Tavaly decemberi számunkban jelent meg a felhívás, hogy Mária olyan szülőket keres, akik lakóotthont szeretnének gyermeküknek. Magam is elmentem az első találkozóra, ahol egy befektetési tanácsadó cég ismertette megtakarítási konstrukcióját, s azt, hogyan lehetne erre banki hitelt szerezve megépíteni a lakóotthont. Hogy azóta mi történt, arról így beszél Mária:
– Többségében olyan szülők jelentkeztek, akiknek a gyereke elérte a felnőttkort. Támogatott életet szeretnénk neki biztosítani, olyan végleges megoldást, ahol segítik, fejlesztik őket. Mert ha nincs fejlesztés, akkor az a rengeteg szülői, pedagógusi, szakemberi erőfeszítés semmivé foszlik. És persze az is kell, hogy dolgozzanak, hiszen a fiamon látom, hogy ez mennyire fontos neki, és az is, hogy elismerést kapjon. Most a Salva Vitával működöm együtt, mert ők ugyanazt csinálják, mint amit én az iskolában, csak ők a munkahelyen. Az ő módszerük a támogatott munkába állítás, ahol elkísérik a fogyatékos embert a munkahelyére, és ott vannak vele, addig, amíg kell, és ha nem tud egyedül dolgozni, akkor tovább is.
– Mennyi időt adsz, hogy fölépüljön a lakóotthon?
– Azt mondtam magamnak, hogy van még tíz aktív évem. Most elkezdtük a takarékosságot, hogy akinek nincs megtakarított pénze, annak meglegyen a banki kölcsönhöz az önrésze. Olyan konstrukciót szeretnénk, ami nem hullik szét a szülők halála után, hogy ne forduljon elő, hogy kiteszik a gyereket, csak azért, mert nincs, aki fizessen utána. Nem tudom, megmondani, hogy mikor lesz ebből valami, de elindultunk az úton, és nem fogunk megállni..