Valamikor a kilencvenes évek elején – az országban elsők között – volt már Székesfehérvárnak autista óvodája, a Fiskális úton. Ezt néhány év múlva – igény hiányában – az akkori önkormányzat megszüntette. Kevesen tudják, hogy azóta újra működik autista óvodai csoport az Öreghegyen, a Pozsonyi úti óvodában. Az egész régióban az egyetlen.
Székesfehérvár egyik legnagyobb óvodáját 1996-ban hozták létre, két intézmény összevonásával. Összesen 198 kisgyermeket nevelnek itt 8 csoportban, melyből egy az autista gyermekek csoportja. Az óvoda vezetője Vlasits Gyuláné, Kati néni, 10 éve vezeti az intézményt. Nemcsak az autistákat, hanem eltérő táplálkozású gyermekeket és a gyermekotthon óvodás korú kis lakóit is fogadják, nyitottak tehát a másságra, az eltérő igényekre, szükségletekre. Az autista gyermekeket is nyitott szívvel fogadták, bár ahogy elmondták, a szakirodalom először kicsit elijesztette őket. A valóság, a mindennapi gyakorlat azért ennél sokkal szebb, tele apró örömökkel, sok-sok pici eredmény teszi széppé a munkát.
Az indulás
Az autista csoportot 1998-ban hozták létre. Két óvónő, egy gyógypedagógus végzettségű óvónő, egy gyógypedagógiai asszisztens és egy dajka foglalkozik a gyermekekkel. A munkatársakat nem kijelölték, valamennyien önként vállalták ezt a csoportot. Mielőtt hozzáfogtak volna, áttanulmányozták a szakirodalmat, rendszeresen eljártak az iskolai csoporthoz tapasztalatszerzésre. Az óvónők elvégezték az Autizmus Kutatócsoport alapozó tanfolyamát, azóta is tanulnak. Egyikük a Meixner-féle1 tanfolyamot végezte, egy másik a gyógypedagógiai főiskolán nyelv- és beszédtanítást tanul, család- és mentálhigiénés2 tanfolyamra jártak, viselkedésrendezést, integrációt tanultak, – nagyrészt saját költségükön. Közben országszerte látogatják a hasonló intézményeket, hogy még több tapasztalatot szerezzenek.
A csoportot egy külön épületszárnyban helyezték el. Külön öltözőjük, mosdójuk, külön kis udvarrészük van, a nyugodtabb nevelés érdekében. Jelenleg hét kisgyermek – hat kisfiú és egy kislány – jár a csoportba. (Még van egy férőhely!) A gyermekek többnyire más óvodákból kerülnek ide. Amikor az óvónők tapasztalják a problémát, általában a Nevelési Tanácsadóhoz, innen pedig az áthelyező Bizottsághoz irányítják a gyermekeket. Az autista csoportba mindenképpen az áthelyező Bizottság szakvéleménye alapján kerülhetnek.
Az óvodába kerüléskor a szülők jellemzik a gyermeket, elmondják milyen elvárásaik vannak az óvodával szemben. Többnyire “normál” óvodát szeretnének, s hogy majd iskolába mehessen a gyermek. A szülők többsége – természetesen – nehezen fogadja el, hogy gyermeke más. Félnek a megbélyegzéstől, ekkor még bizakodnak abban, hogy a betegség elmúlik. A gyógypedagógus felméri a gyermek egyes tevékenységi szintjeit (önkiszolgálás, beszéd, mozgás, kognitív3 képességek stb.), minden gyermeknek egyéni fejlesztési tervet készít, fejlesztési naplót vezet. Minden gyermeket önmagához képest kell fejleszteni!
Fejlesztés egyénileg
A fejlesztés lényegében az iskolai csoporthoz hasonló módon történik – figyelembe véve a gyermekek eltérő életkori sajátosságait. A kicsiket főként a játékon keresztül fejlesztik. A játékot és a testnevelést (az óvodában gyógytornász is dolgozik) egyébként is kiemelt fontosságúnak tekintik. Az autista csoportban hasonló napirendi kártyákat alkalmaznak, mint az iskolában (megérkezés, játék, szabadidő, tanulás, ebéd, pihenés, babzsák4, torna, kézimunka, utazás). Az önálló tanulás, egyéni fejlesztés paraván mögött történik – minden gyermekkel naponta egy óvónő egyénileg is foglalkozik. A Kutatócsoporttól tanult módszerek mellett kombinált fejlesztést alkalmaznak. Ez magában foglalja az Ayres-terápiát5, a Delacato-módszer6 egyes elemeit és Gósy Mária7 módszeréből a pszichomotoros8 fejlesztést. A Kapaszkodó Alapítvány jóvoltából most gyógyúszásra is lehetőség nyílt.
