hu: cookie: 1 Levélváltás az AOSZ és az OKM között | Autisták Országos Szövetsége
Főoldal

Autisták Országos Szövetsége

  • Rólunk
  • Az autizmusról
  • Kapcsolat
  • Hírek
  • Csatlakozz hozzánk! Online bankkártyás adományozás
  • Facebook

Köszönjük a támogatást!

Adószám: 19025915-1-41

Számlaszám: Erste Bank

11600006-00000000-83483024

Levélváltás az AOSZ és az OKM között

Megjelent az Esőember 2009/4 számában.

Akit érdekel az oktatás, az nyomon követhette az AOSZ és az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) közötti levélváltást. Júniusi számunkban és honlapunkon is olvasható volt a 15119 – 4 / 2009. számú levél, amelyre Szilvásy Zsuzsanna, az AOSZ elnöke szeptember 15-én az alábbiakat válaszolta.

 

 

Tisztelt Miniszter Úr!

Először és mindenekelőtt, szeretném leszögezni, hogy nemcsak kritizálni szeretnénk az Önök

munkáját, hanem építő jellegű vitát szeretnénk Önökkel folytatni. Nyitottak vagyunk egy

személyes találkozóra, ahol megismerhetjük egymás álláspontját.

A tárgyban megnevezett levél pontjaira adott válaszunkat az alábbiakban olvashatja.

 

  1. PEDAGÓGUSOK KÉPZÉSE, TOVÁBBKÉPZÉSE

Tisztában vagyunk vele, hogy Magyarországon az egyetemeknek önálló döntési jogkörük van és ez így helyes, hiszen demokráciában élünk. Részben az is igaz, hogy szakmai kérdés az önálló autizmus szak a gyógypedagógiában. Részben viszont diszkriminációs / emberi jogi kérdés. Ha létezik egy törvény (1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról), ami megnevezi az autizmust és ezzel ugyanolyan kategóriába sorolja, mint a többi fogyatékosságot, amely fogyatékosságok rendelkeznek alapképzési szakkal az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai karán, ugyanakkor az autizmus azóta sem (11 éve!), akkor ez meglátásunk szerint negatív diszkrimináció. Természetesen értjük, hogy a minisztérium nem kötelezheti az egyetemet alapszak indításra, de azt gondoljuk, tárgyalásokba kezdhet ez ügyben.

Természetesen örömmel vettük tudomásul az autizmus szakos felsőfokú szakirányú továbbképzést.

Tudjuk, hogy létezik, sőt a szakirányú képzés indításáról szóló vitában, annak idején, az AOSZ

képviselői is részt vettek. Azonban ismét csak a többi fogyatékossági ág képzési rendszerére

tudunk hivatkozni. Ha valaki például szomatopedagógus szeretne lenni, akkor 4 év alatt kaphat erről szóló felsőfokú diplomát, ha azonban autizmus szakos pedagógus szeretne lenni, akkor újabb másfél évet kell tanulnia, azaz 5 és fél évet, hogy egy ugyanolyan pozíciót betölthessen mint szomatopedagógus kollégája. Ráadásul, hogy maradjunk a példánál, amíg a szomatopedagógusi szak hallgatóinak egy része állami finanszírozással, azaz költségtérítés-mentesen végzi tanulmányait, addig az autizmus szakirány mindenképpen költségtérítéses. Ez tehát egyértelműen hátrányos helyzetet teremt. A szakirányú továbbképzés nem pótolja az alapképzést, csak kiegészíti azt.

Azt, hogy égető szükség van autizmus szakos gyógypedagógusokra az Országos Autizmus Kutatás adatai bizonyítják. A kutatás eredményeit szívesen ismertetjük Önökkel.

A Vadaskert Alapítványban és a Korai Fejlesztő Központban is léteznek különböző akkreditált

képzések, ezek azonban szintén nem helyettesítik az autizmus szakos gyógypedagógusi diplomát. Elsősorban olyan szakembereket várnak ezekre a képzésekre, akik már rendelkeznek valamilyen pedagógusi alapdiplomával és autizmussal élő gyermekekkel dolgoznak.

Örömmel halljuk, hogy a pedagógusképző intézmények hallgatói kapnak gyógypedagógiai

képzést.

Kérésünk: Juttassák el részünkre az említett képzés(ek) tematikáját. Szeretnénk tudni, hogy a

tematika tartalmazza-e az autizmust és hogy ki dolgozta ki a tananyagot.

