Az ETA Szövetség II. Családokat Segítők Konferenciáját március 22-23-án tartotta. A konferencia fővédnöke Harrach Péter miniszter volt (Szociális és Családügyi Minisztérium). A konferencia elején Szemkeő Judit államtitkár (SZCSM) a civil szféra fontosságáról, a társadalomban betöltött szerepéről beszélt, köszönetet mondva mindenkinek, akik ebben a munkában részt vesznek. Beszédét ezzel zárta:
“Végezetül szeretném ismételten a miniszter úr köszönetét tolmácsolni, mégpedig kézzel fogható módon. Ugyanis elhoztam azokat a Miniszteri dicséreteket, amelyeket szeretnék átadni azoknak, akik egy-egy szervezetben áldozatos munkát végeznek a sérült emberekért, azoknak, akiknek munkája mindnyájunk javát szolgálta.”
Miniszteri dicséretben részesült: Berke Istvánná, Sérült Gyermekeinkért Egyesület, Vésztő; Dávid Andrea, Salva Vita Alapítvány; Kovács Istvánné, Bója Fogyatékosok Sportegyesülete, Kapaszkodó Alapítvány, Álba Regia Civitan Club; Kőszegi István, Sérült Értelemmel Alapítvány; Makrai Józsefné, Lámpás ’92 Alapítvány; Orbánné Molnár Anikó, Együtt Értünk Alapítvány; Orbán Péter, Szép Jelen Alapítvány, a gánti Fecskepalota alapítója.; Kalán néni: Paksi Pálné, Kalán néni Pihenőkertje, Autista Alapítvány.
Gratulálunk mindannyiuknak!
Bár a konferencián sok minden szóba került – Löfflerné Orbán Györgyi, az AÉE alelnöke is ismertette az autizmus és az autisták hazai helyzetét -, mi még csak egy előadást ragadunk ki a sok közül, azt, amely minden bizonnyal érinti a legtöbb civil szervezetet.
Új finanszírozás
Dr. Vekerdy Zsuzsa (SOFT Alapítvány, Debrecen) és Horváth Péter*, Rehabilitációs és fogyatékosügyi főosztály, főosztályvezető-helyettes (SZCSM), az ÉTA-mátrixnak nevezett, kísérletképpen bevezetett finanszírozási módszert ismertette. (Az e havi Hírlevélből megtudhatják, melyik szervezet, mennyi pénzt kapott ezen a pályázaton – a szerk.) Horváth Péter előadásából idézünk, amely a jövőre nézve is szolgál tanulságokkal:
“Akik már ismernek, tudják, hogy általában az őszinteség jegyében szoktam hozzászólni, mert szerintem csak ez viszi előre az ügyet… ki tudja, hogy egy hónap múlva egy új vezetés – akár a régi vezetés, akár az új -, hogyan fog gondolkodni. Tehát én csak arról tudok beszámolni, hogy én most hogyan gondolkodom, és hogyan vinném tovább ezt az ügyet. Elsősorban mindenképpen szeretnénk a mátrixot megőrizni, nyilván a hibái alapján tovább korrigálni. Az egészen biztos, hogy a nyújtott szolgáltatások és a nyújtott programok, azok mindenképpen alapját fogják képezni a támogatás számításának. Ezért azt gondolom, ha a szervezetek egy füzetben, számítógépben, vagy “papucsban”, dossziéban az év elejétől kezdve folyamatosan gyűjtik tevékenységük dokumentumait -, a meghívókat, a programokról készített beszámolókat stb. – azzal nemcsak jövő évi pályázatukat könnyítik meg, hanem a közhasznú szervezetekről szóló törvény alapján elkészítendő közhasznúsági jelentésüket is. És még egyet vegyenek figyelembe: amikor egy szaktárca a Pénzügyminisztériummal szemben vagy mellett érvel a költségvetési támogatásokért, akkor meg kell indokolnunk, hogy miért annyi pénzt tervezünk. Én ma már a mátrix alapján tudok érvelni amellett, hogy miért legyen jövőre az értelmi fogyatékos személyeket képviselő szervezeteknek a költségvetése annyi, amennyi. Ha most megkérdezik, hogy miért 53 millió, fogalmam sincsen, de másnak sincs. Egyszerűen azért ennyi, mert az ÉFOÉSZ-tól enynyit hasítottak ki. Az ÉFOSZ-nak pedig azért volt annyi a költségvetése, mert 10 évvel ezelőtt volt valamennyi, amit inflációkövető módon vagy emeltek, vagy nem emeltek. Nincsen érvrendszerünk a minisztériumban arra, hogy a költségvetési támogatás miért annyi, amennyi. Ha elkezdik ezekkel az adatokkal alátámasztani, akkor fogunk tudni érvelni.”
Horváth Péter egy másik dilemmáról is beszélt: “Azt gondolom – ez számomra is etikai kérdés -, hogy azok a szervezetek, amelyek nem tagjai sem az ÉTA-nak, sem az ÉFOÉSZ-nak, nem tagjai egyéb más nagy szervezetnek sem, azok ebből a pénzből juthatnak-e támogatáshoz vagy sem. Jelen pillanatban nem. E tekintetben van egyfajta lépéskényszer: ha költségvetési pénzhez szeretnék jutni, akkor ahhoz be kell lépnem egy nagy szövetség tagjainak a sorába. Hogy ez jó-e vagy sem, azon lehet morfondírozni. Ezen gondolkodhatunk, ha van ötletük vagy elképzelésük, szívesen meghallgatom. Tekintettel arra, hogy a költségvetési pénzhez való hozzájutás nem kötelező, ezért azt gondolom, hogy ezt lehet úgyis fölfogni, hogy ez nem kényszer. Mert aki nem lép be, az azzal is számol, hogy ebből a pénzből támogatáshoz nem jut. Hadd hangsúlyozzam: ebből a pénzből, mert más forrásokból még nyugodtan kaphat.”
* Horváth Péter lemondott helyettesi posztjáról, s távozott a minisztériumból, még az új kormány megalakulása előtt. Szavait azért tartottuk fontosnak idézni, mert meggyőződésünk, hogy az új kormánynak is megoldást kell találni a fogyatékosokkal foglalkozó civil szervezetek napi életvitelének finanszírozására, s ennek egyik lehetséges módja az ETA-mátrix.