Cél a beilleszkedés
A szükséges elkülönülés ellenére lehetőség van az integrációra is. Célja, hogy a gyerekek minél hamarabb és minél könnyebben tudjanak majd beilleszkedni a közösségbe, megfelelni a társadalmi normáknak. Ehhez egyéni fejlesztésre van szükség. Azok a kisgyermekek, akik korábban sem a foglalkozásokon nem vettek részt, sem a közösség normáit nem tudták elfogadni, most bekapcsolódnak a csoport foglalkozásaiba, magatartászavaraik csökkentek, agresszivitásuk megszűnt.
Amelyik gyermek pedig erre alkalmassá válik, megfelelő felkészítés után időnként másik csoportokba is átviszik – elsősorban játékfoglalkozásokra természetesen. Ezt a többi csoport (és a többi szülő is) elfogadja, természetesnek veszi. Az óvodából eddig kikerült gyermekek közül egy kisfiú most “normál” általános iskolába jár, hárman az autista iskolai csoportban tanulnak, egy kislány pedig gyógypedagógiai iskola magántanulója. Egy év múlva várhatóan megint két kisgyermek kerülhet általános iskolába.
Ami még kellene
Szülőként (bár gyermekem már rég kinőtt az óvodáskorból) minden alkalommal élmény volt meglátogatni az óvodát, a csoportot. Az óvónők odaadó szeretettel, hozzáértéssel gondozzák, fejlesztik a gyermekeket – egyéni szükségleteiket messzemenően figyelembe véve, a lehető legszabadabb légkörben – látható eredménnyel.
Mire lenne szükségük? – kérdeztem az óvoda vezetőjét.
Leginkább egy videokamerára. Így ők is, a szülők is nyomon tudnák követni a gyermekek fejlődését. Korábbi beszélgetéseinkből azért még eszembe jut néhány dolog. Jó lenne bővíteni az Ayres-terápiához szükséges eszközöket. Esetleg néhány udvari játék és játéktároló. A szülők egyesülete pedig talán hozzá tudna járulni a tanfolyamokon, továbbképzéseken való részvételhez, szakirodalommal segíthetné az óvoda munkáját. Igazán megérdemelnék!
Alapítványuk számlaszáma:
10102952-70116219-00000003
(Palánta a Gyermekekért Alapítvány).
Az óvoda munkatársai szeretnék felvenni a kapcsolatot hasonló intézmények pedagógusaival. Tapasztalatszerzés céljából szívesen meglátogatnának hasonló óvodákat, ahol autista csoport működik, vagy integrált nevelés folyik. Címük: Pozsonyi úti óvoda, 8000 Székesfehérvár, Pozsonyi út 2. (Óvodavezető: Vlasits Gyuláné. Telefon: 06-22-313-538).
-hjo-
Jegyzetek:
1Lásd: www.beszed.hu A Meixner módszerről
2mentálhigiénia a lelki egészség megőrzésének és elősegítésének tudománya – Faragó Ferenc – Auti kisszótár
3kognitív – gondolkodási, a gondolkodással kapcsolatos – Faragó Ferenc – Auti kisszótár
4babzsákos – foglalkozás játékos szociális-kommunikációs fejlesztő program, az Autizmus Alapítvány és Kutatócsoport módszertárában – Faragó Ferenc – Auti kisszótár
5Ayres, Jean (1915-1988) ergoterapeuta, pszichológus nevéhez fűződik a tanulási zavarok megállapításának és terápiájának módszere az Ayres-tesztvizsgálat terápiás eljárás, az elemi mozgásminták újbóli felépítése különböző ingerhelyzetek által. Célja az idegrendszer érettségének elősegítése – Faragó Ferenc – Auti kisszótár
6Delacato-módszer – Delacato Carl H. amerikai pedagógus, pszichológus; kutató;
Terápiát dolgozott ki az érzékelési hibák javítására; a módszer a szenzoros integrációs terápiák egyik első változata; sokan (és a szakirodalom is) Doman-Delacato módszerként említik; Glenn Domain az agykárosodott gyermekek fejlesztésére dolgozta ki módszerét – Faragó Ferenc – Auti kisszótár
7Gósy Mária DSc. tudományos tanácsadó, osztályvezető MTA Nyelvtudományi Intézet Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium, tanszékvezető egyetemi tanár.
Lásd: Gósy Mária válogatott publikációi
8pszichomotoros – a mozgás fejlődésével kapcsolatos – Faragó Ferenc – Auti kisszótár