A Rainman’s Home 2. Autismusforumán Therapie, Behandlung, Intervention (Terápia, kezelés, beavatkozás) alcímmel 2007. október 12-én Bécsben elhangzott előadás összefoglalása.
Az előadó, dr. Suchodoletz előadása elején röviden összegezte az eddig széles körben ismert és elfogadott módszereket és azok hatékonyságát. Az autista zavarok eddig legismertebb terápiái a következő nagyobb egységekben foglalhatók össze:
- Gyógypedagógia fejlesztések
- egyes funkciók egyéni fejlesztése: logopédia, mototerápia (mozgásterápia), ergoterápia
- viselkedésterápia
- gyógyszeres kezelés.
Ezek hátránya, hogy időigényesek (azaz relatív lassan mutatkoznak a siker jelei), hosszú a kezelések időtartama, fárasztóak (mind a gyermektől, mind a szülőktől jelentős kitartást, fáradságot igényelnek), ugyanakkor gyógyulást nem ígérnek, nem is várható el tőlük. Ezért gyakran éri kritika ezeket a módszereket: hogy tüneti kezelések csupán, hiányoznak az egységesen meghatározott szempontok, az objektív akadályokat figyelmen kívül hagyják, valamint a gyermekek egyfajta idomítását jelentik. Kézenfekvő a kérdés, van-e igény más, nem konvencionális, kiegészítő kezelési megközelítések iránt, amelyeket alternatív terápiáknak nevezünk. Ez utóbbi gyűjtőfogalom, amely az autizmusspektrum-zavarait és ennek okait illetően teljesen eltérő és tudományosan nem igazolt koncepciókból kiinduló módszerek sokaságát foglalja magában.
Vajon érdemes-e alternatív terápiát alkalmazni?
Egy 2000-ben készült felmérés szerint (Kahrs et al. 2000) a megkérdezett 1685 felnőtt 75%-a válaszolta, hogy ha a biztosító által támogatott volna, igénybe venné az alternatív eljárások valamelyikét. Viszont csupán 43%-uknak volt ezzel kapcsolatos tapasztalatuk (a krónikus betegeknél ez a szám 60% volt). Ez utóbbiak 90%-a állította, hogy másnak is ajánlaná a kezelést. Mindez azt mutatja, hogy igen nagyok az elvárások ezekkel a módszerekkel szemben.
Ugyancsak 2000-ben készült egy kérdőíves, anonim felmérés, a krónikus betegségekben szenvedő gyermekek körében. 252 szülő (a megkérdezettek 56%-a) küldte vissza a kérdőívet. A “milyen gyakori az alternatív terápia igénybevétele ebben a betegcsoportban” kérdésre válaszolók 37%-a nem vette igénybe és nem is igényli, 10%-a eddig nem vett részt, de igényelné, míg a megkérdezettek 53%-a részt vesz az alternatív terápia valamelyik formájában. (Bode et al. 2000).
Az autizmus kezelésében az alábbi fő alternatív eljárások ismertek:
- Pszichikai alapfunkciók tréningje.
- Nem hagyományos kommunikációs módszerek.
- Testorientált terápiás módszerek.
- Alternatív gyógyszerek illetve diéta.
- Egyéb eljárások.
Dr. Suchodoletz a pszichikai alapfunkciók tréningjére tért ki részletesebben. Az alapfunkciók, mint emlékeztetett, az auditív, vizuális, kinesztetikus, motorikus “részegységek”, amelyek mind részt vesznek a kommunikációban, továbbá az agyféltekék koordinációja, de sok minden más is ide tartozik. Visszatérve az auditív terápiákra: Alfred A. Tomatis kifejlesztett egy különleges metódust olyan betegek részére, akik tanulási rendellenességekkel vagy viselkedési problémákkal küzdenek. A terápia lényege az un. elektronikus fül alkalmazása, amelynek segítségével a kevésbé vagy rosszul érzékelt frekvenciákat felerősítik, ezáltal az akusztikus érzékelést (= a hallást) normalizálják. E hallásterápia alkalmazásakor pl. felerősítik a magas frekvenciákat, ami által az agy energia ellátása fokozódik, továbbá ez mintegy akusztikus visszavezetés az anyaméhben tapasztalt hangélményekhez. A terápiának sok más variációját kifejlesztették (hallástréning, audiovokális-integratív tréning, AIT, Fast For Word, Hochton-Training, Schalltherapie stb.). Ezen un. auditiv tréningek javallatai igen széles területet érintenek gyerekeknél, felnőtteknél egyaránt, de egyértelmű, hogy nem autizmusspecifikus terápiáról van szó.