 

  1. AZ AUTISTA TANULÓK NEVELÉSÉT, OKTATÁSÁT ELLÁTÓ INTÉZMÉNYRENDSZER

Tudjuk azt, hogy csak azok az iskolák vehetik igénybe az autista tanuló után a normatív

hozzájárulást, amelyek az alapító okiratban feltüntetik az autizmust, mint ellátandó területet. Íme a költségvetési törvény vonatkozó része:

  1. számú melléklet a 2008. évi CII. törvényhez.

A helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásai

Kiegészítő szabályok:

  1. A 15-17. pont alatti normatív hozzájárulásokhoz kapcsolódó kiegészítőés értelmező

rendelkezések:

  1. c) Kizárólag olyan, önkormányzat által fenntartott intézményben ellátott, oktatott létszám

után vehetők igénybe a hozzájárulások, amely intézmény alapító okiratában az

igényjogosultságot megalapozó tevékenység szerepel, és amely OM azonosítóval

rendelkezik. A sajátos nevelési igényű tanulók után akkor vehető igénybe a hozzájárulás,

ha az intézmény alapító okirata meghatározza a fogyatékosság típusát is. E

hozzájárulások az azonosító számmal rendelkező tanulók és alkalmazottak, valamint az

óvodai nevelésben és korai fejlesztésben, gondozásban részesülőgyermekek után

vehetők igénybe.

Az Önök által említett, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény nem említi meg az alapító okiratot, mint feltételt az ellátásra. A 30.§ nem erről szól, pusztán a feltételek meglétéről. Az alapító okirat finanszírozási szempontból fontos. Az azonban, hogy egy oktatási rendszert hogyan finanszíroznak, nem tartozik a felhasználókra, jelen esetben az autista gyermeket nevelő családokra.

Véleményünk szerint a két törvényt összeolvasni hiba. Az egyik az ellátásra vonatkozik, a másik pedig a finanszírozásra. Semmilyen más esetben nem szokták a szülővel közölni, hogy milyen forrásból fedezik a gyermeke oktatását.

Értjük, hogy az alapító okirattal azt szeretnék biztosítani, hogy az autista gyermek valóban jó

ellátást kapjon, viszont azt gondoljuk, hogy ez így csak egy kiskapu, amin az

intézmény-fenntartók kibújhatnak a feladat vállalása alól, és ezt rendszeresen meg is teszik. Számtalan olyan szülői panaszt kapunk, ahol az intézmények arra hivatkozva nem veszik föl az autizmussal élőgyermeket, hogy nincs benne az alapító okiratban a feladat. Sőt, van több olyan példánk, amikor az autizmus szerepelt egy intézmény alapító okiratában és miután egy ott tanuló autista gyermekkel problémák voltak, azt az alapító okiratból kivették, a gyermeket pedig erre hivatkozva elküldték.

A pillanatnyi helyzet szerint, ha nincs benne az alapító okiratban az autizmus, akkor azt az

intézményt nem ajánlja a szakértői bizottság (szerintünk ez ugyanaz a törvényértelmezési hiba,

amiről éppen most vitázunk), így a gyerek és az autizmusspecifikus ellátásra való igénye nem

jelenik meg az iskolában, ezért nem írják bele az alapító okiratba az autizmust.

Kérdésünk: Önök szerint ebből az ördögi körből hol lenne a kitörési pont?

Az alapító okirat kérdése többnyire az átlagos értelmi képességű, integráltan oktatható autista

tanulóknál merül fel. Az ő ellátásuk minőségét és a feltételek megteremtését a Sajátos nevelési

igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai

oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet biztosítja, felesleges tehát az alapító okirat meglétével is biztosítani azt.

Az alapító okirat helyett pedig a költségvetési törvényben szerepelhetne, hogy az intézményben

ellátott autizmus diagnózissal rendelkező gyermekek száma után lehet a magasabb normatívát

igényelni.

 

  1. A DIAGNOSZTIKAI MUNKA

Tudjuk, hogy az utóbbi években megnőtt a standardizált eszközöket használó diagnosztikai helyek száma. Köszönjük, hogy ezt a minisztérium is támogatja. Reméljük, hogy ez a tendencia továbbra is megmarad.

Az oktatási rendszerhez, így a minisztériumhoz, szorosan a szakértői bizottságok által kiállított

szakvélemények tartoznak. Az AOSZ ezeket a szakvéleményeket kifogásolja.

