Ki volt Bartók Béla?

Autista vagy Asperger-szindrómás?  

Bartók Béla 1881. március 25-én született Magyarországon. Halsey Stevens írja le a következő történetet remek Bartók-életrajzában. Másfél éves korában feszülten figyelt egy zongoradarabra, amelyet édesanyja játszott. Másnap odavezette anyját a zongorához, és egészen addig csak rázta a fejét, míg anyja el nem játszotta az előző napon hallott darabot. 

Elmúlt két éves, amikor beszélni kezdett. Három éves korában egy dobot kapott, amelyet ütögetett, míg anyja zongorázott, és amikor valami miatt megváltozott a zongoradarab ritmusa, ő azonnal megállt a dobolásban, és újra kezdte, az új ritmusnak megfelelően. Négyéves korában már mintegy negyven dalt játszott fejből. Félénk és csendes gyermek volt, nem játszott a többi gyerekkel. Gyenge volt az iskolai előmenetele, és nem szerették a tanárai. 

A kölcsönös szociális interakciók károsodásának jó néhány jelét mutatta, nagyon nehezen kötött baráti kapcsolatokt, és nem szerette a gyerekjátékokat. A zeneiskolában teljesen magába zárkózott, nem lehetett őt körmönfontnak, vagy áskálódónak tartani. 

Egy másik életrajzírója, Kenith Chalmers idéz Bartók egy barátjától, Agatha Fassett-től, aki feljegyezte a zeneszerző anyagi ügyek iránti puritánságát, valamint azt, hogy szociális kapcsolatok terén egészen a durvaságig tartózkodó, visszahúzódó volt. Még azoktól az emberektől is igyekezett elszigetelni magát, akik pályafutását mozdíthatták volna elő, és ez tipikus a jól funkcionáló vagy aspergeri autisták esetében. 

Rendkívüli módon érdeklődött a zene és a néprajzi kutatás iránt. Gyűjtőszenvedélye a rovarokra és a népdalokra terjedt ki. Szenvedélyes személyiség volt, és volt valami sámánisztikus benne. Szentül hitte, hogy kenyér csak hajnalhasadtával, fából készült szakajtóban, asszonyi kézzel dagasztva készülhet. Nagyon szigorú volt zenei tanítványaival. Fanatikus akaratú, irgalmatlan szigorú, teljesen megközelíthetetlen ember volt. 

Nem volt rokonszenves megjelenésű és nagyon félénk volt. A pódiumon félszeg volt és esetlen. Roppant nehézséget jelentett számára a közönséggel való kapcsolat. 

Kézenfekvő tehát a következtetés: esetében felállítható a pervazív fejlődési zavar, így a jól funkcionáló vagy az aspergeri autizmus diagnózisa. Nem lehet biztosan megállapítani az esetleges motorikus ügyetlenséget, de a félszegsége kétségtelen volt, és újabbanCristopher Gillberg kétségbe vonja a magas intelligenciájú és Asperger szindrómájú személyek ügyetlenségének gyakori voltát. Bartók élettörténete meglehetősen emlékeztet azokra a személyekére, akik szintén nagy tehetségűek és autista rendellenességben szenvednek. 

Michael Fitzgerald 
LINK magazin 2000/3.