Előző számunkban részleteket közöltünk az Esetjogi tanulmányfüzetből, ami a Ne hagyd magad! projekt lezáráskor jelent meg. A kötetben megjelent az alább ismertetett eset, de akkor még függőben voltak a dolgok, a szálak nem voltak elvarrva. Mostani írásunkban az ügy folyományairól olvashatnak.
- település speciális iskolája regionális vonzáskörzetű, jó nevű oktatási intézmény, igen jó elhelyezési körülményekkel. A gyermekek kis létszámú osztályokban tanulnak, tágas tantermekben, felkészült gyógypedagógus gárda segítségével. A fenntartó önkormányzat racionalizálási okokból a település oktatási intézményei körében radikális változtatásokról határoz. A speciális iskola egy másik iskolaépület egy szárnyába kerül, helyébe a helyi zeneiskola költözik. A speciális iskola új épületében helyszűke miatt az előkészítő osztályt megszüntetik, és négy osztályt kettesével összevonnak. A vizes helyiségek állapota nem kielégítő a gyermekek sajátos igényeinek szempontjából. A fenntartó ugyan elvégezte az épületszárny felújítását a lehetőségekhez mérten, de még így is sok kívánnivalót hagy maga után az ingatlan a gyermekek sajátos nevelési igényeinek tekintetében.
A szülő civil szervezeti jogászokhoz fordult. A jogászcsapat részletes tényfeltárást végzett a szülők, az iskola, a fenntartó önkormányzat körében. Az önkormányzat vonakodott a közérdekű adatoknak minősülő tervek és dokumentációk másolatát odaadni. A közérdekű igényérvényesítést az érdekvédelmi szervezetek megindították. A civil szervezetek jogászai kezdeményezésére helyszíni szemlét tartott az Egyenlő Bánásmód Hatóság (a továbbiakban EBH), amelynek során még több hiányosságra derült fény. Az udvar és a tornaterem sem volt megfelelő állapotú a speciális igényű gyerekek számára. A burkolati és méretbeli hiányosságok mellett pl. az is tapasztalható volt, hogy a tornatermet nem használhatták a sajátos nevelési igényű gyermekek, akik így az udvaron tornáztak, a wécében kellett öltözniük…
A helyszíni szemle után a fenntartó ígéretet tett a helyzet javítására, megfelelő munkálatok elvégzésére, ám ígéretüket nem tartották be, így a később megismételt helyszíni szemlén ugyanolyan volt a helyzet, sőt, további hiányosságok is kiderültek: pl. hogy a speciális iskolai csoporttal nem gyógypedagógus, hanem gyógypedagógiai asszisztensi végzettségű munkatárs foglalkozik. Az EBH a kialakult helyzetről közoktatási szakjogásztól kért szakvéleményt.
A jogászteam álláspontja szerint a szakvélemény teljes mértékben alátámasztja az eljárást indító kérelmében foglaltakat. A közoktatási szakértő több ponton kimutatta az érintett iskola diákjai oktatási jogainak, valamint az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét. A tornatermet és a hozzá tartozó infrastruktúrát az iskola tanulói elől gyakorlatilag indok nélkül elzárták, mozgásfejlesztésre, egyéni fejlesztésre nincs megfelelő helyiség. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a fejlesztő helyiségek rendelkezésre bocsátása éppoly alapvető követelmény, mint a többségi iskolákban az egyes speciális eszközigényű tantárgyak oktathatóságának, a foglalkozások megszervezhetőségének biztosítása. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a speciális fejlesztésre szolgáló infrastruktúra biztosítása alapvető esélykiegyenlítő intézkedés lenne, ami nélkül nevelési programjuk súlyos hiányokat szenved. Diszkriminatívnak értékelhető tehát a jelenlegi helyzet, amelyben az érintett iskola diákjainak nincsen hozzáférésük az oktatásukhoz, nevelésükhöz szükséges létesítményekhez, szemben az épület másik szárnyában tanuló diákokkal. A szakvélemény kitér a gyógypedagógus szakemberrel való ellátottság hiányosságaira is. A dokumentum maga is utal arra, hogy az ép gyermek iskolájában elképzelhetetlen, hogy tanórákon a tanulókkal ne megfelelő képesítéssel rendelkező pedagógus foglalkozzon. Az iskola számára nyitva álló udvar akadálymentes kialakításának terve már a tanévkezdés előtt rendelkezésre állt, az első helyszíni szemle alkalmával bemutatásra került. A szemlén elhangzottak szerint az udvar megfelelő átépítésének – az időjárástól függően – 2008. szeptember végéig meg kellett volna történnie. Az udvar, ami a tornateremből való kizárás okán a testnevelés órák elsődleges színtere is volt, amíg az időjárás lehetővé tette, továbbra is alkalmatlan a fogyatékossággal élő tanulók egészségfejlesztő mozgására. A szülők elmondása alapján előfordult az is, hogy egy tanuló balesetet szenvedett az udvaron történő foglalkoztatás során. Az udvar akadálymentesítésének elmaradása alapján tehát ismételten közvetlen hátrányos megkülönböztetés megállapításának van helye.
