Az Alkotmánybíróság (AB) a 7/2026. (X. 2.) AB határozatában egy több ezer megváltozott munkaképességű embert – köztük sok autista fiatalt – érintő igazságtalan szabályt törölt el.
Az alábbi cikk áttekinthetően és közérthetően foglalja össze, miről szólt a korábbi jogszabály, miért volt az diszkriminatív, és milyen kedvező változásokkal jár az új döntés.
1. Kikre vonatkozott az eddigi jogi szabályozás?
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény (2011. évi CXCI. törvény – Mmtv.) kedvezményes szabályokat biztosít azoknak a fiataloknak, akik még pályafutásuk elején váltak megváltozott munkaképességűvé.
Az általános főszabály szerint a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátáshoz több év (legalább 3–10 év) igazolt biztosítotti idő (munkavégzésre irányuló jogviszony, pl. munkaviszony) szükséges. A 35. életévüket még be nem töltött fiatalokra azonban az Mmtv. 2. § (2) bekezdés a) pontja egy kedvezményt határoz meg: nem kell évekig tartó munkaviszonnyal rendelkezniük, elég, ha az iskolai tanulmányaik alatt vagy azok befejezését követő 180 napon belül biztosítottá (pl. munkavállalóvá) váltak.
A probléma az eddigi feltétellel volt: A jogszabály tartalmazta az „és 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt” kitételt is. Ez azt jelentette, hogy ha egy autista fiatal a tanulmányai alatt vagy 180 nappal annak befejezése után elhelyezkedett, de a munkaviszonya megszűnt, és a kérelme benyújtásáig több mint 30 nap telt el munka vagy biztosítás nélkül, elutasították a kérelmét – még akkor is, ha egyébként az egészségi állapota miatt ellátásra lett volna jogosult.
2. Miért volt ez diszkriminatív és alaptörvény-ellenes az AB szerint?
A konkrét ügyben egy gyermekkori autizmussal és értelmi fogyatékossággal élő fiatal kért ellátást. Bár az iskolai tanulmányai után sikeresen dolgozott pár hónapot, a munkaviszonya megszűnt. Mivel az ellátás iránti kérelmét csak a munkaviszony megszűnését követő 30 napon túl nyújtotta be, a hatóságok és a bíróság megtagadták az ellátás megállapítását a 30 napos megszakításra hivatkozva.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy ez a feltétel sérti az Alaptörvényben biztosított jogokat (egyenlő bánásmód, hátrányos megkülönböztetés tilalma és a szociális biztonsághoz való jog):
- Ésszerűtlen különbségtétel: Teljesen önkényes és aránytalan hátrányt okozott az, hogy két azonos korú és állapotú fiatal közül az egyik megkapta az ellátást (mert 30 napon belül beadta a kérelmet), míg a másik véglegesen elesett tőle (mert például a fogyatékosságából, állapotából vagy információhiányból adódóan kicsúszott a 30 napos határidőből).
- Jóvátehetetlen hátrány: Ha valaki átlépte a 30 napos megszakítást, azt utólag semmilyen újabb munkaviszonnyal nem tudta korrigálni, így kizáródott a fiataloknak járó kedvezményes ellátásból.
3. Milyen hatással jár a döntés az autista és megváltozott munkaképességű személyekre?
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az Mmtv. 2. § (2) bekezdés a) pontjából az „és 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt,” szövegrészt.
A döntés gyakorlati következményei:
- Eltűnt a 30 napos csapda: A 35 év alatti megváltozott munkaképességű/autista fiataloknak a jövőben nem kell amiatt aggódniuk, hogy elutasítják a kérelmüket pusztán azért, mert a munkavégzésre irányuló jogviszonyuk megszűnése és az igény benyújtása között eltelt 30 napnál hosszabb idő.
- Könnyebb hozzáférés az ellátáshoz: Bővül azoknak a fiataloknak a köre, akik sikeresen igényelhetik a megváltozott munkaképességű személyek ellátását (rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást), amennyiben a tanulmányaik alatt vagy azokat követő 180 napon belül rendelkeztek legalább egy rövid időtartamú, de igazolt biztosítási jogviszonnyal.
- Alkalmazási tilalom a folyamatban lévő ügyekben: A határozat alapján a 30 napos megszakításra vonatkozó elutasító szabályt a bíróságok előtt folyamatban lévő hasonló ügyekben sem lehet többé alkalmazni.
Összegzés
Ez a döntés jelentős védelmet jelent az autista és más fogyatékossággal élő fiatalok számára. Megszüntette ugyanis azt a méltánytalan bürokratikus akadályt, amely korábban véglegesen kizárhatta a sérülékeny helyzetben lévő fiatalokat a nekik járó állami támogatásból.
Fontos azonban, hogy a határozat nem jelenti azt, hogy mostantól minden autista ember automatikusan jogosult ezen típusú ellátásra. A többi törvényi feltételnek továbbra is meg kell felelni, így a legalább 15. életévét betöltött igénylőnek, legalább 40%-os egészségkárosodással kell rendelkeznie és nem részesülhet más rendszeres pénzellátásban (pl. rokkantsági járadék, stb.), amely a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítását akadályozza.
A döntés teljes terjedelemben itt olvasható: https://njt.jog.gov.hu/jogszabaly/2026-7-30-75
Kálozi Mirjam írása