Így is lehet, avagy foglalkoztatás burgosi módra

Egy fiatal ember rendkívül nehéz döntés előtt áll, amikor az iskolából kikerül. Különösen nehéz ez, ha autizmussal élő fiatalról van szó. Hogyan és mit fog dolgozni? Mivel tölti egész nap az idejét? Ki fogja őt segíteni? Tanulmányutunkon egy nappali foglalkoztatót is megnézhettünk, amelynek 22 felnőtt korú ellátottja van.

A foglalkoztatóban kilenc órától délután ötig tartózkodnak a fiatalok. A napi tevékenységeket másfél órás szakaszokra osztják. A napirendi táblán a fiatal fotója alatt a tevékenységekhez “rendelt” segítő fényképe látható. Az ellátottak napjuk jó részét azzal tölthetik, amit meg tudnak csinálni és kedvelnek. Lehet itt rajzolni, festeni, bőrrel foglalkozni (kulcstartó, könyvborító készül), és a fiatalok által festett színes képeket textilre vasalni.

A festőfoglalkozást és a bőrözést közelebbről is megmutatták, gyakorlat közelivé tették azzal, hogy mindannyian kipróbálhattuk, amit akartunk. Természetesen a fiatalokkal együtt dolgoztunk, ugyanolyan utasításokkal, melyeket ők is kapnak. Rendkívül érdekes volt az előttünk álló feladat, hiszen mi nem értettük a spanyol nyelvet. Úgy éreztük magunkat, ahogyan egy autizmussal élő ember érezhet a társadalomban. Nekünk azonban ott volt a lehetőség, hogy gesztusokkal, mimikával kísérjük mondanivalónkat. A festőteremben négy ellátott és három segítő volt. A négy fiatal négy különböző dologgal tevékenykedett. Volt, aki rajzot másolt jellegzetes technikával. Volt, aki, segítséggel, színes sormintát ragasztott. Egy nagylányt pedig a festőműhelyben készített asszociációs feladatokkal igyekeztek elfoglalni.

Nagy hangsúlyt fektetnek a kommunikáció tanítására. Fontos szempont, hogy jól érezze magát a fiatal. Ha örül, ha szomorú vagy esetleg dühös, segítőjével felkeresheti a kommunikációs termet. Ott szinte mindenkinek saját eszköze van arra, hogy elmondhassa, mit érez. Hihetetlen kreativitással válogatták össze a segítők ezeket az eszközöket! Ráadásul mindegyiket az ott dolgozók vagy az önkéntesek készítették. (Ez igazán nem kerül pénzbe!)

A bőrös műhelyben négy gondozott és három segítő van egy-egy foglalkozás alkalmával. A fiatalok másfél órás műhelymunkán vesznek részt, aminek minden percét hasznosan töltik. Az ellátottak nagyon ügyesen elsajátították a különböző munkafolyamatokat. Volt, aki a bőrre rányomott mintákat festette, volt, aki a különböző méretű könyvborítókat varrta össze. A cél az, hogy valamilyen tevékenységben mindenki részt vegyen a képességeihez mérten. Nagyon tetszett, hogy a festőműhelyben rajzolt motívumok megtalálhatók minden foglalkoztatóban. Így a bőr könyvborítókon is ezek a minták láthatóak.

Jól felszerelt a műhely, ahol a fiatalok dolgoznak. A gépek a legmodernebb biztonsági előírásoknak felelnek meg, sőt, még külön védőburkolatokat is fölszereltek, hogy jobban védve legyenek. Például a préselő gépet – amivel a mintákat nyomják a bőrbe – csak két kézzel lehet csak működtetni, ami lehetetlenné teszi, hogy a vágó, szúró, meleg részekhez hozzányúljanak. Ugyanebben a műhelyben készítenek különböző textiltermékeket is. Ezekre a ruhadarabokra rávasalják a fiatalok által készített rajzokat. A matricákat külső vállalkozó készíti egy speciális anyagra, amit, szintén a fiatalok, nagy teljesítményű vasalógéppel rányomnak az anyagra. Különböző vásárokon és kiállításokon vesznek részt az elkészített munkadarabokkal. A műhelyben a segítők és a fiatalok nagy odafigyeléssel, türelemmel dolgoznak.

A nappali foglalkoztatónak uszodája is van, amiben rendelkezik ahol fizikoterápiás kezelések is folynak. Van benne melegvizes medence, bordásfal, masszírozó ágy, lávakövek. Ezt a szolgáltatást mindenki igénybe veszi: az iskolások is, meg a nappali foglalkoztató és a lakóotthon ellátottjai is.

Nagyon nagy hangsúlyt fektetnek a mozgásra, sportolásra. A nappali foglalkoztatóban nagyon jól felszerelt tornaterem van, ahol fizikoterápiás szakember foglalkozik a gyerekekkel. Szobakerékpár, futópad, kondigépek, bordásfal, masszírozó asztal, különböző fizikoterápiás eszközök találhatók a mozgató eszköztárában. Egyszerre maximum három-négy ember van bent a foglalkozásokon.

Természetesen a legfontosabb az integráció kérdése. Egy szakember munkalehetőségeket keres azoknak a fiataloknak, akik képesek valamilyen bedolgozói folyamatot megtanulni. Vannak olyan fiatalok, akik bent részmunkafolyamatot végeznek, és akik kijárnak dolgozni egy segítővel a településen lévő üzembe.

Nagyné Kovács Ilona 
Vésztői Sérült Gyermekekért Egyesület

Gyebrovszkiné Molnár Szilvia 
Aut-Pont Alapítvány, Békéscsaba