A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerrol szóló 1997. évi LXXXI . törvény rendelkezik arról, hogy milyen kritériumok alapján jogosult valaki rokkantsági nyugdíjra. Az alábbiakban ezt a törvényt ismertetjük.
A rokkantsági nyugdíjra jogosultság feltételei
A jogosultság megállapíthatóságához a következo három feltételnek kell együttesen fennállnia:
- *egészségromlás, illetoleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében a munkaképesség 67 százalékos elvesztése,
- *szükséges szolgálati ido megszerzése,
- *rendszeres munkavégzés hiánya, vagy a kereset lényegesen kevesebb legyen a megrokkanás elotti keresetnél.
A rokkantság, illetoleg a megváltozott munkaképesség igazolására kizárólag az OEP Orvosszakértoi Intézetének orvosi bizottságai által készített szakvélemény lehet irányadó. A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati ido megállapításánál a megrokkanás idopontjában betöltött életkort kell figyelembe venni, például 22 éves életkor betöltése elott 2 év, 22-24 éves életkorban 4 év, 25-29 éves életkorban 6 év stb. a szükséges szolgálati ido.
Az a rokkant, aki a megrokkanáskor betöltött életkora szerint szükséges szolgálati idot nem szerezte meg, akkor lesz jogosult az ellátásra, ha az alacsonyabb korcsoportban az eloírt szolgálati idot megszerezte, és ezt követoen a megrokkanásig nincs harminc napnál hosszabb megszakítás szolgálati idejében. Az, aki az iskolai tanulmányainak befejezését, megszunését követo 180 napon belül szolgálati idot szerez, és 22 éves kora elott megrokkan, szolgálati idejének tartamára tekintet nélkül jogosult rokkantsági nyugdíjra .
Nem dolgozik rendszeresen az a személy, aki a munkakörére eloírt munkaidonél rövidebb munkaidoben van foglalkoztatva. Ha már a megrokkanás elott is rövidebb munkaidoben foglalkoztatták, ha a munkaideje tovább csökkent, vagy az igény bejelentését megelozo 180 nap alatt, keresoképtelensége miatt, megszakításokkal legalább 72 napon át nem dolgozott. A keresetet abban az esetben lehet a megrokkanás elotti keresetnél lényegesen kevesebbnek tekinteni, ha legalább 20%-kal kevesebb a nyugdíj alapját képezo átlagkeresetnél.
A rokkantsági nyugdíj összege függ a megrokkanás idopontjában betöltött életkortól, a megszerzett szolgálati idotol, és a rokkantság fokától.
- * III. rokkantsági csoportba tartozik az, aki rokkant, de nem teljesen munkaképtelen.
- * II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen de mások gondozására nem szorul .
- * I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, és mások gondozására szorul.
Az ellátás összege a II. csoportban a havi átlagkereset 5%-kal , az I. csoportban pedig 10%-al több, mint a III. rokkantsági csoportban .
Ha a megrokkant személy magánnyugdíjpénztárba fizet tagdíjat és az egyéni számláján lévo összeget a saját döntése alapján nem utaltatja át a nyugdíjbiztosítási alap részére, az átlagkereset összegétol, a szolgálati idotol és a rokkantság fokától függoen kiszámított összeg 75%-át kell részére rokkantsági nyugdíjként megállapítani.
A rokkantsági járadékra jogosultság feltétele
A 83/1987/X11.27./MT. rendelet értelmében rokkantsági járadékra az jogosult, aki az Országos Orvosszakértoi Intézet illetékes orvosi bizottságának szakvéleménye szerint a 25. élet évének betöltése elott teljesen munkaképtelenné vált, azaz I-II. csoportos rokkant és részére nyugellátást, baleseti nyugellátást nem állapítottak meg.
A rokkantsági járadékot az összes feltétel megléte esetén az igénybejelentést megelozo hatodik hónap elso napjától, legkorábban annak a hónapnak az elso napjától lehet megállapítani, amelyben az igénylo a 18. életévét betöltötte.
Rokkantsági járadék megállapításának nem akadálya, ha a jogosult után családi pótlékot folyósítanak. Nem feltétele a megállapításnak, hogy az igénylo szolgálati idot szerezzen, mivel a rokkantsági járadék fix összegu, 1999-ben havi 12 300 forint. Rokkantsági járadék nem állapítható meg annak, aki térítés nélkül van intézményben elhelyezve.
Megszünik az ellátásra jogosultság:
- *ha nyugellátást vagy baleseti nyugellátást állapítanak meg a jogosultnak,
- *az orvosi bizottság szakvéleménye szerint a járadékos munkaképességének csökkenése a 100%-át már nem éri el,
- *a jogosult térítés nélküli intézetbe került.
Rokkantsági nyugdíj, illetve rokkantsági járadék igénylése
A megállapításra irányuló igényt az erre a célra rendszeresített igénybejelenton az igénylo, vagy törvényes képviseloje terjesztheti elo a jogosult lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál vagy kirendeltségnél.
Igénybejelentéskor mellékelni kell a születési anyakönyvi kivonatot, az egészségi állapotra vonatkozó orvosi igazolásokat, illetve a gondnoki kirendelést tanúsító határozat egy példányát. Rokkantsági nyugdíj igénybejelentése esetén, a fentieken túlmenoen, szükséges még a szolgálati idore vonatkozó igazolások egyideju csatolása.