember 2003/2: Iskolai esélyteremtés
  • Esőember 2003/2: Iskolapélda az integrációról
  • Esőember 2003/2: Készül az ombudsman jelentése
  • Esőember 2003/2: Közép-európai szakmai napok harmadszor
  • Esőember 2003/2: Levél az oktatási miniszternek, Hiller Istvánnak
  • Esőember 2003/2: Levélváltás az AOSZ és az OKM között
  • Esőember 2003/2: Mi lesz veled, emberke?
  • Esőember 2003/2: Program van
  • Esőember 2003/2: Tegyük könnyebbé a tanulást Montessori módszerével
  • Esőember 2003/2: Tekla iskolát talált
  • Esőember 2003/2: Továbbképzés az integrációról
  • Esőember 2003/2: Utazó tanárok
Vissza az Esőember 2003/2 számához

Legfrissebb híreink

  • Gondolatok a valaszonline.hu írására reagálva
  • Az AOSZ is részt vett az Autism Europe közgyűlésén
  • Újra meccsre várjuk az autizmusban érintett családokat – MTK-Újpest FC
  • A LIBRI az AOSZ kiemelt AOSZ kártya partnere lett
  • Újra meccsre várjuk az autizmusban érintett családokat – MTK- Kecskeméti TE

Archívum

Ide kattintva elérheti archívumunkat.

Keresés

Kategóriák

  • AIP (6)
  • ajánló (773)
  • állás (54)
  • aosz (1 057)
  • AOSZ Info-Pont irodák (1)
  • AOSZ InfoBázis (1)
  • Autizmus világnap 2014 (3)
  • Autizmus Világnap 2019 (68)
  • Autizmus világnap 2021 (19)
  • Autizmus Világnap 2022 (17)
  • Autizmus világnap 2023 (7)
  • Autizmus Világnap 2024 (4)
  • Autizmus Világnap 2025 (5)
  • DATA (32)
  • együttműködés (6)
  • érdekvédelem (36)
  • esemény (617)
  • felhívás (340)
  • képzés (196)
  • kérdőív (28)
  • kiadvány (18)
  • könyv (30)
  • közgyűlés (2)
  • közlemény (110)
  • MTK (23)
  • pályázat (121)
  • tábor (54)
  • tájékoztatás (1 252)
  • támogatás (73)
  • Tartalmas Pihenés tábor (25)

Címünk

1053 Budapest,
Fejér György utca 10.
I. emelet 3. ajtó, 23-as kapucsengő

Telefon

+36 (1) 354 1073
+36 20 401 5126

Munkatársainkat az alábbi időpontokban érheted el telefonon:
Hétfő – Csütörtök: 9.00 – 16.00
Péntek: 9.00 – 14.00 között.

   

E-mail

Központi e-mail cím: info@esoember.hu

Információs Centrum e-mail cím: infocentrum@esoember.hu

Sajtókapcsolat (munkaidőben): komm@esoember.hu
+36 (20) 575 1919

© 2025 Autisták Országos Szövetsége

Weboldalunkon sütiket használunk

Az aosz.hu weboldalon, kizárólag az oldal működéséhez feltétlenül szükséges és a munkamenetet támogató az egyes felhasználói munkamenetek azonosítására szolgáló sütiket (Cookies) használunk. Az AOSZ oldalon alkalmazott sütikről és adatkezelésről az adatvédelmi tájékoztatónkban olvashat.

RendbenAdatvédelmi tájékoztató