Az ember sok mindent összeolvas, és ennek nyomán álmodozik. Teszi mindezt akkor is, ha tudja semmi realitása nincs a dolognak. Dehát álmodozni jó, és az álmok megszépítik a valóságot. Sokan pedig nekikezdenek, hogy megvalósítsák álmaikat…
Szóval az ember sok mindent összeolvas. Én például nem is olyan régen azt olvastam, hogy a holland fogyatékos gyerekek havonta, egy hétvégén, az állam pénzén víkendeznek. Mert az állam úgy gondolja hogy a gondozás fáradsággal jár, és a hiperaktív, pszichotikus vagy skizofrén gyerekek szüleinek is dukál egy kis kikapcsolódás. Lehetne legyinteni rá, hogy persze, nekik van pénzük erre, mit szóljunk mi, akik szegények vagyunk. A legyintés előtt nem ártana számolni. Mert mi kerül többe?
Az államilag jócskán dotált nyugtató gyógyszerek (hogy az egyéb, az idegi megterhelés nyomán kialakult krónikus betegségek medicínáiról ne is beszéljünk) vagy a gyerek havi egyszeri hétvégéje?
A holland népjóléti és sport- és egészségügyi miniszter ugyanis négyezer gyerek szüleit értesítette az új lehetőségről. A tárca évente 5 millió holland forintot, azaz 2,4 millió dollárt fordít erre. A szóba jöhető gyerekek köre elsősorban a krónikus pszichológiai problémákkal küzdőket öleli föl, de jelentkezhetnek a túlmozgásos vagy a betegesen izgatott vagy félős kicsik, az autisták és a depressziósok szülei is (forrás: MTI 1999. 1l. 02. 233. hír).
Els Borst-Eilers miniszter elképzelései (álmodozásai) között az is szerepel, hogy évente három hétig az állam nyaraltatja az előbb felsorolt gyerekeket, persze csak akkor, ha a gyerekek szülei is így akarják. Véleménye szerint ez a gyerekeknek is üdítő lenne, hiszen addig mentesülnének a pszichiátriai kezelés alól.
Ez utóbbi kitétel, mintha vélemény lenne az említett kezelésekről. De ennek véleményezése messzire vezetne. Ezúttal ettől eltekintünk, ám szívesen fogadjuk az önök véleményét minderről a szekesztőség címén1.
-y
1E-mail: hiu@t-online.hu