hu: Alternatív terápiák kritikus szemmel | Autisták Országos Szövetsége
Főoldal

Autisták Országos Szövetsége

  • Rólunk
  • Az autizmusról
  • Kapcsolat
  • Hírek
  • Csatlakozz hozzánk! Online bankkártyás adományozás
  • Facebook

Köszönjük a támogatást!

Adószám: 19025915-1-41

Számlaszám: Erste Bank

11600006-00000000-83483024

Alternatív terápiák kritikus szemmel

Megjelent az Esőember 2008/1 számában.

A Rainman�s Home 2. Autismusforumán Therapie, Behandlung, Intervention (Terápia, kezelés, beavatkozás) alcímmel 2007. október 12-én Bécsben elhangzott előadás összefoglalása. 

Az előadó, dr. Suchodoletz előadása elején röviden összegezte az eddig széles körben ismert és elfogadott módszereket és azok hatékonyságát. Az autista zavarok eddig legismertebb terápiái a következő nagyobb egységekben foglalhatók össze:

  • Gyógypedagógia fejlesztések
  • egyes funkciók egyéni fejlesztése: logopédia, mototerápia (mozgásterápia), ergoterápia
  • viselkedésterápia
  • gyógyszeres kezelés.

Ezek hátránya, hogy időigényesek (azaz relatív lassan mutatkoznak a siker jelei), hosszú a kezelések időtartama, fárasztóak (mind a gyermektől, mind a szülőktől jelentős kitartást, fáradságot igényelnek), ugyanakkor gyógyulást nem ígérnek, nem is várható el tőlük. Ezért gyakran éri kritika ezeket a módszereket: hogy tüneti kezelések csupán, hiányoznak az egységesen meghatározott szempontok, az objektív akadályokat figyelmen kívül hagyják, valamint a gyermekek egyfajta idomítását jelentik. Kézenfekvő a kérdés, van-e igény más, nem konvencionális, kiegészítő kezelési megközelítések iránt, amelyeket alternatív terápiáknak nevezünk. Ez utóbbi gyűjtőfogalom, amely az autizmusspektrum-zavarait és ennek okait illetően teljesen eltérő és tudományosan nem igazolt koncepciókból kiinduló módszerek sokaságát foglalja magában.

Vajon érdemes-e alternatív terápiát alkalmazni?  
Egy 2000-ben készült felmérés szerint (Kahrs et al. 2000) a megkérdezett 1685 felnőtt 75%-a válaszolta, hogy ha a biztosító által támogatott volna, igénybe venné az alternatív eljárások valamelyikét. Viszont csupán 43%-uknak volt ezzel kapcsolatos tapasztalatuk (a krónikus betegeknél ez a szám 60% volt). Ez utóbbiak 90%-a állította, hogy másnak is ajánlaná a kezelést. Mindez azt mutatja, hogy igen nagyok az elvárások ezekkel a módszerekkel szemben.

Ugyancsak 2000-ben készült egy kérdőíves, anonim felmérés, a krónikus betegségekben szenvedő gyermekek körében. 252 szülő (a megkérdezettek 56%-a) küldte vissza a kérdőívet. A “milyen gyakori az alternatív terápia igénybevétele ebben a betegcsoportban” kérdésre válaszolók 37%-a nem vette igénybe és nem is igényli, 10%-a eddig nem vett részt, de igényelné, míg a megkérdezettek 53%-a részt vesz az alternatív terápia valamelyik formájában. (Bode et al. 2000).

Az autizmus kezelésében az alábbi fő alternatív eljárások ismertek:

  • Pszichikai alapfunkciók tréningje.
  • Nem hagyományos kommunikációs módszerek.
  • Testorientált terápiás módszerek.
  • Alternatív gyógyszerek illetve diéta.
  • Egyéb eljárások.

Dr. Suchodoletz a pszichikai alapfunkciók tréningjére tért ki részletesebben. Az alapfunkciók, mint emlékeztetett, az auditív, vizuális, kinesztetikus, motorikus “részegységek”, amelyek mind részt vesznek a kommunikációban, továbbá az agyféltekék koordinációja, de sok minden más is ide tartozik. Visszatérve az auditív terápiákra: Alfred A. Tomatis  kifejlesztett egy különleges metódust olyan betegek részére, akik tanulási rendellenességekkel vagy viselkedési problémákkal küzdenek. A terápia lényege az un. elektronikus fül alkalmazása, amelynek segítségével a kevésbé vagy rosszul érzékelt frekvenciákat felerősítik, ezáltal az akusztikus érzékelést (= a hallást) normalizálják. E hallásterápia alkalmazásakor pl. felerősítik a magas frekvenciákat, ami által az agy energia ellátása fokozódik, továbbá ez mintegy akusztikus visszavezetés az anyaméhben tapasztalt hangélményekhez. A terápiának sok más variációját kifejlesztették (hallástréning, audiovokális-integratív tréning, AIT, Fast For Word, Hochton-Training, Schalltherapie stb.). Ezen un. auditiv tréningek javallatai igen széles területet érintenek gyerekeknél, felnőtteknél egyaránt, de egyértelmű, hogy nem autizmusspecifikus terápiáról van szó.

