A FESZT (a Fogyatékos Emberek Szövetségének Tanácsa), melynek tagja az AOSZ is,
levelet írt a miniszterelnöknek, Bajnai Gordonnak. Levelében a fogyatékos emberek helyzetére hívta a föl a figyelmet, akik véleménye szerint a legnagyobb vesztesei lesznek a kormány intézkedéseinek, mindannak, amit a népnyelv egyszerűen csak „megszorító csomagnak” nevez. Az április 22-én kelt levelet dr. Hegedüs Lajos, a FESZT ügyvivő alelnöke írta alá.
Tisztelt Miniszterelnök úr!
A kormány terveinek folyamatos megismerése során egyre inkább megerősödik az az érzésünk, hogy a fogyatékossággal élő emberek lesznek ismét a legnagyobb vesztesei mindannak, ami Magyarországon az elkövetkezendő időszakban történni fog.
Sajnos, amikor az előző kormányok úgymond „osztogattak”, akkor nekünk nem osztottak semmit – hanem akkor is folyamatosan elvettek tőlünk.
Most, amikor a megszorítások történnek, akkor ismét csak durván elvesznek mindazokból a lehetőségekből is, amelyekkel így is csak a magyar átlag-életszínvonal, jövedelem-színvonal feléig sikerült felzárkóznunk, illetve leszakadnunk.
Néhány tényre szeretnénk felhívni a Miniszterelnök úr és a kormány figyelmét, amely e réteg leszakadására utal:
– A fogyatékossággal élő emberek átlagjövedelme fele a magyar átlagjövedelemnek.
– A fogyatékossággal élő munkaképes korú emberek kevesebb mint 10%-a jut csupán munkához.
– A fogyatékos emberek ellátását, segítését végző családtagoknak a 24 órás munkájukért juttatott ápolási díj összege a magyar átlagjövedelem egyhatoda.
– A társadalmi javakhoz való hozzáférésünk lehetőségei messze a társadalmi átlag alatt vannak. (Közösségi közlekedés, akadálymentes épített környezet, szolgáltatások hozzáférhetősége stb.)
Sajnos hosszasan sorolhatnánk azokat a tényezőket, amelyek a magyar társadalom egyik leginkább kiszolgáltatott rétegévé tesznek bennünket.
Mindez annak ellenére történik, hogy Magyarország elsőként fogadta el a fogyatékos emberek társadalmi esélyegyenlőségének biztosítására vonatkozó ENSZ-konvenciót, 1998. óta van esélyegyenlőségi törvényünk (amit persze elsőként a magyar állam nem tartott és tart be), rendelkezünk mindazon jogszabályokkal, amelyek a szavak szintjén egyenrangú embernek minősítenek bennünket.
Különösen szomorú és a társadalmi érdekek szintjén is elgondolkoztató, hogy a kormány általunk eddig ismert, ránk különösen hatást gyakorló megszorító intézkedései a társadalmi aktivitásunkat növelő, az önfenntartásunkat segítő, tehát a társadalmi szempontból is hasznoslehetőségeket is „megnyirbálják”, vagy megszüntetik.
A következőkben sorolom fel a társadalmi aktivitásunkra is legnagyobb negatív hatást gyakorló már meghozott, vagy megismert tervezett intézkedéseket:
– Nem kerültek kiírásra a fogyatékos, megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását bővítő munkahelyteremtő, illetve a meglévő munkahelyek megőrzését biztosító „rehabilitációs alap” pályázatok.
– A súlyosan mozgáskorlátozott emberek egyéni közlekedési eszköz beszerzését segítő (összegében egyébként 1995. óta változatlan) járműszerzési támogatások keretszámát a 2008. évi 5800 db.utalvánnyal szemben, erre az évre 1550 utalvány keretszámban határozta meg a SZMM. Csak összehasonlításképpen írom: a „Bokros csomag” legrosszabb évében ez a keretszám 3500 utalvány volt!
– A korábban benyújtott „adócsomag” része volt a fogyatékos emberek foglalkoztatásával összefüggően igénybe vehető SZJA adójóváírás-kedvezmény megszüntetése, valamint a megváltozott munkaképességű embereket nonprofit közhasznú szervezetként foglalkoztatóvállalkozások társasági adó kedvezményének, illetve szakképzési hozzájárulás fizetési kedvezményének megszüntetése – miközben ezeket a szervezeteket sújtja legnagyobb mértékben a gazdasági válság.
