Az autizmusspektrum-zavarral élők szexuális nevelése

Akik olvasták az Esőember ez évi márciusi számát, tapasztalhatták, hogy a 14. oldalról hiányzik egy cikk, noha a tartalomjegyzékben szerepel. Hiába forgatják az újságlapokat, másutt sem találják meg – kimaradt.

Magyarázkodhatnék, hogy ez hogyan történt, de ez akkor sem tenné meg nem történtté azt, hogy ezt bizony elnéztem, amiért elnézést kérek a szerzőktől és az olvasóktól. Akik a neten olvassák az Esőembert, már találkozhattak a cikkel, hiszen ott már a helyére került. Kárpótolva azokat, akik a hagyományos módot részesítik előnyben, vagy épp nincs internetük, az alábbiakban közöljük az „elveszett” cikket. Ha pedig tovább olvasnak, akkor a cikkben emlegetett angliai tanulmányútról is olvashatnak (a szerk.)

*

Kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond – ez a közhelynek számító népi bölcsesség az autista gyerekek esetében is igaz. Megnőnek a gyerekek, és a szülők szembesülnek azzal, hogy a szexuális érésről, és az ezzel összefüggő kérdésekről beszélni kell. De hogyan? Májusban kétnapos képzést szervez az AOSZ, amelyen szakemberek tájékoztatják a szülőket.

 

Nincsenek szavaink, nincs stratégiánk arra, hogy mi történjen akkor, amikor lányunkból nagylány, fiunkból férfi lesz. Tudjuk, beszélni kellene vele, de sokszor az „elveink” is szélsőségesek, ellentmondásosak, de leginkább zavarban vagyunk, és amíg lehet, igyekszünk szemet hunyni a kezelendő változás felett. Pedig tudnunk kell, hogy a nemi érés a fejlődés egyik „legneurotipikusabb” jelensége, aminek következményei a felelősségvállalás kérdését is markánsan érintik, ezért a halogatás nem a legbölcsebb megoldás.

Az autizmus gyermekkorban tapasztalható egyedi megjelenése a szexualitás területén is igen változatos, tehát a magatartásunkat is árnyaltan kell kialakítanunk minden esetben. Mára már nemcsak a kommunikáció, a társas viselkedés, az önkiszolgálás, a munkatevékenységek vizuális segédeszközökkel történő következetes fejlesztése terén vannak értékes tapasztalatai a szakembereknek, hanem a szexualitással kapcsolatos szülői és egészségnevelési feladatok terén is, amelyekkel érdemes és fontos megismertetni a magyar szülőket.

A Nemzeti Civil Alapprogramnál ezért pályázott (és nyert) szexedukációs programjával az AOSZ. Ezután három szakembert megbízott a programban foglaltak megvalósításával. Prekop Csilla és Farkas Edit a képzési anyag kifejlesztésében, Solt Anna, az AOSZ munkatársa, pedig a képkommunikációs segédanyag kidolgozásában működik közre.

A program keretében Farkas Edit képzésen vett részt Angliában, Londonban, amelyet a National Autistic Society (http://www.nas.org.uk/) és a Family Planning Association (http://www.fpa.org.uk/) közösen szervezett Autistic Spectrum Disorder (ASD), Sexuality and Sex and Relationships Education címmel (autizmusspektrum-zavar, szexualitás, szex és kapcsolatok oktatása).

Hogy az elmélet hogyan működik a gyakorlatban, azt márciusban nézik meg a szakemberek. Prekop Csilla és Farkas Edit, meglátogatják a Rosehill School nevű iskolát (Nagy-Britannia, Nottingham), ahol már több éve tanítják az autizmusspektrum-zavarral élőknek a „Sex and Relationships Education” (Szex és kapcsolatok) elnevezésű tananyagot, amit a „Physical, Social, Health Education”(testi, társadalmi és egészségügyi ismeretek oktatása) programon belül dolgoztak ki.

Elmondhatjuk tehát, hogy a szakemberek a hazai és a külföldi tapasztalatok alapján dolgozzák ki a képzést, amelynek el első próbáját május közepén tartják az AOSZ szervezésében.

 

F. E. –P. Cs