A vizuális terápiák közül az Irlen terápiát, a motoros fejlődési zavar kezelésére pedig az Ayres terápiát említette az előadó. Az első módszer abból indul ki, hogy az autizmus egyik oka a szem túlérzékenysége bizonyos színekre (Skotopic sensitivity syndrom), ezért különböző színes szemüveg, illetve kontaktlencse hordását javasolják, mivel ezek kiszűrik a “káros” színeket. Jean Ayres szenzoros integrációja nálunk is ismert. 

Az agyféltekék koordinációjára is kifejlesztettek módszereket, mint a dichotréner (dichotikus aszimmetrák javítására), laterális tréning (auditív hemiszféra = agyfélteke koordinciós tréning), edukinesztetika – melyekre idő hiányában nem tért ki részletesen. Megjegyezte, hogy autista gyermekek maguk is fejlődnek ugyanúgy, mint nem autista kortársaik. Hivatkozott Delacato  ezen a téren kifejtett munkásságának megállapításaira.

A nem konvencionális kommunikációs módszerek közé tartozik a támogatott kommunikáció (Facilitated Communication, FC), és a PECS (Picture Exchange Communication System).

A testorientált terápiás módszerek közül ismert: 

  • a Craniosacral-Therapie (Osteopathie) 
  • a Spiraldynamik (automatikusan a helyes mozgást fejlesztő módszer) 
  • a HANDLE-Therapie (Holistic Approach to NeuroDevelopment and Learning Efficiency) 
  • a Padovan által kifejlesztett Neurofunktionelle Reorganisation, valamint 
  • az integratív testterápia (bővebben: Integratív Medicina dr. Balázs Csabawww.lib.sote.hu/files/moksz/2005/holisztikus_medicina.ppt.)

További terápiás eljárások:  

  • Festhalte-Therapie (Forced Holding = Holdingterápia, lásd: D. Williams Autizmus 65. oldal.)
  • Polaritäts-Therapie (bővebben: http://en.wikipedia.org/wiki/Polarity_therapy) 
  • Állatokkal támogatott terápiás módszerek (hippo-terápia, Delfin-terápia)
  • Táncterápia
  • Művészetterápia
  • Zeneterápia

Alternatív gyógyszeres kezelések:

  • Vitaminok illetve nyomelemek nagy dózisban
  • Homeopátiás szerek
  • Bach-virágterápia (bővebben: http://www.bach-bluetentherapie.de/ )
  • Diéták (pl. GF/CF diéta, oligo-antigén diéta (utóbbiról bővebben:http://www.paradisi.de/Health_und_Ernaehrung/Diaeten/Oligoantigene-Diaet/)

  
(Folytatjuk)

Az összefoglalást készítette: 
Kocsisné Borics Mária, Kocsis Alajos

1 Előadó: dr. Waldemar von Suchodoletz egyetemi tanár – Klinik für Kinder- und Jugendpsychiatrie, Psychosomatik und Psychotherapie Ludwig-Maximilians-Universität, München.

2 Dr. Tomatis szerint a fül alap funkciója, hogy segítse az agy kifejlődését a születés előtti időszakban. A közvetlen hanghatások ellenére – anyai szívhangok, emésztés, anyagcsere – a magzat már 4 hónappal a születés előtt képes érzékelni a külső hanghatásokat is. Ez éppúgy szükséges a fejlődéshez, mint a táplálék. Bővebben: http://en.wikipedia.org/wiki/Alfred  Tomatis.  

2 Carl H. Delacato: Miért más az autista gyermek, 47. ill. 63. oldal.

4 Esőember 1999. III. évfolyam, 4. szám: A Bánffy-módszer,  ill. 2004. VIII. évfolyam, 1. szám: Mire jó a craniosacral?

Az előadó, dr. Suchodoletz előadása elején röviden összegezte az eddig széles körben ismert és elfogadott módszereket és azok hatékonyságát. Az autista zavarok eddig legismertebb terápiái a következő nagyobb egységekben foglalhatók össze:

  • Gyógypedagógia fejlesztések
  • egyes funkciók egyéni fejlesztése: logopédia, mototerápia (mozgásterápia), ergoterápia
  • viselkedésterápia
  • gyógyszeres kezelés.

