Korózs Lajos, az Országgyűlés Ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának elnöke tovább árnyalta képet: a gyermekek 20 százaléka, azaz mintegy 420 ezer gyermek él a szegénységi küszöb alatt. Kiemelt fontosságú, hogy szűnjön meg a szegregált oktatás � mondta Korózs Lajos.
Dr. Darvas Ágnes szociológus, egyetemi docens (ELTE) elmondta: Magyarországon négy-öt éves korban a gyerekek 85-90 százaléka megkapja az óvodai szolgáltatásokat a szegény gyerekeknek csak 77-88 százaléka. Sok településen nincs óvoda, emiatt 40-50 gyerek kimarad az ellátásból. A szegény gyerekek hátrányba kerülnek a továbbtanulás során is, sokan közülük nem mennek tovább a nyolcadik elvégzése után. A roma gyerekeknek kevesebb, mint 10 százaléka érettségizik, és egy ilyen gyereknek ötvenszer kisebb az esélye a diploma megszerzésére, mint egy nem romának.
Kovárik Erzsébet miniszteri biztos a meghallgatáson reményét fejezte ki, hogy az országgyűlés elfogadja, egy, a gyerekesély programot értékelő civil monitoring bizottság felállítását.
Mohácsi Erzsébet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány elnöke közölte: egy 2004-es kutatás szerint mintegy 700 általános iskolában oktatják külön osztályokban a roma diákokat, és további 178 homogén cigányiskola működik. A roma gyerekek több mint harminc százaléka ezekbe jár.
Lévai Katalin szerint sok mindennek kell változnia ahhoz (törvények, ellenőrzés, szemlélet), hogy a szegénység elleni programok sikeresek legyenek. (Forrás: www.szmm.gov.hu)
*
A Parlament elfogadta a Legyen jobb a gyerekeknek elnevezésű, 25 évre tervezett gyermekszegénység elleni programot.