Az Önök által megjelölt, a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló

14/1994. (VI. 24.) MKM rendeletben a következőt találtuk:

  1. b) az autizmus megállapítása vagy kizárása gyermek- és ifjúságpszichiátriai szakorvosi vizsgálat lefolytatásával…

Nem találtuk azonban az Önök által idézett részt.

„A szakértői vélemény kialakítása a szakértői bizottságok által elvégzett vizsgálatok és spektrumzavart diagnosztizáló egyéb központok által elvégzett vizsgálati eredmények felhasználása, beépítése alapján történik.”

Kérésünk: tudassák velünk az idézett szöveg forrását.

Ez sokat segíthetne az olyan esetekben, amikről szintén szülői panaszokban hallunk, amikor a

gyermekpszichiáter által kiállított autizmus diagnózist a szakértői bizottságok keresztülhúzzák, a gyermeket más diagnózissal illetik. Ezzel a gyermeket alakítják a már meglévő oktatási

struktúrához és nem az ellátási rendszert a létező igényekhez. Ebből szintén elég nehéz lesz így

kitörni. Továbbra is azt látnánk megnyugtatónak, ha minden szakértői bizottságban dolgozna

olyan szakember, aki autizmus területen képzett. Gondolok itt például az Önök által is említett

szakirányú továbbképzés elvégzésére az ELTE BGGYF karán.

Kérdésünk: Tervezi-e a minisztérium ösztönözni a szakértői bizottságokat a szakembereik

beiskolázásra?

 

  1. AZ AUTIZMUSSAL ÉLŐ SZEMÉLYEK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJÁRA, VALAMINT AZ AUTIZMUS DIAGNOSZTIZÁLÁSRA

ALKALMAS INTÉZMÉNYRENDSZER KONCEPCIÓJA

Az Új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásáról szóló 1067/2007-es kormányhatározat szerint Önnek 2008. július 31-ig kellett volna elkészítenie az autizmus területének intézményfejlesztési koncepcióját. Ezt ön elmulasztotta megtenni, hiszen előzetes szakmai egyeztetések nem helyettesítik a kormányhatározatban említett koncepciót.

Tudomásunk van arról, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztérium – az AOSZ által elkészített javaslat alapján – nemrégiben tárcaközi egyeztetést kezdeményezett az autizmus területét érintő intézményfejlesztési koncepcióról az említett kormányhatározat alapján.

Kérdésünk: hogyan és mely programelemek esetében vette figyelembe az oktatási tárca a

„készülő koncepciót”? Kérjük, jelölje meg pontosan (program adatai, költsége, várt eredményei) azokat a tárca által indított programokat, amelyeket a koncepció alapján indítottak.

 

  1. FINANSZÍROZÁS

Köszönjük a tájékoztatást. Időközben az ide vonatkozó törvényeket átolvasva és szakértők

véleményét kikérve az alábbi megállapításra jutottunk.

Egy autizmussal élő gyermek esetében az ellátó oktatási intézmény lehívhat a költségvetésből 3

alap normatívát, hiszen a közoktatási törvény értelmében az autista tanuló 3 főnek számít és ezen felül lehívhatja az Önök által is említett kiegészítőnormatívát.

Kérjük, foglaljon állást azzal kapcsolatban, hogy fenti értelmezésünk így helytálló-e!

 

Köszönjük a válaszát és bízunk a további együttműködésben, a párbeszéd folytatásában, és

egymás munkájának segítésében.

*

Sajnos válasz nem érkezett, ezért a november 23-án újabb levelet küldött Szilvásy Zsuzsanna, emlékeztetve a miniszter urat arra, hogy a 2004. évi CXL törvény főszabályként 30 napos ügyintézési határidőt ír elő.

 

Hasonló cikkek:

  • Esőember 2009/4: Autizmussal diagnosztizált népesség az egészségügyi és a közoktatási rendszerben
  • Esőember 2009/4: A befogadó iskolák elfogadó tanítói
  • Esőember 2009/4: A Fogócska utcai iskola
  • Esőember 2009/4: A ház, ahol kinyílik a világ
  • Esőember 2009/4: A képzési kötelezettségröl és a pedagógiai szakszolgálatokról
  • Esőember 2009/4: A Montessori Oktatási Centrum
  • Esőember 2009/4: A pedagógus személyisége a döntő
  • Esőember 2009/4: A svájci iskolarendszer és egy Asperger-szindrómás kisfiú találkozása
  • Esőember 2009/4: A Szabadföldi úti iskola bemutatkozik
  • Esőember 2009/4: A társadalmi összetartozásért
  • Esőember 2009/4: A törvény szellemében
  • Esőember 2009/4: Ablak a világra
  • Esőember 2009/4: Amikor pályát választ a gyerek...- Kolping iskolák
  • Esőember 2009/4: Autista gyermekek az oktatási rendszerben
  • Esőember 2009/4: Autista kisgyermek adaptálása bölcsödében
  • Esőember 2009/4: Autisták a Ferencvárosban
  • Esőember 2009/4: Autizmussal élő tanulók integrációs kísérlete
  • Esőember 2009/4: Az ergoterápia
  • Esőember 2009/4: Az integrált oktatásért
  • Esőember 2009/4: Az Oktatási és Kulturális Minisztérium válasza
  • Esőember 2009/4: Az ön fia nem való intézményünkbe
  • Esőember 2009/4: Az országgyűlési biztos közleménye
  • Esőember 2009/4: Be(nem)iskolázásunk története
  • Esőember 2009/4: Csillag Csoport a Kolpingban
  • Esőember 2009/4: Egy autista kisfiú beiskolázása
  • Esőember 2009/4: Egyéni fejlesztés Debrecenben
  • Esőember 2009/4: Esélyegyenlőség az iskolában
  • Esőember 2009/4: Fogyatékos hallgatók az egyetemen
  • Esőember 2009/4: Fogyatékosok a felsőoktatásban
  • Esőember 2009/4: Ha a szülők összefognak, csodákra képesek
  • Esőember 2009/4: Hol lenne a legjobb gyermekemnek?
  • Esőember 2009/4: Integráció. Integráció?
  • Esőember 2009/4: Integráció. Integráció?
  • Esőember 2009/4: Iskolai esélyteremtés
  • Esőember 2009/4: Iskolapélda az integrációról
  • Esőember 2009/4: Készül az ombudsman jelentése
  • Esőember 2009/4: Közép-európai szakmai napok harmadszor
  • Esőember 2009/4: Levél az oktatási miniszternek, Hiller Istvánnak
  • Esőember 2009/4: Mi lesz veled, emberke?
  • Esőember 2009/4: Program van
  • Esőember 2009/4: Szegregáció helyett inklúzió
  • Esőember 2009/4: Tegyük könnyebbé a tanulást Montessori módszerével
  • Esőember 2009/4: Tekla iskolát talált
  • Esőember 2009/4: Továbbképzés az integrációról
  • Esőember 2009/4: Utazó tanárok
Vissza az Esőember 2009/4 számához

Legfrissebb híreink

  • Egyeztetés az autista személyek számára ellátást nyújtó nappali intézmények létrehozásának lehetőségeiről
  • Autizmus Világnapja a Magyar Zene Házában
  • A Budapesti Rendőr-főkapitányság várja a gyerekeket az Autizmus Világnapja alkalmából
  • AJB jelentés egy autizmussal élő személy nappali intézményi ellátása ügyében
  • Újabb információk a nappali ellátásokról

Archívum

Ide kattintva elérheti archívumunkat.

Keresés

Kategóriák

  • AIP (5)
  • ajánló (725)
  • állás (49)
  • aosz (818)
  • Autizmus világnap 2014 (3)
  • Autizmus Világnap 2019 (68)
  • Autizmus világnap 2021 (19)
  • Autizmus Világnap 2022 (17)
  • Autizmus világnap 2023 (2)
  • DATA (24)
  • esemény (563)
  • felhívás (315)
  • képzés (184)
  • kérdőív (25)
  • kiadvány (16)
  • könyv (29)
  • közlemény (104)
  • pályázat (113)
  • tábor (30)
  • tájékoztatás (1 167)
  • támogatás (66)

Címünk

1053 Budapest,
Fejér György utca 10.
I. emelet 3. ajtó, 23-as kapucsengő

Telefon

+36 (1) 354 1073
+36 20 401 5126

Munkatársainkat az alábbi időpontokban érheted el telefonon:
Hétfő – Csütörtök: 9.00 – 16.00
Péntek: 9.00 – 14.00 között.

   

E-mail

Központi e-mail cím: info@esoember.hu

Információs Centrum e-mail cím: infocentrum@esoember.hu

Sajtókapcsolat (munkaidőben): komm@esoember.hu
+36 (20) 575 1919

© 2023 Autisták Országos Szövetsége