Támogatott lakhatás
SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK
SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁSOK
Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni.
Szakosított ellátást nyújtó intézménytípusok:
Ápolást, gondozást nyújtó intézmények
Rehabilitációs intézmények
Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények
Lakóotthon
Támogatott lakhatás
Hol igényelhető?
A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője szóbeli vagy írásbeli kérelmére, indítványára történik. A szociális ellátásokat szóban vagy írásban kell kérelmezni. A döntést – a jogszabályi kivételektől eltekintve – az intézményvezető hozza meg.
Jogszabályhely:
9/1999(XI.24.) SzCsM. Rendelet 3.§
Van-e kötelezően alkalmazandó nyomtatvány az igényléshez?
Szociális alapszolgáltatásnak az intézményi jogviszony megszüntetésétől számított három hónapon belüli ismételt kérelmezése esetén az igény elbírálható a korábbi kérelem és mellékletei alapján. Ebben az esetben írásban nyilatkozni kell arról, hogy a korábbi kérelemben foglaltak tekintetében időközben nem következett be változás.
A kérelem előterjesztésekor mellékelni kell a 9/1999(XI.24.) SzCsM. rendelet 1. számú melléklet I. része szerinti orvosi igazolást vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás ideje alatt, illetve annak megszűnését követő 30 napon belül történő igénylésnél a kórházi zárójelentést
a) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és támogató szolgáltatás esetén, a szociálisan nem rászorult személyeknek nyújtott szolgáltatás kivételével,
b) házi segítségnyújtás, idősek, fogyatékosok és demens személyek nappali ellátása esetén, és
c) bentlakásos intézmény esetén, az éjjeli menedékhely kivételével.
Az 1993. évi III. törvény (Szt.) 115/A. §-a vagy a fenntartó döntése alapján térítésmentesen biztosítandó ellátások kivételével valamennyi személyes gondoskodási forma esetén a kérelem előterjesztésekor be kell nyújtani a 9/1999(XI.24.) SzCsM. rendelet 1. számú melléklet II. része szerinti jövedelemnyilatkozatot.
Tartós bentlakásos ellátás és támogatott lakhatás esetén – az Szt. 117/B. § szerinti vállalás kivételével – a kérelem előterjesztésekor be kell nyújtani az 1. számú melléklet III. része szerinti vagyonnyilatkozatot. A vagyonnyilatkozat „3. Ingatlanvagyon” pontját rehabilitációs intézmény és rehabilitációs célú lakóotthon esetén nem kell kitölteni.
Jogszabályhely:
9/1999(XI.24.) SzCsM. Rendelet 3.§
nyomtatvány: 1. számú melléklet a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelethez
Főbb jogszabályi előírások
75. § (1) A támogatott lakhatás a fogyatékos személyek, a pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek részére biztosított ellátás, amely az életkornak, egészségi állapotnak és önellátási képességnek megfelelően, az ellátott önálló életvitelének fenntartása, illetve elősegítése érdekében biztosítja
a) a lakhatási szolgáltatást,
b) az önálló életvitel fenntartása, segítése érdekében mentálhigiénés, szociális munka körébe tartozó és egyéb támogató technikák alkalmazásával végzett esetvitelt,
c) az ellátott életkörülményeinek figyelemmel kísérését biztosító kísérő támogatást,
d) az ellátott komplex szükségletfelmérése alapján, erre vonatkozó igény esetén
da) az étkezést,
db) az ápolás-gondozást,
dc) a fejlesztést,
dd) a társadalmi életben való részvételt segítő szolgáltatásokat.
(2) A lakhatási szolgáltatás
a) legfeljebb hat fő számára kialakított lakásban vagy házban, vagy
b) hét-tizenkét fő számára kialakított lakásban vagy házban, vagy
c) legfeljebb ötven fő elhelyezésére szolgáló lakások, épületek együttesében
biztosítható.
(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatásokat a fenntartó
a) szociális szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval, intézménnyel kötött megállapodás útján,
b) más támogatott lakhatást nyújtó fenntartóval együttesen, a közös működtetésre vonatkozó megállapodás alapján (hálózat),
c) más, a tevékenységi köre szerinti működési engedéllyel rendelkező vagy a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett szervezettel kötött megállapodás útján,
d) az intézményi szolgáltatások intézményen kívüli szervezet által történő ellátásának szabályai szerint
is biztosíthatja.
