Zajlanak az AOSZ 2019. évi Tartalmas Pihenés Pályázatán támogatott szervezetek nyári táborai, amelyek segítségével autizmussal élő gyermekek és felnőttek nyaralhatnak autizmusbarát környezetben. Az idei évben az AOSZ Elnöksége megemelt keretösszeggel hirdette meg a pályázatot, összesen 1.700.000 Ft-nyi támogatásra pályázhattak a szervezetek.
Az alábbiakban olvasható az AURA Egyesület igali nyári táboráról szóló résztvevői beszámoló. A tábor során készült képek elérhetőek a Galériában.
“A 6 napos táborban az Aura Egyesület Asperger klubtagjai közül 14 fiatal vett részt 5 fő kísérő támogató jelenlétében. A tábor célja az önálló életvitel gyakorlása, örömtevékenységek és a csapatépítés volt. A résztvevők aktívan bekapcsolódtak a programok alakításába. Természetesen volt sok játék, mozgás, fürdés, beszélgetések, művészetterápiás foglakozás, tánc, zenélés… vagyis minden, ami a pihenést és a kikapcsolódást szolgálta.
Egyéni élmények:
„…Nagyon jólesett ez a néhány napos együttlét, a strandolással, és kézműveskedéssel együtt, nem beszélve Laci diszkójáról, és Dániel Gabi gitárestjéről. Kedvesek voltak Ildikóék is az étteremben, jó volt a búcsúalkalomkor a somlói galuskájuk. Örülök, hogy megismertem Marikát, a franciatanárnőt, vele jókat társasjátékoztunk a medencében, Éva és Józsi mindig gondosan megszámláltak minket elinduláskor….”
K.G.
„Nagyon jó volt a tábor, Igal nagyon szép nyugodt csendes falucska, és a gyógyfürdője is remek hely. A táborvezetők nagyon kedvesek segítőkészek és rendesek, és még az autizmussal élő táborozó társaim közül is voltak, vannak olyanok, akikkel egy szinten vagyok. Nehéz lenne egy-két dolgot kiemelni abból, hogy mi tetszett, de ha mégis választanék, akkor a fürdő csúszdája volt a legjobb, és az, hogy mint első táborozónak az első filmvetítő estje nagyszerűen sikerült. Tanultam új dolgokat és felelevenítettem régieket is, mint például, a művészetterápiás foglalkozás egyes részei. Érdekesek és meglepően élvezetesek voltak a különböző játékok, amiket játszottunk pl. asszociációs játék, és hogy vagy kör, mivel egymás érzéseiről és kis titkairól is megtudtunk dolgokat. Amin én személy szerint változtatnék, az ebéd és a vacsora, mert függetlenül attól, hogy volt, amiket megettem, sosem szerettem, azt hogy elém tesznek valamit és azt egyem meg. Felnőttek vagyunk és szerintem vagyunk annyira szabadok, hogy el tudjuk dönteni, mit kívánunk és mit nem e téren. De ez csak az én személyes észrevételem. Összességében ez annyi hosszú idő után végre olyan tábor volt, amiről tényleg azt tudom mondani, hogy jól éreztem magam és csak ajánlani tudom az autizmussal élő embertársaimnak.”
S.P.
Köszönjük az egyéni hozzájárulásokat és az AOSZ támogatását!”