Országos civil képviselet

Azt hiszem, sok civil szervezet csak az újságból értesült arról, hogy a kormány szerint szükség van egy országos civil képviseletre, amely a tárgyalópartnere lehetne, és befolyásolhatná a civil szervezetek közötti források elosztását. A források alatt természetesen a pénzt kell érteni, ami miatt eddig is megfeneklett minden kísérlet arra, hogy a mindenkit érintő kérdésekben a mindenkori kormány lehetőleg egy-két csúcsszervvel, s ne civil szervezetek sokaságával kényszerüljön tárgyalóasztalhoz. 

 

A civil szféra az elmúlt 12 évben megtette, amit megtehetett: ernyőszervezeteket hozott létre, amelyben a kicsik is érdekképviseletet kaptak, s pályázati lehetőségekhez jutottak. Sőt legutóbb a Szociális és Családügyi Minisztérium (ma: Egészségügyi és Szociális Minisztérium) kifejezetten úgy írta ki a fogyatékosokkal foglalkozó civil szervezetek működési költségére szóló pályázatot, hogy csak az ernyőszervezeteken keresztül lehetett pályázni. Ez is egyfajta kísérlet volt arra, hogy megpróbálják csökkenteni a lehetséges tárgyalópartnerek számát. Most persze nagyobb léptékű a dolog: a több mint ötvenezer civil szervezet egy, azaz egy képviseletet kapna, amely mindenben tárgyalópartnere lenne, lehetne a kormánynak. A döntések előtti egyeztetéseket ez a csúcsszerv végezné, meghatározná a fejlesztési irányokat, programokat dolgozna ki, javaslatokat tenne törvényekre, pályázatokat írna ki. Én legalábbis ezt olvastam ki az íntermeten föllelhető cikkekből, véleményekből, összefoglalókból, melyek a július 11-én, Budapesten tartott tanácskozással foglalkoztak. A tanácskozást Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) társadalmi kapcsolatokért felelős politikai államtitkára, az Országgyűlés Társadalmi szervezetek bizottsága és a MEH Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok hivatala szervezte. Az írások olvasása közben az volt az ember érzése, hogy még a kormányzati oldalon sem kristályosodott ki tisztán, hogy – kivéve néhány konkrét feladatot – mit várnak el a csúcsszervtől. Egy valami volt biztos: ha nem velük, akkor nélkülük. A kormány ugyanis december végéig adott időt a civil szférának arra, hogy saját magukat megszervezve létrehozzanak (vagy ahogy fogalmaztak: maguk közül delegáljanak) néhány okos embert, akik majd e csúcsszerv tagságát alkotják. 

 

Jómagam, ismerve a civil szférát, kevésnek tartom az időt. Oly sok érdeket kell egyeztetni, oly nagy hatalmat kap az így létrehozott csúcsszerv, hogy idő kell a megfelelő emberek kiválasztására. Az mindenesetre biztos, hogy az értelmi fogyatékos ernyőszervezeteknek sürgősen le kell ülniük egymással tárgyalni, kijelölni maguk közül azokat, akik részt vennének az előkészítő munkában, és folyamatosan tájékoztatnák a többi szervezet vezetőségét, és a tagságot a bizottságokban folyó munkáról.

 

 

A NIOK Hírlevele július 12-én, részletes összefoglalót közöl a Metesz székházban tartott tanácskozásról:

 

(Baja Ferenc) A Társadalmi Kapcsolatok Hivatalának fő feladataként jelölte meg a különböző minisztériumok civil ügyeinek összehangolását, a tárcák és közalapítványok közötti koordinációt. 

 

“Feladatunk az összcivil-társadalom és a kormány közötti valódi együttműködés kialakítása” – hangsúlyozta, és egy konkrét cselekvési terv megfogalmazására biztatta a civileket. “Célunk, hogy év végére a civilekkel közösen fogalmazzunk meg egy stratégiát, mely a kormány munkájában a következő négy év iránytűje lesz.”

 

“Meg kell teremteni azokat az intézményrendszereket, amelyekben ez az együttműködés valósággá válik” – mondta és egy országos hatáskörű ernyőszervezet képében jelölte meg a kormány ideális tárgyalópartnerét.

 

“Ha van képviselet, akkor azok, akik mögötte állnak, meg fogják érezni az erejüket, jobb pozícióba kerülnek a minisztériumoknál, jobb pozícióban lesznek, ha új programokat akarnak indítani.”

 

Mint mondta, az országos civil képviselet létrehozása azért is szükséges, hogy a megkötendő megállapodáshoz – a kormány és a civil szféra között – meglegyen a két aláíró fél (az egyik maga a miniszterelnök).

 

“Ha nem jön létre megállapodás, a kormány akkor is megvalósítja a programját” – fűzte hozzá a “szerződés” témaköréhez. 
A “közösen” kidolgozandó civil stratégia elfogadtatását a közigazgatásban, a jogalkotási folyamat átláthatóságát is célul tűzte ki: “Nemcsak a tárcaszinten, de a kormányzati és parlamenti szakaszban is lehetőségük lesz a civileknek kifejteni a véleményüket.”

 

… Végül Csizmár Gábor kapott szót, aki ismertette a társadalmi párbeszédért és az érdekegyeztetés új formáiért a minisztérium milyen lépésekre készül. “A jövő hónap elején újjáalakul az Érdekegyeztető Tanács … terveink szerint a Gazdasági Tanács helyett a Gazdasági-szociális Tanács jön majd létre, ahol a civil szervezetek képviselői is helyet kaphatnának.” Kiemelte, hogy az önkéntes munka jogi helyzetét rendezni kívánják, hogy könnyíteni szeretnék a civil szervezetek foglalkoztatással kapcsolatos terheit, és azt, hogy a társadalmi párbeszédet az egész kormányzati struktúrában alkalmazni kívánják (1113/2002-es kormányhatározat).

 

Mintegy fél óra maradt a meghívott civil szervezetek hozzászólásaira. A konzultáció során a meghívottak közül többen aggályaikat fejezték ki az országos képviselet felülről szerveződő megvalósításáról és felhívták a hivatal figyelmét a stratégia és a megállapodás közti fogalmi, jogi különbségtétel fontosságára. 

 

Végül az előadók rövid válaszaival zárult a mintegy háromórás találkozó. 

(www.niok.hu) 

 

 

Azok a civil szervezetek amelyek szeretnének részt venni valamelyik előkészítő csoportban, azok jelentkezhetnek az Európa Háznál, ahol szeptember 10-ig adtak határidőt, de ez oly kevésnek tűnik – szabadságok, árvíz -, hogy talán változtatnak ezen. Ők már egy pontos menetrendet is összeállítottak. Igaz, előnyben voltak, a fórumot június 11-ére hívták össze, de az ő menetrendjük már június 9-ével kezdődik Címük: 7016 Budapest, Dezső u. 3. E-mail:civil@irter.net

Dr Bíró Endre honprofit jogi szakértő is leírt egy “forgatókönyvet” az általa Civil Nonprofit Szervezetek Együttműködési és Képviseleti Fórumának nevezett képződmény megalakulásáról, ami majd elvezet a Civil Nonprofit Koordinációs Fórum – pl. CNKF megalakulásához. Jelentkezni az Európa Ház fent leirt címén lehet. 

 

Akik többet szeretnének tudni, azoknak figyelmébe ajánljuk a www.civilegyuttmukodes.hu önálló honlapot, amely nyílt fórumként az információcserét, a tájékoztatást szolgálja, és folyamatosan beszámol a fejleményekről.