A Ne hagyd magad! II. antidiszkriminációs jelzőrendszerhez, mely a Kézenfogva Alapítvány, az AOSZ és a Szimbiózis Alapítvány közös pályázatának köszönhető, továbbra is szép számmal érkeznek a panaszok. Az alábbiakban az autista embereket ért jogsértésekről számol be Gazsi Adrienn jogi tanácsadó, a projekt vezetője.

Az autista emberek szociális bentlakásos ellátását biztosító vidéki N. alapítvány a jogsegélyszolgálathoz fordul, mert korlátozó gondnokság alatt álló ellátottjuk,H. T. hozzátartozója feljelentést tett a  városi ügyészségnél, hogy vizsgálják meg a területileg illetékes gyámhivatal munkáját. Konkrétabban H. T. gondnoka ellen emelt kifogást. Az ügyészség hivatalból megkereste intézményüket, hogy válaszoljanak a kérdéseikre, illetve küldjék el a H. T.-ről rendelkezésükre álló iratanyagot. Kérdésük az volt, hogy H. T.-t, illetve gondnokát tájékoztatniuk kell-e az adatszolgáltatásról, és szükséges-e szóbeli/írásbeli beleegyezésük az iratanyag ügyészségnek való továbbításához.

Adatszolgáltatási kötelezettség

A jogászteam (melynek tagja volt dr. Molnár Ágnes, az AOSz jogásza is) tájékoztatta a bejelentőt arról, hogy az ügyben fennáll az adatszolgáltatási kötelezettsége. Arról, hogy adatokat és iratokat adnak át az ügyészségnek, külön kérelem nélkül, biztosan nem kell tájékoztatni az érintett ellátottját, illetve gondnokát. Ugyanakkor, a jogszabályi rendelkezések részletes ismertetésén kívül felhívtuk a bejelentő figyelmét arra, hogy ha tájékoztatásra irányuló kérelem érkezik az érintettektől, akkor olyan helyzet állna elő, amelyben a követendő gyakorlat jogszabályi háttere nem megalapozott.

Az adatvédelmi törvény (Avtv.) rendelkezései szerint ugyanis az érintett jogait törvény korlátozhatja a bűnmegelőzés vagy a bűnüldözés érdekében; a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban: Be.) azonban nem rendelkezik kifejezetten arról, hogy az ügyész vagy a nyomozó hatóság által megkeresett és adatközlést végző szervnek az érintett tájékoztatási kérelmét meg kellene tagadnia, vagy hogy azt milyen körben teljesítheti. Így a jogi tanácsadás keretében javasoltuk, hogy ha akár az ellátottól, akár a gondnoktól jönne olyan kérés, amelynek az alapján felmerülhet, hogy tájékoztatni kellene őket az adatközlésről, ezt az alapítvány jelentse be az ügyészségnek, és kérdezze meg: milyen körben adhat tájékoztatást az érintetteknek.

A további eshetőségeket is számba véve, utaltunk arra, hogy ha az ügyészség válasza alapján az alapítvány a tájékoztatást megtagadja, az érintettek előtt nyitva áll annak lehetősége, hogy pert indítsanak a helyi bíróság előtt az adatok kiadásáért.

Büntetőeljárás egy autista fiú ellen

R. Á. Asperger-szindrómás, 15 éves fiú. Iskolájában három héten keresztül megalázta, rugdalta, verte őt a hetedikesekből, nyolcadikosokból álló csoport. Végül R. Á. okozott nyolc napon túl gyógyuló sérülést egyik osztálytársának, ezért büntetőeljárás van ellene folyamatban. Az édesapa jelezte jogsegélyszolgálatunk felé, hogy ügyészi meghallgatásra idézték a fiát. Az idézés telefonon történt, nem tudja, hogy így köteles-e megjelenni a fia, illetve, hogy ő mellette lehet-e a meghallgatás során. Felvilágosítást kért a fia és az ő (mint szülő) jogairól, arról, hogy jár-e és ha igen, milyen védelem jár a fiának, a büntetőeljárásban van-e jelentősége fia autizmusának, illetve hogyan végződhet az eljárás a fiára nézve.

