Remélem, már elhiszed

A  támogatott kommunikációval¹ kedves konduktor ismerősöm – aki nagyon sokat segít Dávid fiam mozgásfejlődésében -, a szülőcsoportban tartott előadáson imerkedett meg. Ő magyarázta el és mutatta meg, hogyan is képzelné mindezt Dávidnál. 

Dávid elkezdett kérésre megtámasztással vonalakat írni (ez sajnos megtámasztás nélkül nem megy). Nekem kicsit hihetetlennek tűnt a dolog. IGEN és NEM táblákat készítettünk, s így próbálgattuk a módszert. Körülbelül fél év múlva vettük elő a betűtáblát. (Ezt a férjem készítette fából, 15 x 30 cm-es, a magyar ábécé összes betűjével.) 

Kezdetben szavakat, majd mondatokat írt, és mi ezt hatalmas sikernek éltük meg. Boldogan újságoltuk el az ismerősöknek, hogy kommunikálunk Dáviddal. (Ők nem nagyon hitték, mondván: én mint anya, nyomkodom a gyerek kezét) 

Ezek a kijelentések kissé megviseltek. Dávid bizonyságot kívánt tenni önmagáról: s néhány alkalommal, az addig soha nem használt komputeren, a pedagógussal együtt egyre nehezebb feladatokat oldott meg. Körülbelül az ötödik alkalom után a fiam közölte velem: REMÉLEM, MÁR ELHISZED HOGY ÉN ÍROK. A pedagógussal nem akart tovább ími. 

Ezután két éven keresztül, két különböző, foglalkoztató csoportos iskolát is kipróbáltunk. Mivel ők az FC-t, a támogatott kommunikációt, nem fogadták el, a gyermekem képtelen volt bizonyítani. Sajnos mindkét iskola közölte, hogy nem felelünk meg az elvárásaiknak². 

A harmadik iskolaév kezdetén magántanárt kerestünk, aki hisz Dávidnak és Dávid is bízik benne. Megtaláltuk, s most már egyre komolyabb feladatokat old meg a fiam. 

Nálunk úgy történik a tanulás, hogy a tanárnő, Dávid és én odaülünk a számítógép elé. A tanárná fölteszi a kérdést, Dávid kezét pedig én támasztom. Meglepő, hogy Dávid feladatmegoldásai néha mások, mint amit mi, felnőttek várnánk. De jók! 

Mindenkinek csak azt tudom mondani: fontos, hogy bízzunk a gyermekben, mert csak így eredményes a munka! 

Köszönöm a szülőcsoportnak, hogy finanszírozták harmadik évi tanítását a fiamnak. És köszönöm a pedagógusnak, hogy önzetlen odaadással segít.