2017 január 1-jei hatállyal megváltozott a gépjárműadó-mentesség igénylésével kapcsolatos jogszabályi környezet (az említett adónemet a 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról szabályozza).
Az Autisták Országos Szövetségéhez több megkeresés is érkezett a jogszabály-változással kapcsolatban, autista személyekre vonatkozóan.
Az AOSZ szakjogásza, dr Kálozi Mirjam tájékoztatása szerint – melyet az alábbiakban részleteiben is közzéteszünk – az autista személyekre vonatkozóan, gépjárműadó-kedvezményt a felnőtt autizmussal élők közül azok a kedvezményezettek vehetik igénybe, akik fogyatékossági támogatást kapnak, a gyerekek közül pedig azok, akiknek F84.0 vagy F84.1 diagnózisuk van.
Az alábbi összeállítást 2017. január 25-én az Autisták Országos Szövetsége készítette:
—————————————————————————————————————————————————
A gépjárműadóról az 1991. évi LXXXII. törvény rendelkezik.
Ennek releváns paragrafusai:
“5. § Mentes az adó alól
f)23 a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő adóalany, valamint a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó adóalany (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab – 100 kW teljesítményt meg nem haladó, nem a külön jogszabály szerinti személytaxi-szolgáltatásra és személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra használt – személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint/adóév erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár,
(…)
18.§ 12.110 súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő az a személy, aki a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2016. április 1-jén hatályos 2. § a) pontja szerint súlyos mozgáskorlátozottnak vagy 2. § h) pontja szerint egyéb fogyatékossággal élőnek minősül, és ezt a tényt az ott meghatározott szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, igazolás, hatósági határozat másolatával igazolja,“
Ez alapján a 102/2011 Korm. rendelet 2.§ h) pontja szerint:
“h)13 egyéb fogyatékossággal élő személy: az a személy, aki
- ha) fogyatékossági támogatásra a Fot. 23. § (1) bekezdés a)-d) vagy h) pontja alapján jogosult, vagy vakok személyi járadékában részesül, vagy a Fot. 23. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja alapján halmozottan fogyatékosnak minősül, kivéve, ha egyik fogyatékossága mozgásszervi fogyatékosság,
hb)14 a 18. életévét nem töltötte be, és magasabb összegű családi pótlékra az Mr. 1. mellékletében meghatározottak szerint a „K” vagy az „M” betűjel alapján, vagy az „N” betűjel „1” számjel alapján jogosult, továbbá, aki az Mr. 1. mellékletében meghatározott, a „P” betűjel szerinti többszörös és összetett betegségben szenved, és a többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik az Mr. 1. mellékletében meghatározottak szerint a „K” vagy az „M” betűjel szerinti, vagy az „N” betűjel „1” számjel szerinti betegség, illetve fogyatékosság.”
Fentiek szerint tehát az a személy, aki nagykorú autista és fogyatékossági támogatásban részesül az jogosult az adókedvezményre, ám ha 18. év alatti autista személyről van szó, akkor az csak az 5/2003 SzCsM rendelet 1. számú mellékletében foglalt autista személyek közül az N.1.-es kódszámúak, vagyis BNO szerint az alábbi személyek jogosultak:
F84.0 Gyerekkori autizmus (autismus infantilis)
F84.1 Atípusos autizmus
Fontos tehát, hogy nem minden autizmussal élő személy jogosult a jogszabály szerint az adókedvezményre!