1. Előzmények
A gyöngyösi Autista Segítő Központ (ASK) igazgatója – arra való hivatkozással, hogy szociális intézmény vezetője és a Cst. 7.§ c) pontja alapján az intézményben elhelyezett gyermek után jogosult a családi pótlékra – bejelentette a Magyar Államkincstárnak (MÁK) családi pótlék iránti igényét. Ez azzal a jogkövetkezménnyel járt, hogy a gyermek után a szülőnek járó családi pótlék folyósítását megszüntették, és a szülőt a „jogosulatlanul igénybe vett” családi pótlék visszafizetésére kötelezték. A visszafizetés összege 90 000 Ft-tól 900 000 Ft-ig terjed, a visszafizetésre nyitva álló elévülési időtől függően.
Az igazgató lépésének következménye cca. 25-30 családot érinthet. Jelenleg 7 esetben, 6 családot érintően folyik (folyt) közigazgatási eljárás:
- A Legfelsőbb Bíróság előtt a családi pótlék megszüntetése miatt
- A Pest Megyei Bíróságon a visszafizetésre kötelezés miatt (2 per)
- A Fővárosi Bíróságon a méltányossági kérelem elutasítása miatt (2 per)
- A MÁK előtt másodfokon a családi pótlék megszüntetése miatt
- A Hajdú-Bihar Megyei Bíróságon – ám itt a családi pótlék visszafizetése iránt indított közigazgatási perben jogerős ítéletszületett, melyben a bíróság a Magyar Államkincstár első és másodfokú közigazgatási határozatát jogszabálysértés miatt hatályon kívül helyezte
2. A jogvita lényege, hogy a Magyar Államkincstár az ASK-ban tankötelezettségüknek eleget tevő autista tanulókat szociális intézmény ellátottjának tekinti, mivel a gyerekek – tekintettel az oktatási intézmény és a lakóhelyük közötti nagy távolságra – a hét öt tanítási napján Gyöngyösön maradnak, és a tanítás után az ASK Gyermekotthonában tartózkodnak, csak hétvégén, tanítási szünetben és betegség estén vannak otthon. A MÁK érvelése szerint ők szociális intézmény ellátottjai, kikerültek a szülők háztartásából, a családi pótlék nem a szülőket illeti meg, hanem a szociális intézmény vezetőjét. Az ellátást az érintett szülők jogosulatlanul vették igénybe. A visszafizetésre kötelezést az a tény alapozza meg, hogy bejelentési kötelezettségüknek nem tettek eleget abban a vonatkozásban, hogy gyermekük kikerült a háztartásukból akkor, amikor az ASK-kal ellátási szerződést kötöttek. A bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a jogosulatlanul felvett ellátás felróható magatartás, ami az elévülési időn belüli visszafizetési kötelezettséget megalapozza.
Az Autisták Országos Szövetségének álláspontja ezzel szemben az, hogy az illetékes tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság a tanköteles autista tanuló számára kijelölte az adottságainak és képességeinek legjobban megfelelő oktatási intézményt, esetünkben az ASK Általános Iskoláját. Az érintett tanulók határozatlan idejű, de nem végleges elhelyezettjei az intézménynek, tankötelezettségük fennállása alatt, vagy addig tartózkodnak az ASK-ban, amíg az illetékes tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság más, számukra megfelelőbb oktatási intézményt nem jelöl ki.
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) 7. § (4) bekezdésének a) pontja értelmében saját háztartásban nevelt gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket, aki átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül, kül- és belföldi tanulmányai folytatása okán. Emiatt az ASK-ban tanuló autista gyermekekkel kapcsolatosan a szülőnek – mivel a gyermek nem került ki a háztartásából – a MÁK felé bejelentési kötelezettsége sincs, a családi pótlék felvétele jogszerű, a visszafizetésre kötelezés jogszabálysértő.
3. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság ítéletének
indokolásából a következőket emelem ki:
A családi pótlék visszafizetésére kötelezésnek két együttes feltétele van: az egyik az ellátás jogalap nélküli felvétele, a másik pedig, hogy az ellátás felvétele ennek a személynek felróható legyen.
A megyei bíróság álláspontja szerint a felróhatóság vizsgálata kapcsán kiemelt jelentősége van egyrészt annak, hogy a felperes autista gyermeke tanulmányi kötelezettségének teljesítése céljából kötött ellátási szerződést a szakértői bizottság által a gyermeke számára kijelölt Autista Segítő Központtal,másrészt pedig a felperes „gyermekotthoni elhelyezést” kizárólag az oktatási intézmény és a gyermek lakóhelye közötti nagy távolságra tekintettel igényelt, s nem abból a célból, hogy ez által gyermeke hosszabb tartalmú intézeti elhelyezését biztosítsa.
Az Autista Segítő Központ Gyermekotthona a bíróság álláspontja szerint leginkább egy speciális, autizmus spektrumzavarral élők többletigényeit kielégíteni hivatott „kollégiumnak” felel meg, ugyanis a hosszabb, 30 napot meghaladó tartamú intézeti elhelyezést az Autista Segítő Központ Alapító okiratában rögzített, az ASK Fogyatékosok Átmeneti Otthona, továbbá az ASK Fogyatékosok Lakóotthona hivatott biztosítani.
Miután a Cst. 39.§-ában nevesített bejelentési kötelezettség – egyebek mellett – csak a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából és gondozásából történő tényleges, 30 napot meghaladó – s nem a kül- és belföldi tanulmányok folytatása miatt szükséges átmeneti jellegű háztartásból kikerülés – bekövetkezése esetén terheli az ellátás jogosultját, így a perbeli esetben, a felperest az ASK-val kötött ellátási szerződésre tekintettel, nem terhelte bejelentési kötelezettség. Autista gyermeke ugyanis tanulmányi kötelezettsége teljesítése okán, átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartásán kívül, így az első- és másodfokon eljárt közigazgatási szervek jogszerűtlenül kötelezték a felperest a családi pótlék visszafizetésére, ekként a bíróság az alperes másodfokú határozatát – az első fokú határozatra is kiterjedő hatállyal – hatályon kívül helyezte.
dr. Molnár Ágnesügyvéd
az AOSZ jogásza
Az Esőember szerkesztősége gratulál Molnár Ágnesnek!