Hamarosan megjelenik az AOSZ és a Geobook kiadó közös könyve, mely a nem gyógypedagógiai intézményben oktató, dolgozó pedagógusoknak, segítőknek, gondozóknak ad fogódzót az autista gyerekek neveléséhez, oktatásához. A könyv munkacíme: Jelentkezz! Írója Liz Hannah, akinek nem ez az első műve az autizmus témakörében. Az alábbiakban a fordító ajánlását olvashatják, majd a könyv 1. fejezetének egy részletét.

 

Örvendetes tény, hogy évről évre nő az autizmussal élő kisgyermekeket befogadó bölcsődék, óvodák és általános iskolák száma. Az intézményben dolgozó személyzet azonban gyakran nehéz helyzetben van képzett szakember híján, és bár szívesen, de ismeretek és tapasztalatok nélkül fogadják a gyermekeket.

Az AOSZ és a Geobook kiadó gondozásában hamarosan megjelenő kiadvány elsősorban a többségi bölcsődékben, óvodákban és általános iskolák alsó tagozatán autizmussal élő kisgyermekekkel dolgozó gondozónők, óvodapedagógusok, pedagógiai asszisztensek és tanítók számára íródott, akik a három és hétéves kor között lévő gyerekkel foglalkoznak.  Rajtuk kívül haszonnal forgathatják szülők, logopédusok és gyógypedagógusok is.       

Liz Hannah mindennapi élethelyzeteket bemutató példákon, játékokon, gyakorlatokon keresztül ad gyakorlati tanácsokat olyan fejlesztési-nevelési helyzetekre, amelyekkel mindenki szembekerül, aki autizmussal élő kisgyermekkel foglalkozik.

A sok illusztrációval kísért kötetet magyar nyelvű könyvek ajánlójával, szómagyarázattal, és az elérhető képzések listájával egészítettük ki, annak érdekében, hogy valóban hasznos útmutatóként szolgálhasson.       

 

Liz Hannah: Jelentkezz!

Hogyan tanítsunk autizmussal élő kisgyermeket tanulni?

Gyakorlati útmutató többségi oktatási intézményben dolgozó pedagógusok és szülők számára

Farkas Edit

 

A korai kommunikáció fejlesztése

(Részlet)

A kisbabák már nagyon korán utánozzák gondozóik arckifejezéseit és hangjait. A baba életének első hat hónapjában a szülők válaszolnak a kisbabák hangjelzéseire és mozdulataira, jelentést tulajdonítva ezeknek: megerősítik őket, így felépítenek egy szerepcserés párbeszédet, és zajokat, mozdulatokat, szemkontaktust, arckifejezéseket és „szociális időzítést” magában foglaló valódi interakciót. (Goldbart, 1988)

 

Az autizmussal élő gyermekeknek nehézségeik vannak a nonverbális kommunikáció területeivel. Kerülik a szemkontaktust és különösen aktívak vagy nyugodtak és magukba fordulóak. Nem figyelnek környezetükre, és nem osztják meg az érdeklődéseiket másokkal. Nehézséget okoz nekik, hogy hangokat és gesztusokat utánozzanak, valamint hogy jelentést kapcsoljanak hozzájuk.

A korai kommunikációs készségek átfedésben vannak a szociális interakcióskészségekkel és a játékkal. Ezek együttesen jó kiindulási pontját képezik a triász leküzdésére irányuló beavatkozásoknak. Emlékeztetőül a sérülések triászának területei az autizmusban: a kommunikáció, szociális interakció nehézségei, valamint a rugalmas gondolkodás és a fantázia működésének hiánya.

A következő néhány oldal olyan gyakorlatokat mutat be, amelyek a korai szociális, kommunikációs és játékkészségeket fejlesztik a következő területeken:

 

• Játszani tanulni: kapcsolatépítés
• Interaktív játék
• A szemkontaktus kialakításának módszerei
• Szerepcserés aktivitások a korai kommunikáció fejlesztésére
• A nyelv és ajakmozgás tudatossága
• A tudatos levegővétel fejlesztése
• A zene felhasználása a kommunikációs készségek fejlesztésére
• Választások, döntések
• A környezet átalakítása a kommunikáció fejlesztése érdekében
• Nyelvi fejlesztés
• Jelek és szimbólumok használata

 

Játszani tanulni: kapcsolatépítés

 

Az autizmussal élő gyermekek többsége korlátozott érdeklődéssel rendelkezik, ami gyakran ismétlődő és magányos. Elutasítják, hogy egy felnőtt vagy gyermek bekapcsolódjon a játékukba. A testkontaktust és a játékokat sajátos módon értelmezik.

