Magyarországon, mint másutt is sokfelé a világon, egyre fokozottabb érdeklődéssel fordul a gyógypedagógus szakma, ill. a támogató terápiák, az autizmus jelensége felé. Hazánkban is beindult a szakirányú gyógypedagógus-képzés. Jómagam is hazai indíttatással és érdeklődéssel indultam el szakmai berkekben – s 2008-ban végül is autizmusspecifikus témában doktoráltam gyógypedagógiából az Amerikai Egyesült Államokban. Ezért gondoltam, rövid áttekintést adok az autizmusspecifikus gyógypedagógus-képzésről az USA felsőoktatásában; hátha hasznos indíttatást kapunk odahaza is az itteni tapasztalatokból.
Az autizmus továbbra is „rejtélyes”, és ezért izgalmas, kihívást jelentő kutatási területnek számít; bár sokkal többet tudunk róla, mint akár egy évtizeddel ezelőtt. Sok kutatásban megalapozott kezelésmód áll rendelkezésünkre, s a gyógypedagógus-képző programok ebből az eszköztárból merítenek. Mivel az autizmus egy spektrumzavar része, a DSM-lV-TR (APA, 2004) diagnosztikai kritériumai igen széleskörűek. Ráadásul az autizmus nem diagnosztizálható szomatológiailag (pl. vérvizsgálat alapján), hanem alapos megfigyeléssel kell azonosítanunk többféle tipikus magatartásbeli tünetet. Ennek a tünetegyüttesnek a felismerése/leírása is a szakmai képzés része.
Három Pennsylvania állambeli egyetem programja alapján vázolom fel a szakirányú gyógypedagógus-képzés rendszerét az USA-ban: a Pennsylvania State University (állami egyetem), a California University of Pennsylvania (magánegyetem), valamint a Seton Hill University (katolikus egyetem) rendszerét összegzem. A megközelítés mindhárom egyetemen hasonló: a mesterfokú gyógypedagógus-képzésben részt vevő hallgatók választható szakirányú képzésprogramja az autizmus. A szakkepésítés 12 kredites plusz órakeretet tölt ki, ezt elvégezve a hallgatók a diplomájuk mellett autizmus-szakképesítést igazoló tanúsítványt is kapnak. A 12 kredit általában négy félév alatt szerezhető meg, félévenként 3 kredit abszolválásával.
A szakirányú képzés témái a következő ismeretek köré csoportosulnak:
(a) Az autizmus jelensége. Ide tartozik tünetcsoportok története, a diagnosztikai kritériumai, illetve az elterjedt kezelésmódok hatékonyságának és szakmai megalapozottságának értékelése. Ez különösen fontos az USA-ban, mivel a 2001-es oktatási törvénymódosítások folytán ma csak olyan eljárásokra lehet állami pénzt igényelni (és ide tartoznak az iskolai programok is), amelyek empirikus kutatással tudják igazolni eredményességüket.
(b) ABA – Alkalmazott viselkedés-analízis. Az USA tiszti főorvosa az utóbbi öt év során többször is hivatalos közleményben jelezte, hogy ez a terápiás megközelítés bír jelenleg a legkomolyabb tudományos megalapozottsággal. Így az ismerete elengedhetetlen az autizmussal foglalkozó szakembereknek. (A módszer alapjairól jómagam áttekintést adtam a 2007-es MAGYE konferencia plenáris ülésén; a Fejlesztő Pedagógia c. folyóirat pedig összefoglalót közölt erről a 2008/2. számában.) Az ABA egyik korai úttörője volt egyébként az USA-ban kutató, magyar származású Lovász, akinek nevét ma egy intenzív terápiás módszer viseli (Lovaas-therapy). A módszer mára sokat finomodott, és széles körben alkalmazzák iskolai és szabadidős/szociális-terápiás programok keretében.
(c) Kommunikáció. Mivel a beszed és a nonverbális kommunikáció érintettsége központi szerepet játszik az autizmus tünetegyüttesében, a társas készségek fejlesztése különös hangsúlyt kap a képzési modellekben.
(d) Vizsgálati módszerek ill. tanterv készítése. A diagnosztikai eljárások nemcsak a kezdeti szűrésre vonatkoznak, hanem a fejlesztés folyamatos nyomon követésére, dokumentálására is kitérnek. Fontos, hogy az egyéni tantervkészítés és fejlesztő program tervezése mindig az autizmussal élő tanulók aktuális képességeire épüljön.
(e) Tranzicio* és partnerkapcsolatok. Ebbe a témakörbe tartoznak a különféle életszakasz-váltások kihívásai (pl. iskolába kerülés, felnőttkorra való felkészítés stb.) ill. a szakemberek, családtagok, segítőszervezetek, törvényalkotó és támogató szervek együttműködése.
Dr. Tarnai Balázs
A Seton Hill Egyetem
gyógypedagógus oktatója
* A tranzicio az USA-ban a Transition Services megnevezes eleme, ami az életszakaszok közötti zökkenőmentes átmenet megteremtését segíti elő. De ugyanezt a szót használják pl. az iskolai nap egyes tevékenységei közötti váltásra is (amikor pl. a változástól ódzkodó autista gyermekek szintén problémásan viselkedhetnek a „tranzicio”-ra, a váltásra reagálva.