2010. október 23-24-én Robert Schramm kétnapos ABA – VB tréninget tartott szülők, gyógypedagógusok és érdeklődők számára a Budapest Kongresszusi Központban. A konferencia szervezője a Mamaguru.hu és a Két Kéz Segítő Alapítvány volt. Az alábbiakban a tréning egy résztvevőjének beszámolóját olvashatják.
Az ABA* a tanítás tudománya. Hosszú évek kutatómunkája alapján fejlesztették ki a hatékony tanulás elősegítésére. Ez a tanítási módszer, szemlélet kiválóan alkalmazható figyelemzavaros, hiperaktív, autista, autisztikus gyerekek fejlesztésére. A tréninget tartó R. Schramm mindezt szemléletesen, gyakorlati példákon keresztül mutatta be, bemutatva, hogyan kell őket motiválni, hogyan kell velük bánni.** Az ABA mindig az interakciók megértésén és azok fejlesztésén alapul. Nemcsak terápiás szituációban, hanem az élet minden területére kiterjedően analizálja az emberi viselkedés alapelveit és szabályait azért, hogy felhasználja azokat a tanulási folyamatok hatékonyságának növelésére. Más módszerek esetén általában az a szokás, hogy a gyermekeknek fejlesztő szobákat vagy intézeteket hoznak létre, ahová el kell vinni őket valamilyen heti rendszerességgel néhány órára. Itt megtanítanak nekik bizonyos készségeket, amelyeket a nap 24 órájában kellene alkalmazniuk ahhoz, hogy integrálódni tudjanak. A való élet szabályai azonban a legritkább esetben érthetőek és tanulhatóak meg egy olyan helyen, amiből kizárták a külvilágot.
Robert Schramm szavait idézem a továbbiakban:
„Olyan körülményeket kell teremtenünk a gyermeknek, ahol minden egyes nap, minden perc, minden interakció a környezettel motiválja és megerősíti a gyermeket azért, hogy jobb döntésekre ösztönözze, miközben törli, blokkolja a megerősítést a nem megfelelő viselkedések esetén. Ennek az az egyetlen módja, hogy a terápiát visszahozzuk az otthonokba, az iskolákba, hogy megtanítjuk a gyermek környezetében egyébként is jelen lévő felnőtteket, hogyan csinálják ezt a nap 24 órájában, és lehetőleg annak minden percében.
Ha megtaníthatom a szülőknek azt, hogyan értelmezzék és alkalmazzák az alapelveket olyan mindennapos helyzetekben, mint a cipőhúzás, fürdés, fogmosás vagy vásárlás, hogy képessé váljanak kezelni ezeket a helyzeteket megfelelő gyakorlás után, minden egyes napon, akkor a gyermek hihetetlen fejlődést érhet el. Néhány esetben ez nem olyan könnyű, de sokkal nagyobb eséllyel lesznek képesek kihozni a gyermekből a saját maximumát, mint ha csak egy terapeuta dolgozik ezen. …
Egy másik nagyon fontos tényező, hogy ezeket az alapokat a terapeuta képes legyen egyénre szabottan alkalmazni, hogy elérje az adott gyermeket. Képesnek kell lennie, hogy ne húzza rá az ABA-t a gyermekre anélkül, hogy figyelembe venné az egyéniségét, érdeklődését, korát!”
Az ABA terapeutának rá kell arra jönnie, hogy mi az, amiért a gyermek hajlandó együttműködni vele, megtenni a terapeuta, a szülő kérését, mindeközben: „Fontos, hogy elsősorban szórakoztatóak, viccesek legyünk! A gyermekkel együtt végzett minden egyes tevékenységet a lehető legviccesebbé kell tennünk. Így motiváltak lesznek, hogy velünk akarjanak lenni, és velünk is maradjanak.”
Az ABA program mindig az adott gyermek felmérésével indul, majd a személyre szabott terápiás programmal folytatódik. Amellett, hogy az általános elemzés egy hosszabb lélegzetű írás, a terápiás program több táblázat, ahol a konkrét, aprólékos célok megfogalmazása szerepel. A szülők legfontosabb szerepe a terápia során az, hogy folyamatosan, naprakészen együttműködjenek, és az, hogy segítsenek megtalálni azokat a megerősítő eszközöket, amelyekkel eredményt lehet elérni a fejlesztés során.
Az Egyesült Államokban az ABA hivatalosan elismert terápia, mert eredményességét számtalan empirikus vizsgálat, tudományos kutatás és publikáció bizonyította a terápia negyven évre visszatekintő történetében. Sajnos hazánkban az ABA-t hivatalosan nem oktatják a felsőoktatási intézményekben. Tapasztalt terapeutákat lehet hívni külföldről, itt általában várólistára kerülnek a nyelveket beszélő magyar családok. Hazánkban egy ABA központ működik Budapesten (nem régóta), alacsony munkatársi létszámmal, ahol tudomásunk szerint jelenleg várólistára lehet feliratkozni. A vidéki helyzetről nincsenek információink.
A terapeuták képzése, gyakorlati tapasztalatai és száma a legnagyobb probléma: a külföldi képzés nem mindenkinek járható út. Az ABA módszerének sikeres alkalmazásához fel kell tudni venni a ritmust az intenzív fejlesztéssel, a napi bontású feladatokkal, a szülők bevonásával, és azzal a fajta mindig vidám, aktív, kreativitással, ami elengedhetetlen része az ABA-nak.
Az interneten már hozzájutnak a szülők a legfrissebb információkhoz, eredményekhez, könyvekhez, és a módszer iránt érdeklődő magyar szülők megtalálták egymást, a folyamat elindult. Őket a jelenlegi magyarországi helyzet nem tartja vissza attól, hogy a lehető legrövidebb idő alatt ne a leghatékonyabb fejlesztési lehetőséget adják meg gyermeküknek. A kétnapos tréninget önálló kezdeményezésből hozták létre, azért, hogy minél többen megismerhessék az ABA és a Knospe Intézet módszereit és eredményeit. A rendezvényen telt ház volt, mely önmagában igazolta a szervezők kezdeményezésének időszerűségét és fontosságát. Több mint egy éve íródik az első magyar ABA blog:http://abaterapia.blog.hu/ , ez egy magyar kislány fejlesztési tapasztalatait foglalja össze. A tapasztalatcserére és a kérdések föltevésére a www.mamaguru.hu weboldal Társalgó rovatában van lehetőség.
Kelemen Éva
*ABA: Applied Behaviour Analysis = alkalmazott viselkedés terápia, melynek többféle, tovább fejlesztett változatát alkalmazzák.
**A frankfurti Knospe Intézetben, melyet Schramm alapított, a verbális viselkedéssel kiegészített ABA terápiát alkalmazzák; VB: Verbal Behavior = verbális [szóbeli] viselkedés.