Fontos szakmai és jogi visszásságokat tárt fel az alapvető jogok biztosa abban a vizsgálatban, amelyet az Autisták Országos Szövetsége és más szervezetek jelzései alapján indítottak. A 2026. április 29-én lezárult vizsgálat a gondnokság alá helyezési perekben végzett igazságügyi szakértői tevékenység rendszerszintű problémáira világított rá.
Dr. Juhász Imre ombudsman a jelentésben megállapított alapjogi sérelmek miatt intézkedési javaslatokat fogalmazott meg az igazságügyi miniszter, a belügyminiszter, valamint a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) elnöke számára.
A vizsgálat egyik legsúlyosabb megállapítása, hogy a szakértői vizsgálatok alapjául szolgáló korábbi módszertani útmutató már 2011 óta nem alkalmazható, és azóta sem született a tudomány mai állását tükröző, modern szakmai elveken alapuló új iránymutatás. A jelentés rámutat a következő kritikus pontokra:
- A gyakorlatban a bírák gyakran áthárítják a döntést a szakértőkre, olyan jogi kérdésekben is tőlük várva választ, mint a cselekvőképesség korlátozásának szükségessége vagy a választójogból való kizárás.
- A magyar jogszabályok nem tartalmazzák a „belátási képesség” pontos meghatározását, ami bizonytalanná teszi a bírói és szakértői gyakorlatot.
- A szakértői vélemények sokszor megmaradnak az orvosi megközelítésnél, figyelmen kívül hagyva a támogató környezet és a támogatott döntéshozatal lehetőségét.
A vizsgálat során az AOSZ elnöke részletes tájékoztatást nyújtott a szövetség tapasztalatairól.
- Az igazságügyi szakértők felkészültsége nem megfelelő szintű az autizmus megítéléséhez, ami veszélyezteti az érintettek alapjogait.
- Szükség van több szakterületet érintő szakértői teamek (pl. gyógypedagógusok bevonása) alkalmazására a komplexebb kép kialakításához.
- Az érintettek számára sokszor érthetetlen a folyamat, ami súlyos szorongást vált ki belőlük, ezért figyelembe kell venni kommunikációs szükségleteiket.
Az alapvető jogok biztosának megállapításai:
- A biztos megállapította, hogy a jelenlegi gyakorlat sérti a jogbiztonságot, az emberi méltósághoz való jogot, és nem felel meg az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményének sem.
- A jelentés rögzíti, hogy a mentális zavar ténye önmagában nem alapozza meg a cselekvőképesség korlátozását. A bíróságnak vizsgálnia kellene az egyéni körülményeket és a családi, társadalmi kapcsolatokat is.
- Az ügygondnokok szerepét is kritika érte. A vizsgálat szerint jelenlétük sokszor csupán formális, és nem nyújtanak érdemi jogi segítséget az érintetteknek.
Az AOSZ üdvözli a jelentést, és a jövőben is aktívan közreműködik abban, hogy autista emberek önrendelkezése és alapjogai a bírósági eljárások során is érvényesüljenek.
Az alapvető jogok biztosának jelentése ITT olvasható.