Jó emberek kerestetnek – Alapkőletétel Karácsondon

Egy nyúlugrással a Karácsond helységnévtábla után két idős ember araszol a tűző napban. Megállok, hogy megkérdezzem, merre van az autista otthon. Ők is a Boróka Autista Majorság kápolnájának alapkő letételére igyekeznek, és a misét meg az alapkőszentelést végző Böjte Csabát is látni szeretnék. 

Innen már hárman megyünk tovább. Megérkezésünk után a Dévai Gyerekek Alapítvány vezetőjét, Böjte Csabát még sehol sem látjuk, de már szép számmal gyülekeznek a helybéliek, a Pestről és a máshonnan jöttek: leendő lakók és szüleik, szimpatizánsok és támogatók. 

Hőség van, rotyog a bográcsban a pörkölt, az ideiglenesen felállított sátorba húzódnak azok, akinek már elegük volt a napból. A többiek egy nagy kereszt köré gyülekeznek, mely előtt ott a rögtönzött oltár is. A 15 hektáros földnek ezen a részén még nincsenek fák, de a kerítés már áll. A kapu fölé épp most feszítik ki a molinót, rajta: Önkéntes tábor. Munka van bőven: a lakóotthon még csak félig kész, a kápolnának is csak most teszik le az alapkövét. A mise után ezt szenteli meg Böjte Csaba.  
Később megtudom, hogy egész nap dolgozott azzal a néhány Déváról érkezett fiatallal, akik ezt megelőzően már Csobánkán* is helyt álltak. Egy hétig lesznek itt, utánuk jön a váltás, ugyancsak a határon túlról. Mindezt nem a ferences Csaba atyától tudom, hanem Sebestyén Istvántól, a dévai, azaz az erdélyi magyar gyerekek elkötelezett magyarországi támogatójától. A Boróka Majorságnak is elkelne ilyen ember, ő minden szabad idejét és pénzét a dévai alapítvány gyerekeire költi. Szívügye például a torockói otthon, ahol most építi (saját pénzéből) a harmadik fürdőszobát. Csobánkáról is ő fuvarozta el Gyöngyösre a fiatalokat, s ő viszi vissza őket Dévára. Szelíd arcú felesége, Julika, mindenben támogatja. 

Már többször hallottam szentbeszédet mondani Böjte Csabát, és mindig elámulok rajta, hogy mennyire magával tudja ragadni hallgatóságát. Őt hallgatva úgy érzi az ember: mindenre képes. Beszédét a mai napi evangélium köré építette: Sarlós Boldogasszony napja van, Mária meglátogatja Erzsébetet, aki gyermeket vár. “Áldott vagy az asszonyok között, és áldott a te méhed gyümölcse! Hogy lehet az, hogy Uramnak anyja jön hozzám? Lásd, mihelyt meghallottam köszöntésed szavát, az örömtől megmozdult méhemben a gyermek. Boldog, aki hitt annak a beteljesedésében, amit az Úr mondott neki!” – írja az Evangélium. Mária ott marad Erzsébetnél, hogy segítsen neki. “Aki nem hisz abban, hogy mennyi jó ember van, az kezdjen el valami jót tenni, és meglátja, milyen sokan oda állnak mellé” – ezt már Böjte Csaba mondja, s maguk a karácsondiak is tapasztalhatták, hogy már eddig mennyi támogatójuk volt, és remélhetőleg mind többen lesznek. 

Mert hiába áll majd a ház, azt már most tudja mindenki, az állami támogatás nem lesz elég a fenntartásához. A majorság fenntartói között pedig már nincs ott a ferences rend. A gyöngyösi Autista Segítő Központ támogatására létrehozott Napsugár ’69 Alapítvány feladata lesz a majorságnak szponzorokat, támogatókat keresni, önkénteseket szervezni. Mert Karácsondon valami jó kezdődött néhány évvel ezelőtt, ami terebélyesedni kezdett, és most a befejezéshez és jövőhöz is jó emberek kerestetnek.

F. Á.  

* A csobánkai lepusztult kastélyt és a hozzá tartozó hatalmas elvadult parkot a Szociális Missziótársulat adta át hasznosításra a Dévai Alapítványnak 100 évre. L. erről bővebben: Esőember 2007. június.