Kutatok az emlékezetemben, hogy vajon melyik évben fogtak össze az autista majorságok közös stratégia kialakítására, egymást támogatására. A www.majorhalo.hu oldalon ezt olvasom: „Az Autisták Országos Szövetsége (ill. névelődje, az Autisták Érdekvédelmi Egyesülete) szervezésében 2004. decemberében kezdődött el az autista majorság hálózat kialakítása érdekében folyó munka.”
Szóval már hat éve, és ami örvendetes, eközben gyarapodott a számuk: 14 tagjuk van az országban, igencsak változatos földrajzi elhelyezkedést mutatva. Az utóbbi időben azon törték a fejüket, hogyan is lehetne „zöldíteni a majorságokat”. A zöldítés nem más, mint környezettudatos gazdálkodás. Ehhez segítséget is találtak a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata nevű civil szervezetben, amelyet a köznyelv és ők maguk is KÖTHÁLÓ néven emlegetnek. A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata 1997 óta fűzi egybe azon zöld szervezeteket, amelyeknek kiemelt tevékenységei közé tartozik a lakossági környezeti tanácsadás. A hálózatnak 16 tagja és két partnerszervezete van és az ország minden részén megtalálhatók. Adódott hát az ötlet: a majorságok vegyék föl a kapcsolatot a hozzájuk közellévő zöld szervezettel.
Az egymásra találást nemcsak az a régi kapcsolat segítette, amely a miskolci Szimbiózis Alapítvány és a szintén miskolci székhelyű Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány között létrejött, hanem a Nemzeti Civil Alap pályázatán nyert összeg is, mely lehetővé tette/teszi, hogy az ország minden tájáról összegyűljenek a zöldek és majorságiak. Bohus Anita, a KÖTHÁLÓ programfelelőse, legutóbb Budapestre, a Hulladék Munkaszövetség HuMusz Házába szervezte a találkozót, amely a Kötháló vezetőjének, F. Nagy Zsuzsannának (aki egyben az Ökológiai Intézet munkatársa) Az autista majorságok lehetséges foglalkozási formáiról – A majorságok védjegyrendszerének kidolgozásáról szóló előadásával indult. Ebben nem a szociális oldalról határozta meg a majorságot, hanem olyan gazdálkodási egységként értelmezte, ahol termékeket állítanak elő, ha lehet tárolnak, földolgoznak, tartósítanak. Tekintetbe véve a majorságokban élők, ott dolgozók állapotát, az elvégezhető munkákat, F. Nagy Zsuzsanna alaptevékenységekként ezeket ajánlotta a jelenlévő majorságvezetők figyelmébe: organikus gazdálkodás, kézműves termékek előállítása, ökoturizmus (természetvédelem), környezetbarát technológiák felhasználása a lakóotthonban, az irodában.
F. Nagy alapos munkát végzett: kitért az autista személyek munkavégzésének beindításával kapcsolatos feladatokra is: a képességek egyéni fölmérésére; a személyi és tárgyi feltételekre; az autista fiatalok egyéni fejlesztésére. Fölsorolta hol és mi mindent csinálhatnak a majorságlakók (és persze a „külsős”, megváltozott munkaképességű munkatársak), és milyen szolgáltatásokat nyújthatnak másoknak. A növénytermesztés egy majorságnál természetes; állattartás (annak, aki oly szerencsés, hogy a helyi rendelet ezt lehetővé teszi); műhelyekben kézműves tevékenységek; szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás (talajjavítás). Szolgáltatásként, a termékek piacra juttatatása mellett (közös majorsági védjeggyel), majorsági bemutató kertet, erdei iskolát és tábort ajánlott a jelenlévőknek.
Ez persze még csak a közös gondolkodás napja volt, hiszen ezen a találkozón ismerkedtek meg egymással a majorságiak és a leendő partner zöld szervezetek. A találkozó szünetében már megtörténtek „az egymásra találások”, az első beszélgetések.
A zöld gondolat eddig sem állt távol az autista majorságoktól. A miskolci Szimbiózis Alapítvány (vezetője Jakubinyi László) szélkereke, amivel az öntözéshez vizet húznak föl a kútból, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány munkatársainak köszönhető. A csorvási Kalán néni(Paksi Pálné) Pihenőkertjében is a környezettel harmonikus növénytermesztés folyik. A Napsugár ’67 Alapítvány (Ébner Gyula) pedig tagja a Biokontroll Hungária Kft.-nek. A többiek egyelőre nem gondolkodnak biogazdálkodásban (három év parlagon hagyott föld kell, ahol vegyszer még mutatóban sem fordulhat elő), ők „csak” minél kevesebb vegyszerrel kezelt növényt akarnak termeszteni, hogy egészségesebbek legyenek, olcsóbban és környezettudatosabban akarnak fűteni, áramot fogyasztani, és az irodákban, amit lehet zöldíteni. Egy szóval az élet minőségét akarják javítani.
Hogy kinél milyen növényt termelnek, hogy az ajánlott tevékenységekből ki melyiket tudja megvalósítani, az sok mindentől függ: a földtől, amin gazdálkodnak, az ott élők/dolgozók mentális állapotától, és persze nem utolsósorban a vezető és munkatársai aktivitásától.
A majorságok és a környezetvédelmi szervezetek közös munkája februárban kezdődött, és remélhetőleg sokáig fennmarad.
– czy –