Az Országos Autizmus Stratégia kormányhatározatban történő elfogadása várat magára. Erről már többször beszámoltuk olvasóinknak. Most arról adhatunk hírt, hogy mégiscsak van eredménye az AOSZ kitartó, több hónapja a sajtóban, hivatalos levelekkel, személyes találkozók és parlamenti képviselők interpellációinak útján folytatott nyomásgyakorlásának.
Információink szerint 2009-ben több olyan program is indul, amelyet a kormányzati tisztviselők a Stratégia alapján készítettek elő. Nem hivatalos források szerint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium kezdeményezésére elkezdődik például egy/két országos hatókörű krízisellátó intézmény működésének előkészítése. A programot nem egy új intézmény felállításával, hanem meglévő intézmények felkészítésével és fejlesztésével kívánják majd segíteni. (Ez a programrész eredetileg a Stratégia 2.1 pontjában szerepelt, a következőképpen: „Az autista egyént érintő krízis komplex, jelentkezhet a családban vagy az autista egyénnél, lehet egészségügyi vagy/és szociális jellegű. Szükség van arra, hogy működjön olyan speciális átmeneti otthon, legyen olyan fogadó intézmény, amely egészségügyi és/vagy szociális ellátást tud biztosítani krízis helyzetekben, gyermek és felnőtt autizmussal élő személy számára egyaránt. Hosszú távon jogszabályban rögzített személyi és tárgyi feltételek mellett, megfelelő finanszírozással működhet.”) A programban sor kerülhet az autizmusspecifikus krízisintézményi sztenderdek kidolgozására is. A program első lépésben, az első egy-két évben – előzetes információink szerint – modellprogramként működhet majd. A modellprogram-időszak végén a tapasztalatok alapján remélhetőleg sor kerülhet az állandó működés pénzügyi és szakmai feltételeinek véglegesítésére is.
Ugyancsak elkezdődik egy olyan foglalkoztatási modellprogram, amely során az autista emberek nyílt munkaerő-piaci munkavállalását segítő módszereket dolgoznak ki – elsősorban a Támogatott Foglalkoztatás módszerén alapulva – és ezt segítő szolgáltatásokat telepítenek majd budapesti és vidéki szervezetekhez. A program megközelítőleg 100 millió forintos keretéből egy előzetes kutatásra, nemzetközi tapasztalatcserére és hazai kutatásra is sor kerülhet majd, amiből megtudhatjuk, mik az érintettek, a munkaadók és az érintettek családjainak elvárásai a munkavállalással kapcsolatban. A kutatásra vonatkozó felhívást a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány már közzé is tette. A program 2009. júniusában indulhat el. (Ez a programrész eredetileg a Stratégia 8.2 pontjában szerepelt, a következőképpen: „Az autista emberek foglalkoztatására vonatkozó gyakorlatok megismerésére, gyakorlati szempontú finanszírozási modellezés megalapozására van szükség, ezért modellprogramokat kell indítani az autista személyek foglalkoztatásának teljes vertikumában. A programoknak biztosítani szükséges a foglalkoztatás egyénre szabott különböző formáit, és az autizmus specifikus pálya- és munkaorientációs segítségnyújtást az autista fiatalok és szüleik részére.”)
Végül idei forrásokból az autizmus szakirányú továbbképzéseken tanuló hallgatók költségtérítésének kifizetésében is segíthetik a hallgatókat. Mint ismeretes, 2009. februárban indult el az ELTE Bárczi Gusztáv Főiskolai Karán az autizmus szakirányú továbbképzése diplomával rendelkező gyógypedagógusoknak. A költségtérítés díja tetemes, az induló évfolyamnak 160 000 Ft/félévet kellett fizetnie. Ennek a programrésznek a részletei sem tisztázottak a lapzártakor, de reményeink szerint a hallgatók min. 30-40%-os hozzájárulásra pályázhatnak majd valamilyen formában. (Ez a programrész eredetileg a Stratégia 7.3 pontjában szerepelt, amely a posztgraduális képzési szinteken határozott meg célokat, elsősorban a meglévő képzéseken résztvevők költségeinek kiegészítésére.)
Ez azonban nem minden. A Stratégiában foglalt intézkedések végrehajtását nem csupán a kormány szerveitől várjuk el, de mi magunk is dolgozunk a célok eléréséért. Az AOSZ saját programjaiban is a Stratégia alapján dolgozik. „Fogódzó” szülőképzésünk (amelynek beszámolóját e számunkban olvashatják) eredetileg a Stratégia 9.1 pontjában szerepelt, a következőképpen: „A szülők autizmussal kapcsolatos tudásának támogatása, képzése nagyon fontos. Ehhez különböző szintű és tematikájú szülők számára ajánlható információs anyagok és képzési programok (pl. általános szülőképzés az autizmusról; önálló életre felkészítés lehetőségei; szülő-gyermek csoport; önérvényesítés; jogismeret) kidolgozása szükséges.”
Esőernyő projektünk során elkészítjük azt az „országos szolgáltatási és hiánytérképet”, amelyről a Stratégia 1. pontja így szól: „Országos szolgáltatási térképet készíteni a meglévő adatok és a nemzetközi epidemiológiai vizsgálatok alapján a hozzáférhető szolgáltatásokról (fejlesztési, oktatási, szociális stb.), az autista ember életútján szóba jöhető összes szolgáltatás tekintetében. A szolgáltatási térképet meglévő közintézményi adatok (közoktatási információs rendszer stb.) és civil szervezeti adatbázisok (AOSZ és Kézenfogva információs adatbázisok) alapján, szükség esetén külön adatgyűjtéssel kell elvégezni, figyelembe véve a meglévő szolgáltatások minőségi elemeit (szakemberek képzettsége, használt módszerek, környezeti feltételek, autizmussal élő diákok/ellátottak száma stb.) is.”
A szolgáltatási és hiánytérkép előkészítését az AOSZ 2009. május végén kezdi meg, elkészítésében pedig az Esőernyőben részt vevő hat tagszervezet is részt vesz majd. A térkép elvárásaink szerint az eddigieknél jobban és valósághűebben tudja megmutatni, hogy milyen kevés, autista emberek számára is elérhető oktatási és szociális intézmény működik az országban.
Petri Gábor