Eltávolodva az intézményt övező konkrét személyi-tárgyi problémáktól, nem szabad elfeledkezni arról, hogy az aktuálisan érintett gyermekek jogainak sérelmén túl, az iskola-összevonás tágabb társadalmi kontextusában is diszkriminatív hatású lehet. Az iskola mint korábban regionális vonzáskörzetű, egységes gyógypedagógiai és módszertani intézmény infrastrukturális leépítése, felvételi körzetének szűkítése nemcsak az érintett település, hanem a jóval nagyobb régió családjait hozhatja hátrányba azáltal, hogy fogyatékossággal élő gyermeküket – megfelelő oktatási-nevelési körülmények hiányában, vagy a felvétel esetleges elutasítása miatt – más, jóval messzebb eső oktatási intézménybe kell, hogy írassák.
A jogászteam álláspontja szerint a szakértői vélemény és az előzőekben kifejtettek alapján, nyilvánvaló a diszkriminációs és az egyéb természetű jogsértések megtörténte ill. a jogsértő állapotok fennállása. Az EBH előtti eljárás végződhet a felek egyezségével, amelyben az önkormányzat, szigorú határidő megtartásával, feladatokat vállal, de az eljárás végződhet bírsággal vagy kötelező erejű határozattal.
Tekintettel azonban arra, hogy a leírt eset nem egyedi, sőt, gyakran előforduló helyzetről van szó, jelenleg (2009. január) a jogászteam* tagjai még vitatják, hogy elegendő lenne-e az eredetileg elindult diszkriminációs eljárás (az EBH határozatára és bírság kiszabására számítva), vagy továbbmenve, esetleg minden egyes, az intézményben tanuló diákra vonatkozóan, egyenként lehetne kártérítést kérni polgári peres, bírósági úton. Ez nehezebb bizonyítási eljárást jelent, ám sokkal nagyobb nyomást jelentene a fenntartóra és más, hasonló módon eljáró önkormányzatra is.
A megoldáskeresés jegyében a közérdekű igényérvényesítést indító érdekvédelmi szervezetek az alábbiak szerint kívánják folytatni az eljárást:
Az ügy optimális befejezésének az egyezségkötést tartanák, ugyanis a fenti jogsérelmek nem elsősorban a hatóság által kiszabható megtorló jellegű szankciók, hanem a kérelmezett jogszerű magatartásra való szorítása útján lennének megszűntethetők, legalábbis enyhíthetők. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a felek egyezségkötése céljával felfüggesztette 30 napra az eljárást. Az egyezség tervezete elkészült és azt az eljárást kezdeményező Kézenfogva Alapítvány és az eljárás alá vont önkormányzat jóváhagyta. Az eljárást indítók lényeges követelménynek tartják, hogy az egyezség a vázolt sérelmezett helyzet orvoslására konkrét intézkedési terveket és szigorú határidőket tartalmazzon. (Az egyezségi ajánlat kidolgozása során, kiterjedt egyeztetés folyatatására kerül sor az érintett szülőkkel is.)
Ha egyezségkötés nem lehetséges, illetőleg az abban foglaltakat a kérelmezett nem tartaná be, az eljárást indítók kérik, hogy a hatósághatározatában állapítsa meg a közvetlen hátrányos megkülönböztetés – valamint esetlegesen egyéb jogsértések – megvalósulását, továbbá alkalmazza belátása szerint az egyenlő bánásmódról szóló törvény alapján kiszabható megfelelő szankciókat. A jogsértést megállapító határozat meghozatalát azért is tartják a kérelmezők lényegesnek, mert ha egyezségkötés útján nem alakítható ki jogszerű és méltányos helyzet, szándékukban áll a jogsértések folytán károsult személyeknek jogi képviseletet biztosítani a bíróság előtt indítandó, kártérítésre irányuló eljárásokban. Az esetlegesen megindítandó perekben komoly bizonyító ereje lehet az Egyenlő Bánásmód Hatóság jogsértést megállapító, a tényhelyzetet feltáró határozatának.
Dr. Gazsi Adrienn, Kézenfogva – Dr. Molnár Ágnes, AOSZ
* A jogászteamet a Kézenfogva Alapítvány, az Autisták Országos Szövetsége és a Magyar Helsinki Bizottság tagjai alkották.