Elveszünk az elnevezések, a kódok és a szakszavak rengetegében. Pervazív fejlődési zavar. Asperger-szindróma. BNO-10. F84.00. 6A02.0. DSM-5. Mi ez a sok érthetetlen betű- és számhalmaz, és miért van szükség erre?
Bár a diagnosztizálás folyamatában általában több különböző szakember is részt vesz, az autizmus diagnózist pszichiáter szakorvos állítja ki. A betegségeket és a mentális állapotokat pedig a diagnózis felállításához szerte a világon szabványosított rendszerekbe, vagyis klasszifikációs rendszerekbe sorolják, amire azért van szükség, hogy egy adott tünetcsoportot mindenütt ugyanúgy nevezzenek.
Európában, így Magyarországon is, az International Classification of Diseases (ICD) 10. kiadását, magyarul a Betegségek Nemzetközi Osztályozását (BNO) használják. Ma Magyarországon a jogszabályok szerint hatályban lévő klasszifikációs rendszer a BNO-10.
BNO-10 – Pervazív fejlődési zavarok
Az autizmus besorolása szerint a pervazív fejlődési zavarok gyűjtőfogalom alá tartozik, ami azt jelenti, hogy a személyiség egészét átható állapotról van szó. Ezen belül hozták létre a BNO-10-ben a különböző alkategóriákat:
| F84.0 | Gyermekkori autizmus (autismus infantilis) |
| F84.1 | Atípusos autizmus |
| F84.5 | Asperger szindróma |
| F84.8 | Egyéb pervazív (átható) fejlődési zavar |
| F84.9 | Nem meghatározott pervazív (átható) fejlődési zavar |
BNO-11
Az orvostudomány és a diagnosztikus rendszerek fejlődése miatt időről időre felülvizsgálják a klasszifikációs rendszereket. A BNO legújabb nemzetközi módosítása 2022. január 1-től érvényes. A BNO-11 már egy teljesen új osztályozást követ. Fontos róla tudni, hogy szakmailag elfogadott klasszifikációs rendszer, annak ellenére, hogy a jogszabályok szerint még nincs hatályban Magyarországon. Azonban szakmai dokumentumokon, egyes zárójelentéseken, szakvéleményeken már találkozhatunk a BNO-11 kódjaival is:
| 6A02.0 | Autizmus spektrum zavar az értelmi fejlődés zavara nélkül, valamint nincs vagy enyhe a funkcionális nyelv károsodása |
| 6A02.1 | Autizmus spektrumzavar az értelmi fejlődés zavarával, funkcionális nyelvi károsodás enyhe vagy nincs. |
| 6A02.2 | Autizmus spektrum zavar értelmi fejlődés zavar nélkül, de károsodott nyelvi funkciókkal. |
| 6A02.3 | Autizmus spektrum zavar az értelmi fejlődés zavarával és károsodott nyelvi funkciókkal. |
| 6A02.4 | Autizmus spektrum zavar az értelmi fejlődés zavara nélkül és a funkcionális nyelvhasználat hiányával. |
| 6A02.5 | Autizmus spektrum zavar az értelmi fejlődés zavarával és a funkcionális nyelvhasználat hiányával. |
| 6A02.Y | Egyéb autizmus spektrum zavar |
| 6A02.Z | Autizmus spektrum zavar, k.m.n. |
Miért változott?
„A korábbi diagnosztikus rendszerek az autizmust a pervazív (átható) fejlődési zavarok gyűjtőfogalom alá rendezték, a sokszínűséget öt alkategóriában fogalmazták meg: „gyermekkori autizmus”, „Asperger-szindróma”, „atípusos autizmus”, „nem meghatározott pervazív fejlődési zavar” és „egyéb pervazív fejlődési zavar”. Jelenleg még ezekkel a diagnosztikus besorolásokkal találkozhatunk a gyermekek vagy felnőttek zárójelentésein, különböző egészségügyi igazolásain. Azonban az utóbbi harminc év törekvései nem tudták e kategóriák közötti különbségeket megbízhatóan igazolni, így a korszerűbb ajánlások már egységesen „autizmus spektrum zavarként” írják le az állapotot, és az egyes tünetek megjelenésének sajátosságaival, illetve a támogatási szükséglet mértékével jellemzik az állapot súlyosságát.”
Csepregi András: Diagnózis után – F84… Hogyan tovább?
(AOSZ ElsőSegély szolgáltatásunk weboldalán Csepregi András: Diagnózis után – F84… Hogyan tovább? teljes anyaga megtalálható.)
És mi a helyzet Európán kívül? DSM-5
Európán kívül az egyes országokban teljesen más klasszifikációs rendszert használnak. Például az Amerikai Egyesült Államokban az American Psychiatric Association (APA), vagyis az Amerikai Pszichiátriai Társaság szerkeszti a Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders (DSM), magyarul Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyvét, ami a mentális állapotokkal kapcsolatos diagnosztizálást segíti. Ezt 2013-ban vizsgálták felül utoljára, ekkor jelent meg az ötödik kiadása: DSM-5.
Itt már csak egyetlen megnevezés található: Autism Spectrum Disorder (ASD), vagyis autizmus spektrum zavar, és minden egyéb kategóriát megszüntettek. A súlyossági szintek megkülönböztetése a társas kommunikáció és a viselkedés sajátosságainak szöveges leírásával és a támogatási szükségletek szerinti besorolással történik: 3. szint “Nagyon jelentős szintű támogatást igényel” 2. szint “Jelentős támogatást igényel” 1. szint “Támogatást igényel”.
Vagyis a DSM-5 Magyarországon nem bevezetett, de szakmailag elfogadott klasszifikációs rendszer. Előfordulhat, hogy találkozunk a kódjával:
| 299.00 | Autizmus spektrum zavar |