Szakértői javaslatok a nevelési tanácsadás, a logopédiai szolgáltatás és más fogyatékos gyermekek, tanulók ellátásának fejlesztésére Pest megyében. E hosszú című tanulmányt – mely az Oktatási Minisztérium pályázati támogatásával készült Pest Megye Önkormányzatának megbízásából – öt szakértő készítette: Császár Ildikó, Ványi Ágnes, László Zsuzsanna, Módné dr. Hollós Mária és dr. Torda Ágnes.
Az, hogy ez a tanulmány elkészült, annak egyik előzménye Vác speciális helyzetében keresendő, ahol siketek és nagyothallók általános iskolája és diákotthona működik, ahová négy megyéből jönnek a tanulók, valamint az az általános iskola és diákotthon amely az ország minden részéből fogadja a gyerekeket. Itt jelentek meg először az autisták is. Másik előzménye, hogy 1999-ben Vácott rendezték meg a Pest Megyei ÖnkormányzatGyógypedagógiai Konferenciáját. Ezen a konferencián Tumann Imre beszélt az autisták megoldatlan oktatásáról. Előadásában – egyebek mellett – javasolta: mérjék föl hány autista gyermek él a megyében, jelöljenek ki bentlakásos intézményeket, készítsék el ennek költségvetését.
Ezen a konferencián természetesen a megyéről, a megye gyógypedagógiai ellátottságáról, gondjairól, eredményeiről volt szó, amelynek csak egyik kis szelete foglalkozott az autistákkal. De értelemszerűen mi csak az autistákat érintő megállapításokkal, illetve változásokkal foglalkozunk, bár azt könnyű belátni, hogy a gyógypedagógia területén történő legkisebb pozitív változás nyereség a fogyatékos gyerekeknek. Mint a fenti cím bizonyítja, a Pest Megyei Önkormányzat nagyon gyorsan eleget tett ennek a javaslatnak. Hogy a tanulmány alapján milyen intézkedések történtek, arról Gerencsér Gábor, Pest Megye Önkormányzata Művelődési és közoktatási irodájának tanácsosa beszélt. Mint mondta, az autisták többsége ugyan eddig is bekerült a képzésbe, de korántsem biztos, hogy pont a megfelelő iskolába, vagy iskolai csoportba. A szakértői bizottságokban többnyire az autizmussal társult fogyatékosság alapján diagnosztizálták őket, és tettek javaslatot a képzés színhelyére. Hogy ezen változtatni lehessen, tudni kell, miről van szó. Mint László Zsuzsa tanulmánya fogalmaz:
“Ahhoz, hogy az ellátást meg lehessen szervezni, a diagnózisban meg kell jeleníteni az autizmus BNO kódját, természetesen a társult fogyatékossággal együtt.” Ez azt jelenti hogy ezentúl a szakértői bizottságokban autizmushoz értő pszichiáter is helyet foglal majd. Ennek azért is van jelentősége, mert a korai fejlesztéshez is segítséget nyújtanak az ott dolgozó szakemberek, valamint azért is, mert nyomon követhetik a gyermek fejlődését. Erre két státuszt kaptak: egyik Ceglédé a másik Vácé lesz. A korai fejlesztés hiányát is e tanulmány fogalmazta meg, aminek igénybe vételére 0-5 éves korig van joga a gyermeknek. Bár már több korai fejlesztő központ van, szükség van utazótanárokra, akik a gyermek otthonában látják el az ezzel kapcsolatos feladatokat. Gerencsér Gábor szerint ez a szolgáltatás még csak csírájában van meg a megyében váci és ceglédi központtal, de ennek szélesítésére, bővítésére törekednek.
Annak, aki nem ismeri az iskolák szervezeti fölépítését talán furcsának tetszik, hogy a váciÁltalános Iskola és Diákotthon alapító okiratába végre bekerült az autisták ellátása is, az oktatási törvényben foglaltaknak megfelelően. (A szülőknek nem kell bizonygatni, hogy ez milyen fontos. Eddig az alapító okiratra hivatkozva – mely még utalás formájában sem tett említést az autistákról -, tagadta, tagadja meg sok iskola a beiskolázást.)
Ezek persze csak az első lépések, de továbbiak is lesznek, hiszen a megye 1997-ben elfogadott közoktatás-fejlesztési terve 2001 júniusáig átdolgozásra kerül, s benne az a fejezet is amely a különleges gondoskodást igénylő gyermekekről szól. Ez azt jelenti, mondja Gerencsér Gábor, hogy beépítik azokat a javaslatokat, amelyeket e tanulmány szerzői tettek. Júniusig is van munka bőven, például a védőnők bevonása a szűrésbe, a kistérségek együttműködésének megszervezése, különös tekintettel Pest megye tagoltságára és nagyságára. Nem hagyhatók ki ebből a civil szervezetek sem, amelyek – mint a társadalmi igények megfogalmazói – fontos összekötő kapocsként működhetnek a megyei és a városi önkormányzatok között.
-czy