A jogászteam a bejelentő részére részletes írásbeli jogi tanácsadás, illetőleg konzultáció keretében nyújtott segítséget. A büntetőeljárás nyomozati szakaszát érintően tájékoztattuk a bejelentőt, hogy az általa az ügyészség részéről aggályosnak tartott, telefonon történő idézés a hatályos jogi szabályozás tükrében szabályszerű.

Tekintettel arra, hogy az ügyben érintett autista fiú fiatalkorú is, különös hangsúlyt fektettünk a tanácsadásban a fiatalkorúakra vonatkozó, és R. Á. büntetőjogi értelemben vett beszámíthatóságát érintő speciális anyagi, jogi és eljárásjogi rendelkezések bemutatására.

Az eljárás lehetséges kimenetelével kapcsolatban tájékoztattuk, hogy az ügyészi szakaszban több lehetőség áll rendelkezésre az eljárás elterelésére a bírói útról. Ha a feltételek fennállnak, az eljárás megszüntetése mellett, megrovást kell, illetve lehet alkalmazni. Ezen túl mód van a vádemelés elhalasztására a büntetőeljárási törvényben meghatározottak szerint (ezzel az ügyész mintegy próbára bocsáthatja a terheltet).

Azt is elmondtuk, hogy a fiatalkorú jogainak érvényesítését segítik elő a védő és a törvényes képviselő részvételére vonatkozó büntetőeljárási szabályok. A fiatalkorú elleni eljárásban védő részvétele kötelező – de felhívtuk a figyelmét arra, hogy a védő részvétele a nyomozás során nem jelenti azt, hogy a védőnek kötelező jelen lennie az egyes eljárási cselekményeknél, csak a jelenlét és az egyéb védői jogok gyakorlásának lehetősége biztosított. Figyelemmel a törvényes képviselő jogorvoslati jogára, vele az ügydöntő határozatot, továbbá azokat a határozatokat is közölni kell, amelyek az általa képviselt fiatalkorú terheltre vonatkoznak, és amelyekkel kapcsolatban igazolási kérelem előterjesztésének illetve fellebbezés benyújtásának van helye.

A hatóságok feladatai a törvényes képviselővel kapcsolatban: 1. idézés (a nyomozati szakaszban, ha gondozóként hallgatja ki, és ez esetben a törvényes képviselőt vallomástételi kötelezettség terheli a fiatalkorú életvezetésére, magatartására, személyi körülményeire vonatkozóan); 2. értesítés (azon eljárási cselekményekről, amelyeknél jelen lehet).

A jogászteam tájékoztatta az édesapát a Btk. vonatkozó szakaszának tartalmáról: arról, hogy a beszámítási képesség hiánya, illetve korlátozott volta, hogyan befolyásolja a büntethetőséget. Tájékoztattuk a bejelentőt a büntetés kiszabásának lehetőségével kapcsolatban arról, hogy ha az elmeműködés kóros állapota (amelynek megállapítása igazságügyi orvosszakértői véleményen alapul) képtelenné teszi az érintettet a cselekmény következményeinek felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék, akkor az érintett nem büntethető, illetve a beszámítási képesség korlátozottsága a büntetés korlátlan enyhítését eredményezheti.

Dr. Gazsi Adrienn

jogász

A jogsegélyszolgálat elérhető:

Telefonon: hétfőnként 9–13 óráig, pénteken 14–18 óráig az ország egész területéről, helyi díjszabással hívható kék számon (06 40) 200 320;

e-mailen: nehagydmagad@kezenfogva.hu;

postai úton: Kézenfogva Alapítvány, 1461 Budapest, Pf. 234., a borítékra, kérjük írják rá: „Ne hagyd magad!;

honlapon: www.kezenfogva.hu/nehagydmagad.

A honlapon könnyen kezelhető on-line formanyomtatvány található, kitöltése után azonnal elküldhető a panasz.