Az AOSZ a www.esoember.hu oldalán új rovatot indított: Szakértőink válaszolnak címmel. Az alábbiakban bemutatjuk azokat, akik válaszolnak a kérdésekre, és néhány, érdekesebb, többeket is érintő kérdés-feleletet adunk közre. Ha Önnek is kérdése van, írjon szakértőinknek. Minden eddigi kérdés–válasz elérhető a honlapon.

Sajó Eszter, klinikai szakpszichológus

Az Autizmus Alapítvány pszichológusa, az autizmus spektrumzavarok komplex diagnosztikájával foglalkozik. Az autista gyermekek fejlesztésével foglalkozó Nemzetközi Cseperedő Alapítvány egyik alapítója.

Széplaki Mirjam, diplomás ápoló, intenzív terápiás szakképesítéssel

A Péterfy Sándor Utcai Kórház ápolási koordinátora, és a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának megbízott előadójaként az autisták egészségügyi ellátását oktatja. Három gyermeke van, a tizenhét éves Gábor nem beszélő autista.

A pedagógus kérdése

Kis létszámú osztályokat működtető, hagyományos általános iskolában tanítok. A 3. osztályos, enyhe fokú autista gyermeket – tanítóváltás miatt – az édesanya egy nagy létszámú, de „sztárolt” általános iskolába szeretné elvinni. Eddig remekül fejlődött a gyermek, jó a kapcsolata tanítóival, osztálytársaival. Jelenlegi tanítóját egy fejlesztő pedagógus váltaná, akivel jó viszonyban van a gyermek. Valóban jobb lesz a gyermeknek, ha a szülő elviszi?

Válaszaitokat előre is köszönöm.

Széplaki Mirjam válasza

Minden nehezen kezelhető gyermek számára jobb a kis létszámú osztály, és a fejlesztő pedagógus sokat tud tenni az ilyen gyermekek fejlesztéséért. Az is lényeges szempont, hogy az új pedagógussal jó a gyermek és a szülők kapcsolata. Ezek olyan tények, amelyekkel Ön tisztában van, épp ezért aggódik a gyermek további sorsáért.

Az iskolaválasztás többnyire a szülők joga, ebbe nem tudunk beleszólni, és biztos, hogy ők is a legjobbat szeretnék a gyermeküknek. Talán érdemes lenne beszélgetést kezdeményezni erről a szülőkkel, ha hajlandók, mondják el ők is a saját szempontjaikat, mért döntenek a másik iskola mellett, mit várnak, miben reménykednek. Esetleg valamivel elégedetlenek? Egy közös együttgondolkodás, véleménycsere biztos nem lenne haszontalan, és mindenképp a gyermek javát szolgálná.

Sajó Eszter válasza

Amikor autizmussal élő gyerek iskolai elhelyezéséről kell dönteni, akkor nagyon nehéz helyzetben van mind a szülő, mind a gyerekkel foglalkozó pedagógusok. Az esetek nagy részében nincs olyan ideális megoldás, ami az egyéni igényeket teljesen kielégíti, ezért sok mindent mérlegelve kell egy jó kompromisszumot kötni. Ugyanakkor vannak olyan szempontok, amiket minden esetben érdemes szem előtt tartani. Az egyik ilyen szempont a kis létszámú közösség, egy másik pedig az, hogy ha valami már bevált, és a gyermek egy bizonyos helyzetbe beszokott, akkor azt érdemes fenntartani.

Feltehetően többek között azért is fejlődött remekül a gyermek, mert az eddigi körülmények ideálisak voltak, az igényeinek megfelelőek. Talán ezért is véli úgy a szülő, hogy most már készen áll az új iskola kihívásaira (és lehetséges, hogy az Önök munkájának köszönhetően ez így is van).

Nincs kétségem afelől, hogy – ahogyan Ön is – a szülők is a legjobbat akarják a gyermeknek. Talán érdemes lenne megbeszélnie aggályait és tapasztalatait a szülőkkel. Ha a döntésük végleges, arra mindenképpen hívja fel figyelmüket, hogy – főleg a kezdeti időszakban – a megszokottnál is több figyelmet fordítsanak arra, hogy mi történik az iskolában gyermekükkel.

Szülő kérdése

Azzal a hatalmas, nagy problémával fordulok önökhöz, hogy az én autista fiam elmúlt 16 éves, és a szobájában az ágyára vagy a szőnyegre pisil, vizel. Pedig teljesen szobatiszta hároméves kora óta. Emellett még rengeteg rohama van. Ha nem úgy alakul a napja, ahogyan eltervezte, akkor ordít. Nagyon durva dolgokat is csinál. Kést mutat másokra, akár meg is ölné. Ilyeneket gondol, ha roham jön rá. Egész nap nem csinál semmit. Nem lehet vele együtt dolgozni, sem együttműködni. Közös ebédnél, mikor a család együtt eszik, külön kell, hogy egyen, mert ott is roham jönne rá, akár késelne is, ha nem figyelnénk rá. Mit javasolnának nekünk ez ügyben? Hogyan lehet ezt megoldani?

Széplaki Mirjam válasza

Egészen biztos, hogy ezt a kérdést ilyen formában nem lehet megoldani.
A gyermek veszélyeztető magatartást mutat, ami miatt fel kellene keresni az illetékes pszichiáterorvost (nem pszichológust!) és segítséget kérni. Ezzel egy időben más, szomatikus problémát is keresni kell, pl. nincs-e fájdalma, vagy más betegsége, ami miatt felborult az egyensúlya és csökkent a tűrőképessége.
Kezdje a háziorvosnál! Kérje meg, hogy nézze meg a fiút, nincs-e betegség a háttérben.

Sajó Eszter válasza

Az Ön által leírt probléma minden bizonnyal nagyon megnehezíti mindennapjaikat. Ahhoz, hogy hatékony megoldást találjunk mind a dührohamokra, mind az ágyra pisilésre, fontos volna tudni, hogy mióta tart ez az állapot, hogyan zajlottak ezek korábban (pl. a közös ebéd, WC-használat, hogyan foglalta el magát korábban), mi történt a problémás viselkedéseket közvetlen megelőző időszakban. Mindenképpen lényeges, hogy egy 16 éves fiúnak legyen elfoglaltsága a nap során, segíteni kell neki a szabadideje és tevékenységei megszervezésében, esetleg azok végrehajtásában is. Még akkor is, ha jó értelmű fiatalemberről van szó, sokat segíthet, ha napirendet készítenek számára, mindezt egyértelműen, vizuálisan támogatva. Tekintettel arra, hogy sok megválaszolatlan kérdés van, és a probléma megoldása nem tűr halasztást (főleg ami a kés használatát illeti), javaslom, hogy telefonon keresse fel az országban jelenleg több helyszínen működő krízisközpontok egyikét (pl. Budapesten az Autizmus Alapítványt, illetve a Vadaskert Kórházat), ott a szakemberek személyre szabott segítséget nyújtanak Önöknek.