(4) A támogatott lakhatásra egyebekben a bentlakásos intézményekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy
a) az ellátás – a komplex szükségletfelmérés alapján – határozott vagy határozatlan időtartamú,
b) a 99. §-t és 99/A. §-t nem kell alkalmazni.
(5) Támogatott lakhatás a komplex szükségletfelmérés megtörténtét követően, annak eredménye alapján nyújtható.
1/2000.(I.7.)SzCsM. rendelet
110/A. § (1) A támogatott lakhatás
a) az egyén szükségleteihez illeszkedő módon, természetes és professzionális támogatói hálózat létrehozásával és működtetésével támogatja a lehetőség szerinti önálló életvitel kialakítását és fenntartását a szociális ellátórendszer kapacitásain belül,
b) személyközpontú, egyénre szabott szolgáltatások, támogatások, programok nyújtásával, illetve a csoportos és a képviseleti megoldások mellőzésével biztosítja a döntés szabadságát az egyén elvárásaihoz és igényeihez igazodó lakhatási és támogatási forma megválasztásában,
c) az egyén meglévő képességeire építve, a lakhatás és a mindennapi életvitel támogatásának különválasztása révén lehetőséget biztosít az önálló életvitelhez szükséges új készségek elsajátítására.
(2) A támogatott lakhatás – az engedélyezett férőhelyszámon felül – biztosíthatja az ellátást igénybevevőről gondoskodó szülő, egyéb hozzátartozó, illetve az ellátást igénybevevő kiskorú gyermekének elhelyezését. Az elhelyezés alapfeladatot meghaladó szolgáltatásnak minősül.
Összefüggések
Komplex szükségletfelmérés
110/B. § (1) A támogatott lakhatás a komplex szükségletfelmérés eredménye alapján biztosítható. A komplex szükségletfelmérést az igénybevevőnek a szolgáltatást megalapozó körülményeiben történt változás esetén, de legkésőbb az első szükségletfelmérés időpontját követő másfél év múlva, ezt követően pedig legalább háromévente meg kell ismételni.
(2) A komplex szükségletfelmérést az intézményvezető által az intézmény munkatársai közül kijelölt személy és az intézményvezető kérésére a Hivatal által kijelölt személy együtt végzi. A komplex szükségletfelmérés elvégzésére a Hivatal részéről az erre irányuló, a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló jogszabály szerint minősített tanfolyamot sikeresen elvégző személy, vagy támogatási szükségletfelmérő szakmentor jelölhető ki.
(2a) A komplex szükségletfelmérés végzésére kijelölhető személyekről a Hivatal nyilvántartást vezet.
(3) A komplex szükségletfelmérés
a) szakmai módszereit a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter az általa irányított minisztérium honlapján közzéteszi,
b) eredményét a 14. számú melléklet szerint kell dokumentálni.
(4) Ha az ellátást igénybevevő a komplex szükségletfelmérés eredményével nem ért egyet, azt az intézményvezetőhöz benyújtott kérelme alapján meg kell ismételni. A megismételt felmérést olyan, a (2) bekezdés szerinti személyek végezhetik, akik nem vettek részt az ellátást igénybevevő korábbi komplex szükségletfelmérésében. Ha az intézményben nincs ilyen kijelölhető személy, a Hivatal két személyt jelöl ki.
(5) A komplex szükségletfelmérés költségét a fenntartó viseli.
(6) A komplex szükségletfelmérés eredménye más fenntartó által biztosított támogatott lakhatás igénybevételekor is felhasználható az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon belül, kivéve, ha az igénybevevőnek a szolgáltatást megalapozó körülményeiben történt változás indokolja a komplex szükségletfelmérés ismételt elvégzését.