Ezek hátránya, hogy időigényesek (azaz relatív lassan mutatkoznak a siker jelei), hosszú a kezelések időtartama, fárasztóak (mind a gyermektől, mind a szülőktől jelentős kitartást, fáradságot igényelnek), ugyanakkor gyógyulást nem ígérnek, nem is várható el tőlük. Ezért gyakran éri kritika ezeket a módszereket: hogy tüneti kezelések csupán, hiányoznak az egységesen meghatározott szempontok, az objektív akadályokat figyelmen kívül hagyják, valamint a gyermekek egyfajta idomítását jelentik. Kézenfekvő a kérdés, van-e igény más, nem konvencionális, kiegészítő kezelési megközelítések iránt, amelyeket alternatív terápiáknak nevezünk. Ez utóbbi gyűjtőfogalom, amely az autizmusspektrum-zavarait és ennek okait illetően teljesen eltérő és tudományosan nem igazolt koncepciókból kiinduló módszerek sokaságát foglalja magában.

Vajon érdemes-e alternatív terápiát alkalmazni? 
Egy 2000-ben készült felmérés szerint (Kahrs et al. 2000) a megkérdezett 1685 felnőtt 75%-a válaszolta, hogy ha a biztosító által támogatott volna, igénybe venné az alternatív eljárások valamelyikét. Viszont csupán 43%-uknak volt ezzel kapcsolatos tapasztalatuk (a krónikus betegeknél ez a szám 60% volt). Ez utóbbiak 90%-a állította, hogy másnak is ajánlaná a kezelést. Mindez azt mutatja, hogy igen nagyok az elvárások ezekkel a módszerekkel szemben.

Ugyancsak 2000-ben készült egy kérdőíves, anonim felmérés, a krónikus betegségekben szenvedő gyermekek körében. 252 szülő (a megkérdezettek 56%-a) küldte vissza a kérdőívet. A “milyen gyakori az alternatív terápia igénybevétele ebben a betegcsoportban” kérdésre válaszolók 37%-a nem vette igénybe és nem is igényli, 10%-a eddig nem vett részt, de igényelné, míg a megkérdezettek 53%-a részt vesz az alternatív terápia valamelyik formájában. (Bode et al. 2000).

Az autizmus kezelésében az alábbi fő alternatív eljárások ismertek:

  • Pszichikai alapfunkciók tréningje.
  • Nem hagyományos kommunikációs módszerek.
  • Testorientált terápiás módszerek.
  • Alternatív gyógyszerek illetve diéta.
  • Egyéb eljárások.

Dr. Suchodoletz a pszichikai alapfunkciók tréningjére tért ki részletesebben. Az alapfunkciók, mint emlékeztetett, az auditív, vizuális, kinesztetikus, motorikus “részegységek”, amelyek mind részt vesznek a kommunikációban, továbbá az agyféltekék koordinációja, de sok minden más is ide tartozik. Visszatérve az auditív terápiákra: Alfred A. Tomatis kifejlesztett egy különleges metódust olyan betegek részére, akik tanulási rendellenességekkel vagy viselkedési problémákkal küzdenek. A terápia lényege az un. elektronikus fül alkalmazása, amelynek segítségével a kevésbé vagy rosszul érzékelt frekvenciákat felerősítik, ezáltal az akusztikus érzékelést (= a hallást) normalizálják. E hallásterápia alkalmazásakor pl. felerősítik a magas frekvenciákat, ami által az agy energia ellátása fokozódik, továbbá ez mintegy akusztikus visszavezetés az anyaméhben tapasztalt hangélményekhez. A terápiának sok más variációját kifejlesztették (hallástréning, audiovokális-integratív tréning, AIT, Fast For Word, Hochton-Training, Schalltherapie stb.). Ezen un. auditiv tréningek javallatai igen széles területet érintenek gyerekeknél, felnőtteknél egyaránt, de egyértelmű, hogy nem autizmusspecifikus terápiáról van szó.

A vizuális terápiák közül az Irlen terápiát, a motoros fejlődési zavar kezelésére pedig az Ayres terápiát említette az előadó. Az első módszer abból indul ki, hogy az autizmus egyik oka a szem túlérzékenysége bizonyos színekre (Skotopic sensitivity syndrom), ezért különböző színes szemüveg, illetve kontaktlencse hordását javasolják, mivel ezek kiszűrik a “káros” színeket. Jean Ayres szenzoros integrációja nálunk is ismert.

Az agyféltekék koordinációjára is kifejlesztettek módszereket, mint a dichotréner (dichotikus aszimmetrák javítására), laterális tréning (auditív hemiszféra = agyfélteke koordinciós tréning), edukinesztetika – melyekre idő hiányában nem tért ki részletesen. Megjegyezte, hogy autista gyermekek maguk is fejlődnek ugyanúgy, mint nem autista kortársaik. Hivatkozott Delacato ezen a téren kifejtett munkásságának megállapításaira.

