Segített a Ne hagyd magad!

A jogász team a két autista kisgyermeket nevelő édesanyának segített, akit a lakáshoz jutás terén ért hátrányos megkülönböztetés. 

A Kézenfogva Alapítvány, a Szimbiózis Alapítvány>/i> és az Autisták Országos Szövetsége közösen indította a Ne hagyd magad! – országos diszkriminációellenes jelzőrendszert. Az autizmussal, az értelmi sérüléssel, illetve halmozottan fogyatékossággal élőket/hozzátartozóikat ért sérelem esetén a bejelentett diszkriminációgyanús ügyekben szakemberek nyújtanak segítséget. Ha szükséges, akkor jogi útra terelik az eljárást, és képviselik a panaszost. Hogy érdemes megkeresni őket, azt az alábbi eset is bizonyítja.

Egy panasz nyomán a jogász team a két autista kisgyermeket nevelő édesanyának segített, akit a lakáshoz jutás terén ért hátrányos megkülönböztetés. Az édesanya 2008. január 29-én levelet írt Ne hagyd magad! jelzőrendszer jogászainak. Amikor az édesanya hozzájuk fordult, akkor a nagymama 36 m2-es, egyszobás, komfortos lakásában éltek. Az édesanya és gyermekei, életkörülményeiket tekintve, halmozottan hátrányos helyzetben voltak, anyagi helyzetük kilátástalan, lakhatásuk megoldatlan volt. 
Az anya régóta fáradozott azon, hogy megoldja lakásgondjukat, és elfogadható életkörülményeket teremtsen a családnak. 2005-ben, pályázaton kívül, szociális lakásra nyújtott be kérelmet az illetékes önkormányzathoz. 2006 tavaszán kiutaltak nekik egy 29,26 m2 alapterületű szobakonyhás, komfort nélküli szociális bérlakást. A lakásátadási jegyzőkönyv tanúsága szerint a lakást az önkormányzat rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adta át. Az átadást követően a lakás falai vizesedni kezdtek, a festés lepergett, penészszag árasztotta el a lakást. Kiderült, hogy valamennyi földszinti lakás vizes és penészes, mert a ház nincs alápincézve, a talajvíz nincs elvezetve. Ilyen körülmények között lehetetlen volt beköltözni egy asztmás és egy vesebeteg kisgyerekkel. Ezután az édesanya több alkalommal lakásmódosítási kérelmet nyújtott be. Írásban választ nem kapott, de szóban arról tájékoztatták, hogy az önkormányzatnak nincsenek üres lakásai.

Az anyának adott hivatalos válasz ellenére, egy kerületi újság szerint, az önkormányzat több olyan szociális lakást kiutalt, amelyek felszabadultak a jogtalan lakáshasználat miatti kilakoltatások során. Az újságcikkből kiderült, hogy az önkormányzat szabad lakásokkal, de azokat elsősorban azoknak a közalkalmazottaknak, köztisztviselőknek, vagyis pedagógusoknak, egészségügyi és hivatali dolgozóknak, rendőröknek utalják ki – ha szükségük van rá és igénylik – akik sokat tesznek a kerületért. A felszabadult lakásoklehetőséget jelentettek volna arra, hogy a két autista gyermeket nevelő anya megfelelő lakást kapjon.

A “Ne hagyd magad!” program jogászai több, telefonon történt sikertelen időpontkérést követően levélben keresték meg az önkormányzat alpolgármesterét, hogy az édesanya és gyermekei lakásügyében közbenjárjanak. A levélre válasz nem érkezett.

A jogász team tagjai javasolták, hogy az édesanya forduljon az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, a beadványt a team tagja, dr. Molnár Ágnes ügyvéd szövegezte meg, és az anyát is ő képviselte az eljárásban. 
Az eljárás alá vont önkormányzat nemcsak az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény felhívott rendelkezéseit hagyta figyelmen kívül eljárása során, hanem a fogyatékos személyek jogairól szóló 1998. évi XXVI. törvényben (más néven esélyegyenlőségi törvényben) foglalt azon alapjogot is, amely kimondja, hogy “a fogyatékos személyek az őket mindenki mással egyenlően megillető jogaikkal állapotukból fakadóan kevéssé tudnak élni, ezért indokolt, hogy minden lehetséges módon előnyben részesüljenek.” 
Az önkormányzat figyelmen kívül hagyta a törvény 17. §-át is, amely kimondja, hogy “a fogyatékos személynek joga van a fogyatékosságának, személyes körülményeinek megfelelő – családi, lakóotthoni, intézményi – lakhatási forma megválasztásához.” 
Az önkormányzat nem vette tekintetbe az érintettek lakásproblémájának “rendezésekor” a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben foglaltakat, miszerint “a gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetben történő nevelkedéshez.” 
Az önkormányzat mulasztását még súlyosabbá tette, hogy rendelkezésére állnak bérbe adható lakások, ezeket azonban olyan csoport tagjainak tartja fent, akiknek a törvény nem ír elő előnyben részesítési lehetőséget, ellentétben a fogyatékosokkal, akikkel kapcsolatban a fent már idézett esélyegyenlőségi törvény 3. §-a ezt előírja.

Tekintettel arra, hogy az ügyben két kiskorú érintett van, a jogász team kérte hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság sürgősséggel intézze az ügyet. A hatóság megalapozottnak tartva a diszkriminációt, eljárás alá vonta az önkormányzatot. 
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság föllépése után az önkormányzat határozatában rögzítette, hogy az anya kétszobás, szociális lakás kiutalására jogosult.

A lakás tényleges kiutalásáig és a család beköltözéséig folyamatosan biztosítjuk az anyának az ügyvédi képviseletet és a jogi konzultációs lehetőségét.