Tudom, hogy írnom kellene. Helyette olvasok. Izgalmas könyv, a címe: A leves hazudik, alcíme: Az ételek szép új világa. Benda Judit egészség-tanácsadótól kaptam, akihez egészen más, ám egészségbe vágó dolog miatt mentem el.
Benda Juditról tudom, hogy férjével együtt elkötelezett híve a természetes életmódnak. Kiadójuk a Kétezeregy bt. csupa olyan könyvet ad ki, amely mind azt szolgálja, hogy egészségesen éljünk. (Az oltásokról szóló könyvüket már ismertem.) Judit alapképzettségét tekintve gyógyszerész, és Németországban végzett egészség-tanácsadó tanfolyamokat (nálunk vajon miért nincs ilyen?). Ami most hullámokat ver médiában az ételekkel kapcsolatban, az mind megtalálható ebben a könyvben.
Az ételek szép új világa és az azt fölépítő multicégek mindenféle új anyagokkal és új nevekkel ismertetnek meg minket. Apró betűkkel. Amiket csak unalmában olvas el az ember, vagy ha nagyon vigyáz az egészségére. Ez utóbbiak kevesen vannak, hisz kényelmesebb tasaklevest venni, pénzt nyomni a gyerek kezébe, hogy vegyen/egyen valamit. Meg aztán meg is szoktuk az készételek új ízét. Erre találták ki az ízfokozót. Ne légy túlsúlyos! – hirdetik a reklámok, és hirdetik a mesterséges édesítőszerekkel készített nassolnivalókat, üdítőket. Hogy mégis meghízol? Magadra vess! Hogy miért hízol, azt is megtudhatod – de nem a gyártóktól. Ebből a könyvből. Kedv- (és étvágy-) csinálónak a tartalomjegyzék néhány címe:
Egy diszkrét világhatalom: az ízipar; Szervezett címkecsalás: a jelölési törvény; Az idomított gyermek: harc az apróságokért; A leves hazudik: a szervezet átverése; Kövér kutya: az ízek, mint hizlalószerek; Szemét álarcban: A hulladékból élelmiszer lesz – remek imitátumok.
Miközben egyre tovább és tovább haladok a könyvben, és egyre többet tudok meg magam és sorstársaim átveréséről, időnként a telefonhoz nyúlok, és figyelmeztetem szeretteimet. Például: az istenért, nehogy cukornélküli rágót vegyetek, ne igyatok többé light üdítőitalt (mindkettőben aspartam van). Aztán tovább olvasok, és rájövök, hogy mást sem kellene venni, hiszen nem biztos, hogy valódi cukor van a befőttben, az uborkában, csak azt írják rá. A cukor drága, a mesterséges cukorpótló olcsó. Aztán ott vannak a csokoládék, semmi sem sem biztos, pedig hogy szeretem. A legjobb lenne mindent magunknak termelni, akkor tudnánk (?), hogy mit eszünk.
Már majdnem a könyv végén járok: az íz-kartellekről van szó, és a fejezet elején ezzel a mondattal találkozom: “Élelmiszerbiznisz a kriminalitás szélén”. Ha csak önmagában találkoznék ezzel a mondattal, megrendülnék. De ennyi információval a hátam mögött (aminek ha csak a fele vagy a negyede igaz, már akkor is sok és sokk!) csak bólintok, és biztos vagyok, mindenki megússza. Csak mi vevők és evők járunk rosszul – hacsak nem mondjuk azt: elég.
A Leves hazudik c. könyv írója: Hans-Ulrich Grimm. (www.ketezeregy.hu)