Amint az korábbi beszámolóinkból ismert, a gyöngyösi Autista Segítő Központ (ASK) első intézménye, az autista gyermekotthon 2001 júniusában kapott működési engedélyt. Jelenleg 10 bentlakó és 3 bejáró autizmussal élő kisgyermek ápolását, gondozását, korai fejlesztését, fejlesztő felkészítését, képzési kötelezettség körébe tartozó gyógypedagógiai ellátását biztosítja az intézmény.
Az ez évi építési munkák helyet teremtenek a gyermekotthon bentlakó létszámának 20 főre történő bővítéséhez, egy 20 fős fogyatékosok nappali intézményének, egy 10 férőhelyes autista átmeneti otthonnak, egy kétcsoportos autista iskolának, a folyatódó építkezések pedig majd tornateremnek, ebédlőnek, és a 300 személyes szociális konyhának. A későbbiekben a gondozottak nyári pihenésére, fejlesztésére Gyöngyös közelében pihenőpark és tankert, a későbbiekben pedig a közelben lakóotthonokkal integrált mezőgazdasági célgazdaság létesül. Az alábbiakban a komplex intézményhez vezető gondolatokat szeretnénk bemutatni.
Farm az autista közösségnek
Az elmúlt évek alatt láttam számos felnőtt, autizmussal élő gyermekéhez végsőkig ragaszkodó szülő egyre nyomasztóbb magányát; a felnőtté vált, de a szülői házban maradt gyermek depresszióba torkolló kilátástalanságát, bezártságát; a képzés során a legsikeresebbek, a középiskolai képzésből kikerült kivételesek társadalmi integrációjának nehézségeit, ugyanakkor az
értelmi fogyatékosok lakóotthonait befogadni tudó faluközösségek pozitív példáját. Ennek kapcsán fogalmazódott meg a gondolat, hogy nem pusztán az autizmussal élő egyén, hanem az őket hordozó közösség társadalmi integrációja jelentheti a kiutat a jelenlegi helyzetből. Falusi környezetben magától érthetőnek tűnik a közösség életteréül egy mezőgazdasági célgazdaság, mégis hálát kell adnunk annak az öt ír szülőnek a bölcsességéért és bátorságáért, hogy 30 éve megalapították az első autista farmot, amely ma már 40 autizmussal élőnek, 20 szülőnek és 30 munkatársnak ad boldog otthont, és amely példa nyomán mi is elindulhatunk. (Erről három éve a Közép-európai Autizmus Kongresszuson számoltak be.)
Bázisközösség az ASK-ban
Elsődleges feladatunk a gyöngyösi központban egy bázisközösség létrehozása, mely fölneveli, és útjára bocsátja a lakóotthonokban majd együttélő kisközösségeket. Ezekben az autizmussal és másféle fogyatékkal élők, gondozók és szülők családszerűen élnek, életterüket majd az őket befogadó, központ közeli falu, a munkaalkalmat adó autista farm, és maga a gyöngyösi központ jelenti.
A lakóotthonok kisközösségeit a faluban egy gondozóház munkatársai segítik, akik a kisközösségek, a gyöngyösi központ, és a farm közötti kapcsolatot is megteremtik. A gyöngyösi központ erre a lakóotthoni életre való felkészülést, a közösségi élet alapjainak az elsajátítását, a prevenciót, a jobban funkcionáló gyermekek esetében azok iskolai képzését, integrációját biztosítja. Szervezi és szolgálja a közösségek lelki életét, ellátásukat, foglalkoztatásukat, belső és külső kapcsolataikat.
A közösségből az ASK senkit sem szeretne kizárni azért, mert súlyosan érintett, szegény, vagy nem felel meg a szakmai elképzeléseknek, de tisztában vagyunk azzal, hogy a közösséghez vezető út mindnyájunk számára hosszú, és gyakran nagy áldozatokat, próbatételeket követel.
Az ASK – az ez évi bővülés után – a törvények adta keretek által a legkülönbözőbb korú és színvonalú autizmussal élő gyermek, fiatalkorú és szülő számára kínál lehetőséget, hogy be tudjon kapcsolódni a közösség épülésébe, tagja lehessen egy jövendő kisközösségnek.
Az autista gyermekotthon a súlyosan érintett rászoruló kisgyermekek, a fogyatékosak nappali otthona a környékbeli autizmussal, vagy másféle fogyatékkal élő gyermekeknek; az autista iskola a jobban funkcionáló autistáknak; az átmeneti otthon a távolabb lakó gyermekek, fiatalkorúak és a szülők számára biztosítja az integráció lehetőségét a jövendő lakóközösségekhez. Az átmeneti otthon ezen túlmenően lehetővé teszi bentlakásos szülőiskolák szervezését, a családok lelki gondozását, családi krízisintervenciós feladatok ellátását.
A fentiekben vázolt komplex intézményi rendszer jogosultságát nemzetközi példák mellett több körülmény is indokolja, amelyek részben az autizmus sajátosságaira, részben a működtetéssel kapcsolatos szakmai-hatékonysági okokra vezethetők vissza.
Az ASK-hoz hasonló komplex intézmény és az “autista farm” több nyugati országban már elterjedt,
nálunk sajnos még csak a szakma előtt ismert ellátási forma.
Az autizmussal élők a változásoktól való félelmeik, a kiszámíthatatlan helyzetekből adódó szorongásaik és kommunikációs nehézségeik miatt ragaszkodnak megszokott környezetükhöz. Egy komplex segítő központ a környezetébe telepített lakóotthonokkal és autista farmmal, műhelyekkel ideális élet és kapcsolatteremtési lehetőségeket kínál a fogyatékkal élő emberek számára. A fogyatékkal élő közösségek és környezetük társadalmi kölcsönhatása a befogadó közösségekben is – a példák szerint – pozitív értékeket teremt.
Rendkívül fontos az intézmény működése szempontjából a ferences jelenlét, az ügy iránti elkötelezettség, a feltétel nélküli szeretet, amely minden rászorulót, felekezeti hovatartozástól függetlenül egyformán szolgál. A fogyatékosok felé fordulásban, közösségépítésben az ASK alapítója és fenntartója, a ferences rend, nagy tapasztalattal rendelkezik, s erre támaszkodva a közösségek elkerülhetik a lelki elsivatagodást, a fogyatékosokat gondozó intézményekben gyakran jelentkező érzelmi kiüresedést.
Döntő fontosságú segítséget ad a mindennapi küzdelmekhez, a gyermekekkel folytatott munkában rejlő apró örömök megtalálásában, az állandó újrakezdések megélésében az intézményhez ragaszkodó, munkájukban örömöt
találó munkatársak közössége, a szülök támogató szeretete, a hely békességet sugárzó hangulata, a környezetünkből, a városból, a megyéből az intézmény munkája iránt megnyilvánuló jóakarat.
Ébner Gyula
az ASK vezetője