hu: PECS, az alternatív kommunikációs szisztéma | Autisták Országos Szövetsége
Főoldal

Autisták Országos Szövetsége

  • Rólunk
  • Az autizmusról
  • Kapcsolat
  • Hírek
  • Csatlakozz hozzánk! Online bankkártyás adományozás
  • Facebook

Köszönjük a támogatást!

Adószám: 19025915-1-41

Számlaszám: Erste Bank

11600006-00000000-83483024

PECS, az alternatív kommunikációs szisztéma

Megjelent az Esőember 2000/3 számában.

Dr. Andrew S. Bondy és munkatársa, Lori Frost az autistákkal való sokéves tapasztalatuk gyümölcseként alkották meg a PECS-t (Picture Exchange Communication System) (Képcserés kommunikációs rendszer), a 80-as évek végén. A PECS alternatív kommunikációs módszerként jött létre, olyan autisták számára, akik egyáltalán nem, vagy csak nagyon kevéssé beszéltek. Természetesen minél hamarabb kezdjük bevezetni, annál jobb, de sikerrel alkalmaz hatjuk serdülőkkel, vagy akár felnőttekkel is. 

Ez az eredeti elképzelés, amit a szakemberek is egyre inkább elismernek, a felhasznált viselkedésanalizis (Analyse comportementale appliquée – ABA) elveit használja ki. Ugyanúgy, mint a többi, autisták számára már meglévő tanítási módszernek, a PECS-nek is alapelve, hogy személyre szabott legyen, a szülők közreműködésére nagy hangsúlyt fektet, és azt igyekszik elérni, hogy az általánosítás szintjén értse meg az autista a dolgokat. 

Ráadásul, mivel kommunikációs módszerről van szó, a PECS-t esetlegesen kombinálni lehet egy viselkedésmódosító terápiával, így még jobb eredményeket kaphatunk. 

A PECS fő célja az, hogy hatékony kommunikáció alakuljon ki az autista és az őt körülvevő világ között. Hogy ez sikerülhessen, előre meghatározott gyakorlatokat kell végezni, de természetesen a mindennapi életben adódó helyzetekből is sok hasznot lehet húzni. A kommunikáció reményében a rendszert úgy építették föl, hogy a gyerekek gyorsan megtanuljanak mások felé fordulni, és maguk kezdeményezzenek. 

A PECS alapelvei és működése 

Legtöbb esetben a PECS alapelvei és működése könnyen megértethető, anélkül, hogy költséges vagy sok időt igénylő előkészületekre lenne szükség. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a rendszer a piktogramok használatára épül: ezek gyakran sematikus rajzok, amelyek egy tárgyat, fogalmat vagy cselekvést ábrázolnak. A kép alatt helyezkedik el egy vagy több szóban leírva a kép tartalma vagy neve. 

Mielőtt kiválasztanánk azokat a képeket, amelyek jövendő tanítványunkat leginkább érdekelhetik, meg kell találnunk azokat az ösztönzőket, amelyek hatására az autistának kedve lesz kommunikálni. Ez lehet a kedvenc étele, egy játék, olyasvalami, amit szeret csinálni. Mikor mindezeket összegyűjtöttük, osztályozzuk aszerint, hogy mennyire hatékonyak. 

Amikor ez készen van, a szülő vagy a segítő elkezdi megtanítani az autistának, hogyan cserélheti ki a képet arra a tárgyra, amire vágyik. Ha például a gyerek odaadja az alma képét, adjunk neki egy almát. Ha azonnal odaadjuk, amit így kér, megtanulja asszociálni a képet a kiváltott reakcióval. Megjegyezzük, hogy a gyakorlatok alatt célszerű, ha elkerüljük a szóbeli javaslatokat vagy utalásokat, így elősegíthetjük a spontán kéréseket. 

Ha egyszer a gyerek megtanulta a kép kicserélését, a gyakorlatoknak arra kell irányulniuk, hogy ismereteit megtartsa, és lehetőség szerint általánosítsa is. Például megtaníthatjuk a gyereknek, hogy megkeresse a személyt, akivel kommunikálni akar, vagy hogy egy különleges piktogramot megtaláljon. 

Megtanítjuk neki azt is, hogy különböző helyeken, különböző személyektől, különböző jutalmakért tudjon kommunikálni. 

A kezdeti időszakban még nem kérjük, hogy a gyerek válasszon a képek közül. Inkább a gyerek reakcióira figyeljünk, mint arra, hogyan kéri a dolgokat. A harmadik fázisba kezdjük el a gyereket megtanítani arra, hogy válasszon a különböző képek közül. 

A gyereknek ekkor meg kell tanulnia, hogy megkülönböztesse és felismerje a képek jelentéseit. Ezek után a gyerek megtanulja összeilleszteni a képeket oly módon, hogy egy valódi “mondatot” állít(son) össze, amelyet a környezete is megért. Természetesen a kömyezetnek is meg kell tanulnia értelmezni a jeleket. 

