Az Autisták Országos Szövetsége és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet 2008 nyarán kutatást kezdett arról, hogy a különböző önkormányzatok miként tesznek eleget bizonyos, szociális szolgáltatásokra vonatkozó kötelezettségüknek.
A kutatás célja, hogy feltérképezze: az önkormányzatok működtetnek-e lakóotthonokat, s hogy milyen módszerrel mérik fel területükön jelentkező igényeket. A 20 megyei és a 23 megyei jogú város önkormányzatától közérdekű adatigénylés keretében kértünk információt.
A lakóotthon személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatás, amely fogyatékos személyek, vagy pszichiátriai-, illetve szenvedélybetegek számára biztosít tartós bentlakást. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a lakóotthonok esetében külön is nevesíti az autista személyeket, mint a szolgáltatás igénybevételére jogosultakat. Ez a fajta szociális szolgáltatás eddig elsősorban civil szervezetek fenntartásában vált elterjedtté; ezért is tartottuk fontosnak a helyzet és az önkormányzatok döntéshozatali mechanizmusának feltérképezését. Ha tudjuk, hogyan történik az önkormányzatokban a döntéshozatal a szolgáltatás indításával kapcsolatban, úgy hatékonyabban képviselhetjük érdekeinket helyben és országos szinten is.
Augusztus 26-ig 13 megyei jogú város és 10 megyei önkormányzat válaszolt megkeresésünkre, a beérkezett válaszokból azonban az a nem túl kedvező – egyébként előre sejtett – kép kezd kirajzolódni, hogy csak igen kevés önkormányzat működtet lakóotthont, a férőhelyek száma nagyon alacsony. A megyei önkormányzatoknak kell gondoskodniuk mindazokról a szociális szolgáltatásokról, amelyeket a települések nem kötelesek biztosítani. A válaszoló megyék közül hétben van lakóotthoni szolgáltatás, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van a legtöbb, 86 férőhely fogyatékkal élőknek. A megyei jogú városokat a szociális törvény arra kötelezi, hogy az idősellátás mellett még legalább két intézménytípust tartsanak fent. A válaszoló városok közül azonban egyik sem (!) működtet lakóotthont, a lakossági igényfelmérés pedig a legtöbb esetben az intézményvezetőkkel és az önkormányzati szociális vezetőkkel való információcserét jelenti.
Kapronczay Stefánia
betegjogi programvezető
TASZ