110/C. § (1) A komplex szükségletfelmérés kiterjed
a) az egyén igényeire és elvárásaira a mindennapi életvezetésének támogatásával kapcsolatban,
b) az egyén által megfogalmazott rövid- és hosszú távú célokra,
c) az életkor- és fogyatékosság-specifikus igényekre,
d) a családi állapotra, a természetes és professzionális támogató környezetre,
e) a képzettségre, munkatapasztalatra,
f) az életvitel önállóságának meghatározásához szükséges mértékben a jövedelmi, vagyoni helyzetre,
g) a lakhatás fizikai környezetének speciális szükségletére, a kommunikációs szükségletekre,
h) annak felmérésére, hogy az élet mely területén szükséges a támogatás és milyen mértékben,
i) a speciális csoportoknak nyújtott egyéb támogatás bevonására vonatkozó szükségletre és annak mértékére,
j) a támogatási szükséglet időszakosságára vagy folyamatosságára,
k) folyamatosan nyújtott – általános és speciális – szociális munka esetében annak intenzitására, gyakoriságára, valamint az egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz és a foglalkoztatáshoz való hozzájutás megszervezésének igényére,
l) az egyén együttműködési szándékának felmérésére.
(2) A komplex szükségletfelmérést célcsoport-specifikus, fogyatékosság esetén fogyatékosság-specifikus módszerekkel, felmérő eszközökkel kell elvégezni.
A támogatott lakhatás szakmai feladatai
110/D. § (1) A szolgáltatás során biztosítani kell
a) a lakóhelyi és – a távmunka kivételével – a munkahelyi feladatok, valamint a szabadidő eltöltésének szétválasztását,
b) a foglalkoztatást, abban az esetben, ha a komplex szükségletfelmérés eredményének megfelelő foglalkoztatási lehetőség rendelkezésre áll,
c) a segítségnyújtást a kulturális és szabadidős tevékenységek szervezésében, társas kapcsolatok fenntartásában,
d) a lehetőséget az ellátást igénybevevő életkörülményeivel kapcsolatos problémák önálló megoldására, szükség esetén segítséget a döntések meghozatalához,
e) az ellátást igénybevevő szükségletei szerinti szolgáltatások elérhetőségének megkönnyítését, ide értve az önálló életvitel kialakítását segítő képzésekhez, programokhoz való hozzáférést.
(2) A napi életritmust a következő szempontok alapján kell kialakítani:
a) a munkavégzés, a szabadidő eltöltése,
b) a munka- és a szabadidő megfelelő aránya,
c) a támogatott lakhatás fenntartásában vállalt feladatok ellátása,
d) a szociális kapcsolatok fenntarthatóságának biztosítása.
(3) A támogatott lakhatást biztosító intézmény szakmai munkájának értékelésére a 13. §-ban foglaltakat alkalmazni kell.
(4) A támogatott lakhatás keretében végzett szakmai munkáért az intézmény vezetője felelős.
A támogatott lakhatás tárgyi követelményei
110/E. § (1) Támogatott lakhatás kialakítására az a lakás alkalmas, amely
a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), fürdőhelyiséggel és WC-vel,
b) közművesítettséggel (legalább villany- és vízellátással),
c) melegvíz-ellátással, és
d) egyedi fűtési móddal
rendelkezik.
(2) A támogatott lakhatást biztosító ingatlanok esetében az igénybevevő fogyatékossági típusának megfelelő speciális szükségletekhez igazodva kell biztosítani az akadálymentes használatot. Az igénybevevő állapotának változása esetén a változáshoz igazodó akadálymentesítésről is gondoskodni kell.
(3) Az Szt. 75. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben egy lakószobában, az Szt. 75. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben egy lakásban legfeljebb két személy helyezhető el.
(4) A közművesítettség szempontjából az (1) bekezdésnek megfelelő az a lakás is, amely a környezettudatosság és a fenntarthatóság érdekében alternatív módszerekkel (pl. napelem, geotermikus energia) biztosítja a villany- és vízellátást.
110/F. § (1) Az Szt. 75. § (1) bekezdés a) pontja szerinti lakhatási szolgáltatással összefüggő, az Szt. 75. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott szolgáltatásokat olyan módon kell biztosítani, hogy az érintett ingatlanok egymástól elkülönült földrészleten helyezkedjenek el.