A gyerekek fokozatosan megtanulhatnak válaszolni a konkrét kérdésekre; egyesek még a nyelvet is megtanulhatják. Megjegyeznénk, annak ellenére, hogy az autisták nagy része nem tud tisztán szóban kommunikálni, ez nem jelenti azt, hogy értelmi fogyatékos is egyben. Némaságuk inkább tipikus kommunikációs és szocializációs problémáik megnyilvánulása. 

Gyakorlati kérdések 

Többféle lehetőségünk van arra, hogy a PECS-hez szükséges anyagot megszerezzük. A Pyramid Education System Inc., amelyben részt vesznek a módszer megalkotói is, saját piktogram-sorozattal rendelkezik, amelyet szakemberek alkottak. De bárki, a szülő vagy a segítő is alkothat teljes értékű képsorokat. 

Ha saját magunk akarjuk elkészíteni a piktogramokat, keressünk képeket a könyvtárakban, vagy keressünk fényképeket, színes újságképeket stb.; az a lényeg, hogy a képek érthetőek és jellemzőek legyenek a tárgyra vagy cselekvésre, amit bemutani szeretnénk. 

Azoknak, akik jobban el szeretnének mélyedni a témában, a PECS megalkotóinak könyve, a PECS Training Manuaf (Frost and Bondy, 1994), valamint egy gyakorló videokazetta is rendelkezésére áll. A Pyramid Inc. műhelymunkákat is szervez, legfőképpen az USA-ban. 

Néhány québeci intézményben is alkalmazzák a PECS módszereit. 

Bárhol és bárhogyan kezdjük el használni a PECS-t, hamarosan tapasztalhatjuk, hogy könnyen alkalmazhatjuk az egyéni képességekhez és alkathoz. Ezért gondoljuk úgy, hogy ez az egyik legjobb módszer az autisták kommunikációjának kialakítására. 

(Forrás: Société québecoise de I’autisme, 1999. szeptember) 

M. Scmidt Katalin fordítása 

További információk az interneten: www.autizmus.hu/doc/PECS.pdf 
illetve: www.pecs.com/

A fenti cikk nem véletlenül került az ELA terápiáról szóló fordítás mellé. 
(Lásd:  ELA terápia a gyakorlatban I. illetve: ELA terápia a gyakorlatban II. ) 
A két módszer nagyon hasonlít egymáshoz. Úgy véljük, nem érdektelen a kettő összehasonlítása, és személyre szabott alkalmazása. Szívesen helyt adnánk olyan beszámolónak, amelyik az egyik vagy másik módszer (esetleg a kettő ötvözete) alkalmazásáról szól.

Hasonló cikkek:

  • Esőember 2000/3: A problémás magatartás kezelése
  • Esőember 2000/3: Alternatív terápiák kritikus szemmel
  • Esőember 2000/3: Életünk leggyakoribb alaphelyzetei
  • Esőember 2000/3: Fejlesztő terápiák az AUT-PONT Alapítványnál
  • Esőember 2000/3: Kommunikációs, illetve viselkedésterápia
  • Esőember 2000/3: Terápiák az Autizmus Alapítványnál
  • Esőember 2000/3: Terápiás lehetőségek
Vissza az Esőember 2000/3 számához

Legfrissebb híreink

  • Emberségből és szülői példamutatásból is jól teljesítettek az AOSZ munkatársai
  • Megkezdődött a DATA szolgáltatásfejlesztési Program
  • AOSZ kártyával a veszprémi állatkertbe
  • FELHÍVÁS! Alkotói pályázat autizmussal élő gyerekek és felnőttek számára
  • Segítségkérés egy édesanyától

Archívum

Ide kattintva elérheti archívumunkat.

Keresés

Kategóriák

  • ajánló (587)
  • állás (38)
  • aosz (530)
  • Autizmus világnap 2014 (3)
  • Autizmus Világnap 2019 (68)
  • DATA (14)
  • esemény (365)
  • felhívás (254)
  • képzés (135)
  • kérdőív (20)
  • kiadvány (14)
  • könyv (22)
  • közlemény (85)
  • pályázat (93)
  • tábor (11)
  • tájékoztatás (859)
  • támogatás (58)

Címünk

1053 Budapest,
Fejér György utca 10.
I. emelet 3. ajtó, 23-as kapucsengő

Telefon

+36 (1) 354 1073

+36 (1) 266 5392
Munkatársainkat az alábbi időpontokban érheted el telefonon:
Hétfő – Csütörtök: 9.00 – 16.00
Péntek: 9.00 – 14.00 között.

E-mail

Központi e-mail cím: info@esoember.hu

Információs Centrum e-mail cím: infocentrum@esoember.hu

Sajtókapcsolat (munkaidőben): komm@esoember.hu
+36 (20) 575 1919

© 2021 Autisták Országos Szövetsége