A Népszámlálás adatai

A népszámlálás adatait feldolgozó újabb kötetet: Népszámlálás 2001 – 12. A fogyatékos emberek helyzete a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet nemzetközi konferenciáján mutatták be, a Fogyatékkal élő emberek évének zárónapján, november 28-án. Nem éppen szívderítő olvasmány, de kutatóknak, fogyatékosokkal foglalkozó szakembereknek, újságíróknak kötelező. Álljon itt belőle néhány adat: 

 

Ami feltűnő, az 1990-es népszámláláshoz képest nőtt a fogyatékos emberek száma: 368 ezerről 577 ezerre, azaz 3,5%-ról 5,7%-ra. A fogyatékosság leggyakoribb okaként a betegséget jelölték meg a megkérdezettek. (A növekedésben az is közrejátszhat, hogy nincsen tisztázva, kit is értünk fogyatékos alatt. Mást ért rajta az egészségügy, mást a szociálpolitika – erről egyébként érdekes előadást hallottunk a konferencián Deborah Mabbett-től: A fogyatékosság definíciói a szociálpolitika különféle területein, és aminek végső konklúziója az volt, hogy érdemes lenne összehangolni a különféle területeket, és az uniós országok gyakorlatát, mert szinte ahány ország, annyiféle meghatározás.) 

Míg 1991-ben a nők voltak többen, ez 2001-re megváltozott, a férfiak vezetnek. Nőtt az időskorú fogyatékosok száma, a fogyatékossággal születetteké csökkent. (Valószínűleg a jobb egészségügyi ellátásnak van ebben szerepe.) 

Egy fogyatékossága van az összes fogyatékkal élő 86%-ának, kettő a 12%-ának, három fogyatékossága a 2%-ának. Sajnos, a fogyatékos emberek közül kevesen dolgoznak. Míg 1990-ben 17%-uknak volt munkahelye, addig a 2001-es adatfelvételnél már csak a 9%-uknak. Pedig szó szerint létszükséglet lenne számukra a munka (és most egyéb fontos vonatkozásiról nem is szólunk), hiszen a fogyatékosok nagy többsége családban él: 92%, a fennmaradó 8% intézetben. Nemcsak munkahely van kevesebb a fogyatékkal élőknek, hanem azokban a háztartásokban, ahol fogyatékos ember él, jóval kevesebb az aktív dolgozó. A lakásaik komfortfokozata is elmarad a nem fogyatékosokétól, bár a tíz évvel ezelőttihez képest itt is javult a helyzet: 1990-ben a lakások 25%-a volt komfort nélküli, 2001-ben ez a szám 13%-ra apadt.