A Nemsenkilény cím Birger Sellin német autista író „szóleleménye”: „az úgynevezett nemsenkilény igyekszik engem egészen megkaparintani”. Az 1973-ban, Berlinben született, nem beszélő Sellin, 19 éves korában, támogatott kommunikáció (FC) segítségével írta ezt a verset: 

most dalt írok a beszéd öröméről
egy dalt a néma autistáknak hogy énekeljenek az intézetekben
és a bolondokházában
szögek a villaágban a hangszerek
a pokol mélyéről éneklem ezt a dalt és szólítom a világ
minden némáját
nyilvánítsátok saját dalotoknak ezt az éneket
olvasszátok fel a jégfalakat
és védekezzetek a kitaszítottság ellen
mi leszünk a némák új nemzedéke
új dalokat éneklő sereg
ilyen dalt sose hallottak még a beszélők
a költők között egyetlen némát se találtam
legyünk hát mi az elsők
és mindenki meghallja énekünk
én a néma nővéreimnek
és néma fivéreimnek
írom a verseket
de halljátok meg mindnyájan és adjatok helyet ahol
mi is
köztetek lakhatunk
a társadalom életében

(Birger Sellin: A lélek börtöne – fordította Gergely Erzsébet, Fabula Kiadó, Kaposvár, 1994)