(2) Az Szt. 75. § (2) bekezdése szerinti lakhatási szolgáltatások másik, Szt. 75. § (2) bekezdése szerinti lakhatási szolgáltatásokkal szomszédos földrészleteken nem biztosíthatók, kivéve az olyan lakhatási formákat, amelyek 2012. december 31-én működési engedéllyel rendelkező lakóotthon elhelyezését szolgáló ingatlanon jöttek létre.
(3) Ha a fenntartó, illetve a hálózat több helyszínen biztosít lakhatási szolgáltatást, az ellátást igénybe vevőnek a lakások megtekintését és a további ott lakók megismerését követően fel kell ajánlani a választás lehetőségét.
A támogatott lakhatás szolgáltatásai és személyi feltételei
110/G. § (1) Az esetvitelt és a kísérő támogatást biztosító munkatársat a támogatott lakhatás fenntartója biztosítja. Amennyiben a szolgáltatás személyi feltételeinek előírásai lehetővé teszik, az esetvitelt és a kísérő támogatást az intézményvezető is elláthatja.
(2) Az intézmény vezetője minden igénybevevő számára kijelöli az esetvitelért felelős személyt (a továbbiakban: esetfelelős).
(3) Az esetfelelős az ellátást igénybevevő egyéni szolgáltatási tervében meghatározott célokért és tevékenységekért felelős. Egy esetfelelőshöz egyszerre tizenkét ellátott tartozhat.
(4) Az esetfelelős kompetenciájának ki kell terjednie az igénybevevő képességeiről, nehézségeiről, mindennapi életéről, az általa ténylegesen igényelt segítségről szóló szolgáltatási terv elkészítésére, az egyéni esetkezelésre, a döntéseinek támogatására, a segítői munkát végző csoport munkájának koordinálására.
(5) A kísérő támogatást biztosító munkatárs kompetenciájának ki kell terjednie az egyéni szolgáltatási tervben foglaltak alapján az igénybevevő eredményes támogatására, napi életvitelének segítésére, az állapotváltozásának felismerésére, a segítségnyújtáshoz szükséges döntésekre.
110/H. § (1) Ha a fenntartó az Szt. 75. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatásokat saját fenntartásban biztosítja, az Szt. 75. § (1) bekezdés d) pont
a) da) alpontja szerinti étkezésre a szociális étkeztetésre,
b) db) alpontja szerinti ápolás-gondozásra a nappali ellátásra, a támogató szolgáltatásra, a közösségi ellátásra, a házi segítségnyújtásra,
c) dc) alpontja szerinti fejlesztésre a nappali ellátásra, a támogató szolgáltatásra, a közösségi ellátásra,
d) dd) alpontja szerinti társadalmi életben való részvételt segítő szolgáltatásokra a támogató szolgáltatásra, a közösségi ellátásra
irányadó szabályok közül csak a támogatott lakhatás keretében ténylegesen biztosított szolgáltatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) Amennyiben a fenntartó az Szt. 75. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatásokat saját fenntartásában biztosítja,
a) a 2. és a 3. számú mellékletnek a ténylegesen biztosított alapszolgáltatásokra vonatkozó előírásait alkalmazni kell,
b) az alapszolgáltatásokra vonatkozó, e rendelet mellékletei szerinti dokumentációt nem kell vezetni.
(3) A társadalmi életben való részvétel segítése érdekében az ellátotti csoport társadalmi érdekképviseletét biztosító szervezet, illetve az általa javasolt tapasztalati szakértő a szolgáltatást nyújtóval együttműködhet.
110/I. § (1) A támogatott lakhatásban biztosított egészségügyi ellátás keretében az 50. § (2) bekezdés d) és e) pontja szerinti kezeléshez való hozzájutásról, valamint az 50. § (2) bekezdés g) pontja szerinti gyógyászati segédeszközök biztosításáról kell gondoskodni a komplex szükségletfelmérés eredménye alapján.
(2) A gyógyászati segédeszközök költségeit az igénybevevő viseli. Amennyiben a gyógyászati segédeszközök költségeinek viselésére az igénybevevő jövedelmi helyzete alapján nem képes, azt az intézmény viseli.
(3) A 9. számú melléklet szerinti nyilvántartó lapot a komplex szükségletfelmérés eredménye alapján kell kitölteni az ellátás megkezdésekor, valamint a nyilvántartó lapon szereplő adatokban bekövetkező változások esetén.