A vizuális terápiák közül az Irlen terápiát, a motoros fejlődési zavar kezelésére pedig az Ayres terápiát említette az előadó. Az első módszer abból indul ki, hogy az autizmus egyik oka a szem túlérzékenysége bizonyos színekre (Skotopic sensitivity syndrom), ezért különböző színes szemüveg, illetve kontaktlencse hordását javasolják, mivel ezek kiszűrik a “káros” színeket. Jean Ayres szenzoros integrációja nálunk is ismert.
Az agyféltekék koordinációjára is kifejlesztettek módszereket, mint a dichotréner (dichotikus aszimmetrák javítására), laterális tréning (auditív hemiszféra = agyfélteke koordinciós tréning), edukinesztetika – melyekre idő hiányában nem tért ki részletesen. Megjegyezte, hogy autista gyermekek maguk is fejlődnek ugyanúgy, mint nem autista kortársaik. Hivatkozott Delacato ezen a téren kifejtett munkásságának megállapításaira.
A nem konvencionális kommunikációs módszerek közé tartozik a támogatott kommunikáció (Facilitated Communication, FC), és a PECS (Picture Exchange Communication System).
A testorientált terápiás módszerek közül ismert:
- a Craniosacral-Therapie (Osteopathie)
- a Spiraldynamik (automatikusan a helyes mozgást fejlesztő módszer)
- a HANDLE-Therapie (Holistic Approach to NeuroDevelopment and Learning Efficiency)
- a Padovan által kifejlesztett Neurofunktionelle Reorganisation, valamint
- az integratív testterápia (bővebben: Integratív Medicina dr. Balázs Csabawww.lib.sote.hu/files/moksz/2005/holisztikus_medicina.ppt.)
További terápiás eljárások:
- Festhalte-Therapie (Forced Holding = Holdingterápia, lásd: D. Williams Autizmus 65. oldal.)
- Polaritäts-Therapie (bővebben:http://en.wikipedia.org/wiki/Polarity_therapy)
- Állatokkal támogatott terápiás módszerek (hippo-terápia, Delfin-terápia)
- Táncterápia
- Művészetterápia
- Zeneterápia
Alternatív gyógyszeres kezelések:
- Vitaminok illetve nyomelemek nagy dózisban
- Homeopátiás szerek
- Bach-virágterápia (bővebben: http://www.bach-bluetentherapie.de/ )
- Diéták (pl. GF/CF diéta, oligo-antigén diéta (utóbbiról bővebben:http://www.paradisi.de/Health_und_Ernaehrung/Diaeten/Oligoantigene-Diaet/)
(Folytatjuk)
Az összefoglalást készítette:
Kocsisné Borics Mária, Kocsis Alajos
1 Előadó: dr. Waldemar von Suchodoletz egyetemi tanár – Klinik für Kinder- und Jugendpsychiatrie, Psychosomatik und Psychotherapie Ludwig-Maximilians-Universität, München.
2 Dr. Tomatis szerint a fül alap funkciója, hogy segítse az agy kifejlődését a születés előtti időszakban. A közvetlen hanghatások ellenére – anyai szívhangok, emésztés, anyagcsere – a magzat már 4 hónappal a születés előtt képes érzékelni a külső hanghatásokat is. Ez éppúgy szükséges a fejlődéshez, mint a táplálék. Bővebben: http://en.wikipedia.org/wiki/Alfred Tomatis.
2 Carl H. Delacato: Miért más az autista gyermek, 47. ill. 63. oldal.
4 Esőember 1999. III. évfolyam, 4. szám: A Bánffy-módszer, ill. 2004. VIII. évfolyam, 1. szám: Mire jó a craniosacral?