A nem konvencionális kommunikációs módszerek közé tartozik a támogatott kommunikáció (Facilitated Communication, FC), és a PECS (Picture Exchange Communication System).

A testorientált terápiás módszerek közül ismert:

  • a Craniosacral-Therapie (Osteopathie)
  • a Spiraldynamik (automatikusan a helyes mozgást fejlesztő módszer)
  • a HANDLE-Therapie (Holistic Approach to NeuroDevelopment and Learning Efficiency)
  • a Padovan által kifejlesztett Neurofunktionelle Reorganisation, valamint
  • az integratív testterápia (bővebben: Integratív Medicina dr. Balázs Csabawww.lib.sote.hu/files/moksz/2005/holisztikus_medicina.ppt.)

További terápiás eljárások:

  • Festhalte-Therapie (Forced Holding = Holdingterápia, lásd: D. Williams Autizmus 65. oldal.)
  • Polaritäts-Therapie (bővebben: http://en.wikipedia.org/wiki/Polarity_therapy)
  • Állatokkal támogatott terápiás módszerek (hippo-terápia, Delfin-terápia)
  • Táncterápia
  • Művészetterápia
  • Zeneterápia

Alternatív gyógyszeres kezelések:

  • Vitaminok illetve nyomelemek nagy dózisban
  • Homeopátiás szerek
  • Bach-virágterápia (bővebben: http://www.bach-bluetentherapie.de/ )
  • Diéták (pl. GF/CF diéta, oligo-antigén diéta (utóbbiról bővebben:http://www.paradisi.de/Health_und_Ernaehrung/Diaeten/Oligoantigene-Diaet/)

(Folytatjuk)

Az összefoglalást készítette: 
Kocsisné Borics Mária, Kocsis Alajos

1 Előadó: dr. Waldemar von Suchodoletz egyetemi tanár – Klinik für Kinder- und Jugendpsychiatrie, Psychosomatik und Psychotherapie Ludwig-Maximilians-Universität, München.

2 Dr. Tomatis szerint a fül alap funkciója, hogy segítse az agy kifejlődését a születés előtti időszakban. A közvetlen hanghatások ellenére – anyai szívhangok, emésztés, anyagcsere – a magzat már 4 hónappal a születés előtt képes érzékelni a külső hanghatásokat is. Ez éppúgy szükséges a fejlődéshez, mint a táplálék. Bővebben: http://en.wikipedia.org/wiki/Alfred Tomatis.

2 Carl H. Delacato: Miért más az autista gyermek, 47. ill. 63. oldal.

4 Esőember 1999. III. évfolyam, 4. szám: A Bánffy-módszer, ill. 2004. VIII. évfolyam, 1. szám: Mire jó a craniosacral?

Hasonló cikkek:

  • Esőember 2008/1: A problémás magatartás kezelése
  • Esőember 2008/1: Életünk leggyakoribb alaphelyzetei
  • Esőember 2008/1: PECS, az alternatív kommunikációs szisztéma
  • Esőember 2008/1: Terápiák az Autizmus Alapítványnál
Vissza az Esőember 2008/1 számához

Legfrissebb híreink

  • Emberségből és szülői példamutatásból is jól teljesítettek az AOSZ munkatársai
  • Megkezdődött a DATA szolgáltatásfejlesztési Program
  • AOSZ kártyával a veszprémi állatkertbe
  • FELHÍVÁS! Alkotói pályázat autizmussal élő gyerekek és felnőttek számára
  • Segítségkérés egy édesanyától

Archívum

Ide kattintva elérheti archívumunkat.

Keresés

Kategóriák

  • ajánló (587)
  • állás (38)
  • aosz (530)
  • Autizmus világnap 2014 (3)
  • Autizmus Világnap 2019 (68)
  • DATA (14)
  • esemény (365)
  • felhívás (254)
  • képzés (135)
  • kérdőív (20)
  • kiadvány (14)
  • könyv (22)
  • közlemény (85)
  • pályázat (93)
  • tábor (11)
  • tájékoztatás (859)
  • támogatás (58)

Címünk

1053 Budapest,
Fejér György utca 10.
I. emelet 3. ajtó, 23-as kapucsengő

Telefon

+36 (1) 354 1073

+36 (1) 266 5392
Munkatársainkat az alábbi időpontokban érheted el telefonon:
Hétfő – Csütörtök: 9.00 – 16.00
Péntek: 9.00 – 14.00 között.

E-mail

Központi e-mail cím: info@esoember.hu

Információs Centrum e-mail cím: infocentrum@esoember.hu

Sajtókapcsolat (munkaidőben): komm@esoember.hu
+36 (20) 575 1919

© 2021 Autisták Országos Szövetsége