Egy új készség megtanításának első lépése a kapcsolatépítés, amelyben a gyermek szívesen vesz részt, és bekapcsolódik a tevékenységbe. Fontos, hogy ne rettentsenek el minket a gyermek verbális vagy nonverbális „hagyjál békén” jelzései.

 

Mit tehetsz?

Kezdetnek ülj a gyermek mellé, és nézd, hogyan játszik. Lehet, hogy minden alkalommal, mikor mellé ülsz, ő feláll, és arrébb megy, ezért esetleg segíthet, ha egy őt érdeklő, motiváló játék van nálad – például buborékfújó, sípolós játék, búgócsiga, zeneszerszám.

Amikor a gyermek elfogadja a jelenlétedet, tevékenységét kísérd elismerő megjegyzésekkel. Ha ránéz egy könyvre, azt mondhatod: „Jó nagy könyv, szép. Lapozz. Vége.”

Kisgyermekeknél célravezető lehet, ha énekekkel kíséred a tevékenységét. Például bármilyen gyermekdal dallamára énekelheted: Dani ugrál, Dani ugrál, hopp-hopp-hopp, hopp-hopp-hopp.

Fokozatosan csatlakozzunk a gyermek tevékenységéhez. Először csak utánozzuk őt. Néhány gyermeknél szükséges, hogy mellette üljünk. Ha a gyermek egy könyvet nézeget, de nem akarja, hogy te is ugyanazt nézegesd, akkor melléülhetsz, és azt mondhatod neki: „Én is olvasok” (egy másik könyvet).

Lesznek olyan gyermekek, akik megengedik, hogy te is az ő könyvüket nézd, de csak azt az oldalt, amit ők választanak. Ez teljesen rendben van, mert a te célod az, hogy a gyermek a közelébe engedjen anélkül, hogy fenyegetésként élné meg a közelségedet.

Ha a gyermek az udvaron játszik egy labdával vagy karikával, de nem akarja, hogy játssz vele, keress egy hasonló labdát vagy karikát és utánozd őt. Ha szeret fel-le rohangálni, szaladj te is mellette, vagy versenyezz vele, esetleg fogd meg a kezét.

Mikor a gyermek elfogadja, hogy mellette vagy és utánzod őt, próbáld átvenni az irányítást. Ha mindig ugyanazt csinálja, változtass egy kicsit rajta. Javasolj izgalmasnak tűnő változtatásokat, például, ha zenés videót néztek együtt, próbálj lassan a ritmusra mozogni.  Ha együtt fel-le rohangáltatok, változtass irányt, vagy induljatok el körbe-körbe.

Ha a gyermek elkezdi követni a te mozgásodat, kövesd te is őt néhányszor, és máris beindult egy kapcsolat. Csak így tovább! Legyél lelkes, izgalmas és aktív. Alkalmazd az alábbi néhány játékötletet, vagy találj ki saját játékokat. Az egyszerű dolgok jönnek be leginkább a kisgyermekeknél.

 

Interaktív játékok

Az interaktív játékban két vagy több résztvevő egymással összhangban, felváltva cselekszik, majd lép tovább. Ez fejleszti a korai szociális interakciót és a játékkészségeket, de kialakítja a kommunikációt is, ahogyan minden résztvevő a többiek cselekedeteire épít, kibővíti, változtatja, folytatja, lassítja, gyorsítja azokat.

Ez fontos kiindulási pont ahhoz, hogy segítsünk az autizmussal élő gyermekeknek abban, hogy megértsék a másik személy fontosságát, és fejlesszék a korai szociális játékkészségeket. Talán könnyebb kisbabákkal és kisgyermekekkel ilyen módon játszani, de hasznos alkalmazni idősebb autizmussal élő gyermekekkel is, akiknek nehézséget okoz a felnőttekkel és a kortársakkal az interakció.