Előző alkalommal az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek (az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló, hétéves fejlesztési ciklus dokumentuma) a fogyatékos embereket érintő fontosabb területeit érintettük. Ezúttal azonban keressük meg azokat a feltételeket, amelyek mindenképpen szükségesek ahhoz, hogy egyesületünk vagy alapítványunk sikerrel induljon egy “eus” pályázaton.
1. Szervezeti alkalmasság. A szervezeti erősség azt jelenti, hogy a pályázó szervezetnek erős háttérrel kell rendelkeznie mind anyagi, pénzügyi, mind pedig munkatársi, emberi erőforrási oldalon. Azaz: a nagy, 10-15-20 milliós vagy ennél nagyobb támogatásokat általában csak azoknak a szervezeteknek adják oda – függetlenül attól, hogy a pályázat egyéb részeiben mi szerepel -, amelyek egyrészt már megvalósítottak hasonló méretű projektet; másrészt a pályázat megírásának pillanatában már rendelkezésükre áll egy olyan munkatársi és irodai/adminisztrációs háttér, amely el tudja látni a projekttel kapcsolatos háttérfeladatokat.
Ez mit jelent? Hogy azok a szervezetek, amelyeknek az éves pénzügyi forgalma nem érte el a pályázatot megelőző évben az 5-10 millió Ft-ot, legtöbbször nem számíthatnak sikerre, még ha egyébként remekbe szabott pályázatot adnak is be. Ugyancsak nem számíthatnak pozitív eredményre azok a szervezetek, ahol nincs bejelentett alkalmazott, illetve az állandó (szerződéssel rendelkező, fizetett) munkatársak száma minimális, nem éri el a 3-4 főt.
2. Tapasztalatok. Ez a szempont rokona az előzőnek: nem, vagy csak ritkán számíthat pályázati (TIOP, TAMOP) támogatásra az a pályázó, aki nem valósított meg főpályázóként a Nemzeti Fejlesztési Terv I. során (2004-2006 között) HEFOP vagy más operatív programba tartozó pályázatot. Előny a PHARE vagy EQUAL programokban való sikeres részvétel is. A szervezet “menedzsment tapasztalatainál” persze az is számít, ha csak partnerként vettek részt valamely fenti kategóriába tartozó pályázati projektben vagy más – minisztériumi, közalapítványi stb. – forrásból nagyobb összegű, kb. 10 millió Ft feletti projektet fejeztek be sikeresen.
3. Alkalmas projekt. Ha a két fenti szempont alapján szervezetünket alkalmasnak érezzük arra, hogy pályázzon, akkor már csak egy jól kidolgozott, szakmailag erős pályázati projektet kell készítenünk. A projekt kidolgozása mindig a pályázatírást megelőzően kell, hogy történjen. Ezen a ponton sok reménybeli és jó ötlettel induló pályázó szokott elbukni, ugyanis a pályázatok elbírálásánál profi értékelők vizsgálják a pályázatban leírt projekt szerkezetét, ütemezését, megvalósíthatóságát stb. Az alkalmas projekt megtervezéséhez nem kell feltétlenül sok idő, ám előkészítéséhez már igen: jó partnereket, megvalósítható célokat, megfelelő módszertant kidolgozni a szervezeteknek sokszor csak évek alatt sikerül.
4. Partnerség. Általánosan elmondható, hogy ha a fenti szempontoknak meg is felelünk, erős partnerek nélkül kevesebb az esélyünk. Az egykori HEFOP és PHARE, illetve az elkövetkező hét évben kiírásra kerülő TAMOP és TIOP pályázatok is sokszor nem önállóan induló szervezeteket, hanem partnerségeket, konzorciumokat támogatnak. A partnerek megtalálásához pedig nem elég általában a pályázat megjelenése és beadása közé eső néhány hét. Jó tanács: minél előbb kezdjünk el együtt dolgozni a tevékenységünknek, céljainknak megfelelő partnerekkel, mert a “csapatban” dolgozó pályázók, a tapasztalatok szerint, több lábon is tudnak állni, sikeresebbek a pályázatokon, több forrást tudnak megpályázni.
5. “Jó pályázat”. A jó pályázathoz tehát kell: erős, megbízható lábakon álló szervezet; projekt-megvalósítási tapasztalat; jó projektterv; a projektet erősítő partnerek. De ami leginkább kell hozzá, az egy csapat és egy felelős, aki megírja a konkrét pályázatot. Nem túlzás azt állítani, hogy mára a pályázatírás önálló szakmává, hivatássá vált – meg is születtek a zsíros pénzekért dolgozó “profi” pályázatíró cégek. Kivel írassunk: saját, talán lassabban és kevésbé profin, de kétségtelenül olcsón (ingyen) dolgozó munkatársunkkal vagy külső pályázatíróval? Fizessünk tíz- és százezreket, miközben pénzhiánnyal küzdünk, vagy spóroljuk meg azt a pénzt, és rakjuk össze magunk a pályázatot?
Jó recept sajnos nincs. Külső pályázatíró is írhat gyenge pályázatot és belső ember is elhozhat pályázatával 25 millió Ft-ot.
Egy jó tanács azért megfogalmazható. Ha bonyolult és nehéz az általunk kiszemelt pályázat és nincs tapasztalt emberünk, aki megírja, inkább keressünk alkalmas pályázatírót, mert még a legerősebb szervezet legjobb projektje is megbukhat egy soktényezős rendszerben, ha a pályázat szöveges és pénzügyi része nincs jól megírva. Nem kell feltétlenül drága céget megkeresni a piacról, lehet érdeklődni társszervezeteknél, hátha ismernek egy “szabadúszó” szakembert, aki már bizonyított és vélhetőleg olcsóbb, mint a piaci cég.
Segítséget a szövetségtől is kérhet! Bármilyen pályázati kérdésre ingyen és 48 órán belül válaszolunk az Autisták Országos Szövetségének honlapján találhatóPályázati tanácsadó menüpontban: www.esoember.hu.
Petri Gábor