Még a decemberi számban szerettem volna néhány kérdésre választ kapni Szabó Sándorné helyettes államtitkártól. Az Egészségűgyi, Szociális és Családügyi Minisztérium sajtóirodája kérte, tegyem föl írásban a kérdéseimet. Megtettem, ám a válasz akkor érkezett meg, amikor már a tördelőnél volt a decemberi újság. Ez a magyarázata az írás alján található dátumnak.
(Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy azt hittem, élőszóban kapom a választ, akár telefonon, akár személyes találkozás alkalmával, hiszen így mód van a párbeszédre.) Következzenek tehát a kérdések, és a rájuk kapott válaszok, amelyek közül csak egyet hagytam ki, nevezetesen azt, ami arra vonatkozott, mikor fogják önálló fogyatékossági ágnak elismerni az autizmust. Ez már megtörtént, sőt egy tagot delegálhat az autisták érdekképviseleti szervezete sz Országos Fogyatélsosügyi Tanácsba. (F.Á.)
– A lakóotthonok normatív állami finanszirozása meglétük óta megoldatlan. A TÁH-hal (Területi Államháztartási Hivatal) megkötött (kötelező) szerződés alapján nekik is emelni kell a fizetéseket a közalkalmazotti szintre, noha alkalmazottaik egyébként nem élvezik az ezzel járó egyéb előnyöket. A mostani 50 százalékos fizetésemelés ellentételezése nem éri el az ötven százalékot. Az amúgy is állandóan létszámgondokkal küszködő lakóotthonok előtt két út állhat): vagy alkalmazottakat bocsátanak el vagy alacsonyabban képzett munkatársakat foglalkoztatnak. Mindkettő a minőség rovására megy. Mikor képzelhető el, hogy az állami finanszírozások valóban fedezik a lakók által kötelezően fizetett résszel egyűtt) a fenntartás költségeit?
-A szociális intézmények működéséhez juttatott normatív állami hozzájárulás mértékét a költségvetési törvény rögzíti. Az állami támogatás a 2003-as évben tartalmazza a 2002. évi béremelés forrásfedezetéi. A támogatás nevében is szerepel, hogy az “hozzájárulás” a működés költségeihez, ezért az teljes egészében nem nyújt fedezetet a működésre (bér és dologi költségekre). A működtetést a fenntartónak ki kell egészítenie. Ebből adódóan a támogatás nem fedezheti a működtetés teljes költségeit.
-A lakóotthonoknak kötelező tartalékalapot képezni. A váratlan kiadásokra (csőtörés, viharkár, bármi) ez mégsem használható fel azonnal föl, hiszen mindenféle engedélyt kell beszerezniük. Nem lehetne ezzel utólag elszámolni?
– A tartós bentlakást nyújtó intézményeknek, így a lakóotthonoknak is, képeznie kell elkűlönített pénzösszeget. Ennek a rendeltetése, hogy a működés zavartalanságát biztosítsa. Felhasználására kizárólag a működést veszélyeztető helyzetben van lehetőség, amennyiben azt a közigazgatási hivatal határozattal írja elő az elkűlönített pénzösszeg későbbi időpontban és űtemben történő visszapótlását. A felhasználással, illetve a visszapótlással kapcsolatos szabályokat kormányrendelet szabályozza.
– Ha elvált a szülő és egyedül neveli egészséges gyermekét/gyermekeit, akkor több családi pótlékot kap. A fogyatékos gyereket nevelőknél nincs különbség, hogy családban (két kereső) vagy egyedül neveli a fogyatékos gyermekét. Lesz-e ebben (egyszer) változás?
– A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV törvény 2002. októberében elfogadott módosítása a családi pótlék havi összegét minden jogosultsági kategóriában 20 százalékkal megemelte. A törvény 11. §. (1) bekezdésének g) pontja alapján a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek (személy) esetén, a családi pótlék összege 12 600 Ft. A családi pótlék folyósításával az állam a gyermek nevelési, iskoláztatási költségeihez járul hozzá. A magasabb összeg az állam azon elismerését jelzi, hogy a fogyatékos családtag nevelésének, iskoláztatásának megemelkedett költségeihez a társadalomnak nagyob összegben kell hozzájárulnia. Az ellátás összegének tekintetében a fogyatékos gyermeket nevelőknél valóban nincsen kűlönbség, hogy a családban két kereső van, avagy egyedül álló neveli a fogyatékkal élő gyermekét, azonban a 12 600 Ft-os havonként összeg nagysága kifejezi az állam részéről történő megkülönböztetet hozzájárulást.
– Tavaly kimondottan a különböző társadalmi szervezetek működési költségeinek fedezésére írt ki pályázatot a minisztérium az ÉTA javaslata alapján, amelyet házi használatra ÉTA-mátrixnak neveztek el. Ez azért volt jó, mert addig csak konkrét programokra szóltak a pályázati kiírások, ezért a legtöbb szervezet napi gondokkal (posta, telefonszámla stb.) küszködött. Lesz ilyen pályázat idén is? Lehet már látni, hogy mely területek kapnak prioritást – szigorúan a fogyatékos ügynél – a tárcánál?
– Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium legközelebbi célja a fogyatékos ügy területén a fogyatékosok évéhez kapcsolódó rendezvénysorozat lebonyolítása és támagatása 2003-ban. Az éves programsorozat eseményeinek támogatását és megrendezését széles körben egyeztettűk az érintett területen működő civil szervezetekkel. Mindegyik rendezvénnyel legfőbb célunk a társadalmi tudatformálás. Remélem, hogy 2003-ban a fogyatékkal élők az élet legkülönbözőbb területein egyre nyomatékosabban jelennek majd meg és ez kellő nyilvánosságot fog kapni. A jövő évi pályázatokról még nem tudok konkrét információkkal szolgálni. Az egyes pályázati programok kiirásának tartalmáról még nem született döntés, de célunk, hogy a korábbi pályáztatási rendszert felülvizsgáljuk és a tapasztalatokat figyelembe véve minél célorientáltabb, a támogatások felhasználása tekintetében pedig minél hatékonyabb pályázati módszereket dolgozzunk ki.
Budapest, 2002. december 2.