– A lakástámogatási rendszer részét képezi a súlyosan mozgássérült emberek lakás akadálymentesítési támogatása (ennek összege több mint 20 éve változatlanul legfeljebb 150 000 Ft; új lakás esetén 250 000 Ft) Aggódva várjuk, hogy a lakástámogatási rendszer felfüggesztése érinti-e ezt a támogatási fajtát, amely az önálló élet lehetőségének megteremtéséhez nyújt a költségekhez képest rendkívül csekély összegű támogatást azoknak, akik a normál kialakítású lakásban nem tudnak önállóan élni.
A gyógyászati segédeszköz-ellátás tervezett átalakítása során kettős negatív hatást tartalmaznak a tervek:
- a) a tervezettÁFA-emelésmegnöveli a gyógyászati segédeszközök árát,
- b) a tervezetttámogatási kulcs csökkenésea megnövelt áron növeli tovább a betegek térítési díját.
Az Egészségügyi Minisztériumban elkészített előkészítő anyag indoklási része csekélynek nevezi a betegterhek növekedését, amelyet ráadásul úgy mutat ki, hogy az pl. egy kerekesszék esetén „csak” évente 16 000 Ft többletterhet jelent. Mivel azonban egy kerekesszék csak hét évente adható támogatással, ez a betegnek, abban az évben, amikor az eszközt kiváltja, akkor 102 000 Ft többletterhet jelent a mostani térítési díjhoz képest.
A tervezett megszorító intézkedések között további olyan intézkedések is vannak, amelyek a fogyatékos emberek számára is súlyos anyagi hátrányt jelentenek:
– 13. havi nyugdíj elvonása,
– energiaár kompenzációjának megszűnése,
– a minimál nyugdíj összegének „befagyasztása” – amelyhez több szociális ellátás összege is kapcsolódik: fogyatékossági támogatás, ápolási díj összege, járműszerzési támogatásra való jogosultság stb.
– a családi pótlék „befagyasztása” – amely érinti a fogyatékos gyermekek számára folyósított magasabb összegű családi pótlék összegét is stb.
Nem vitatjuk a közös áldozatvállalás szükségességét, ezért kényszerűségből tudomásul vesszük a passzív ellátások esetén az átmeneti visszalépéseket, de logikátlannak és a fejlődést akadályozó társadalmi károkozásnak érezzük az aktivitást növelő, a fogyatékos emberek társadalmi közteherviselésben való részvételét segítő támogatások és preferenciák visszaszorítását.
Mindezekre tekintettel kérjük, hogy a kormány változtassa meg az aktivitást segítő eszközök visszaszorítására irányuló szándékait a következők szerint:
– Írják ki a fogyatékos emberek foglalkoztatásának bővítését szolgálórehabilitációs alap pályázatokat és tartsák fenn a fogyatékos emberek foglalkoztatását segítő támogatási rendszert.
– Ne csökkentsék az egyéni közlekedési eszköz beszerzést segítő forrásokat.
– Tartsák fenn a megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztatónonprofit közhasznú gazdasági szervezetek és a foglalkoztatásban részt vevő emberek adópreferenciáit, vagy azok elvonását más eszközökkel kompenzálják.
– Ne szüntessék meg a lakástámogatási rendszernek a lakás akadálymentesítési támogatásokra vonatkozó részét.
– Ne csökkentsék a gyógyászati segédeszközök támogatási kulcsait a fogyatékos emberek rovására és a segédeszközök ÁFA kulcsát sorolják a kedvezményes – az alapvető élelmiszerekre meghatározásra kerülő –18%-os kategóriába.
Elismerve a kormány stabilizációs erőfeszítéseit, úgy gondoljuk, hogy az általunk javasolt aktivitást növelő eszközök megtartása a magyar társadalom egésze számára több társadalmi hasznot hozhat, mint az esetleges megtakarítások hatásai, figyelembe véve a több mint 600 000 főt kitevő fogyatékos rétegben és a családtagjaik körében jelentkező társadalmi feszültségeket is.
Egyeztetésekre szívesen állunk rendelkezésre.
Budapest, 2009. április 22.