Vannak szívós emberek, akik akkor is fel tudnak állni, ha mélyütést kapnak. Azt hiszem, Ébner Gyula közéjük tartozik. Nyolc évet adott az Autista Segítő Központnak, és ebből jó néhányat a Karácsondon felépült autista majorságnak is. Bár a lakóotthon átadásán még ő vágta át a szalagot, rá néhány hétre új utat választott.
Maradhatott volna Gyöngyösön. Nem ezt választotta, és nem hallok keserűséget a hangjában. „Gyöngyös sok jó tapasztalattal és sok jó emberi kapcsolattal ajándékozott meg” – mondja, mikor arról faggatom, hogy a csudába jutott eszébe ismételten olyanba kezdeni, aminek a kimenetele bizonytalan. Az ötlet nem az övé volt. Még az ASK-ban töltötte felmondási idejét, amikor megkereste őt Gyöngyöspata polgármestere, aki eddig is sokat segítette az ASK-t és a majorságot. Egyszerű kérdést tett föl egy patai baráti társaság nevében: „Lenne-e kedve Patán is tető alá hozni egy majorságot?” Volt. Döntésében fontos szerepet játszott, hogy hívták, és hogy tudta, a falu befogadja a majorságot. Vannak autista személyek is a faluban és nagy a munkanélküliség, öten járnak az ASK-ba, illetve a majorságba dolgozni. Gyula így vélekedik róluk, és a faluról: „Nagyon jó munkatársak, szívügyüknek tekintik a gyerekek jól létét. Patán még élő falusi közösség van, népdalkörrel, hagyományőrzéssel, a falujáért áldozatot vállaló emberekkel. A Patai Péter Páli Palócnapokonnépviseletbe öltöznek, még tudnak együtt ünnepelni”
Szerencse tehát, hogy a 3000 ezer lelket számláló faluban nem volt ismeretlen sem az autizmus, sem az Ébner házaspár. Az is szerencse volt, hogy a Napsugár ’67 Alapítvány (vezetője Ébner Gyuláné, Magdi) meg tudott venni egy lepusztult parasztportát. Errefelé nincs csillagászati ára a házaknak, még akkor sem, ha nagy porta tartozik hozzájuk. Mindjárt neki is láttak a munkának.
Patán is többlépcsős lesz a fejlesztés, amiben régi, Karácsondon kipróbált munkatársak segítenek: Fótos Dániel és Ary István. Az első lépés a parasztház összkomfortosítása volt, a külső csak ezután következett. A ház első részét Emmaus háznak szánják, ahol az autista és családja is megpihenhet, nyaralhat, a szülők autista gyermekük neveléséhez hitet, reményt és szakmai segítséget kaphatnak. A Napsugár ’67 Alapítvány is tagja az AOSZ turisztikai projektjének. A ház ez év júliusától várja a családokat. Jelentkezni az Alapítvány mindenesénél, Rusznyákné Nagy Szilviánál lehet a (06 20) 823 4119 telefonszámon. Gyula úgy gondolja, hogy a lakóotthoni projekt indulásáig jön annyi család az Emmaus házba, hogy néhányukkal közösen belevághat egy új otthon építésébe. Azokkal szeretne együttműködni, akik a más gyerekéért is felelősséget éreznek. Az írországi példa lebeg a szeme előtt, ahol maguk a szülők működtetik a majorságokat, Mindenben ők döntenek.
Második lépésük a foglalkoztató fazekas- és kerámiaműhely, ami a hosszú parasztház hátsó traktusában már el is készült. Ez már a jövőnek (is) szól, mert a (leendő) lakóotthonban élőknek téli időben nagyon jó elfoglaltságot ad, főleg a súlyosabb állapotú autistáknak. Bio gyümölcstermeléssel már most is foglalkoznak, most még csak néhány hektáron. Ha ez igazán beindul, meglesz a harmadik lépcső, amit a negyedik követ: a termékek feldolgozása, piacra juttatása.
Már bejegyezte őket a Biokontroll Hungária Kft., ami azt jelenti, hogy termékeiket, földjüket rendszeresen ellenőrzik, hogy megfelelnek-e a szigorú előírásoknak. Tavaly biolekvárt főztek. Vettek rézüstöket, és úgy főzték a szilvalekvárt, ahogy nagyanyáink, dédanyáink. Idén az értékesítést is megkezdik, a lekvárokhoz a szilkék már megvannak. (Gyula szerint a Napsugár biomárka felépítéséhez legalább három év kell.) Az ötödik lépcső az autista majorság és lakóotthon, amit a gyümölcsfeldolgozó üzem és a kézműves manufaktúrák követnek (kosárfonás, famunkák stb.)
Szép nagy ívű terv, 2014-ig tervezik a megvalósítását.
Hogy mindehhez honnan lesz pénz? Gyula bízik abban, hogy előbb-utóbb lesz, mint ahogy nyolc év alatt az ASK és Karácsond felépítésére is került.
Teljes lelkesedéssel, hittel, dolgoznak. Vannak segítőik, szponzoraik, akik előtt hiteles az alapítvány, akikkel rendszeres kapcsolatot tartanak, és akiket a palóc napokra, lekvárfőzésre mindig meghívnak.(A Kárpát-medence Jövőjéért Alapítvány céljai között ott szerepel a patai majorság támogatása.)
Indultak a Leader pályázaton: szeretnék a parasztházat kívülről eredeti formájában helyreállítani, majd terepkerékpár-kölcsönzőt és javítóműhelyt is működtetni. A Mátrába vágyó túrázóknak Gyöngyöspata lehet az egyik kiindulópont.
Gyulának rengeteg ötlete van, szükség is lesz rájuk. Számításai szerint (és persze mai normatívákkal és árakon), évi 30 millió forint kell egy lakóotthonnyi közösség fenntartásához. Ezt pedig jó gazdálkodással elő lehet, elő kell teremteni. Mert nem véletlenül áll az alapítványt ismertető leporellón a Tamási Árontól vett idézet: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.”
– czy –