Az Autisták Országos Szövetsége „a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló” kormányrendelet tervezetére az alábbi észrevételeket teszi:
Javaslat a tervezet 1. §-ával kapcsolatban
Korábban már többször jeleztük az Emberi Erőforrások Minisztériumának, hogy a 218/2003 (XII.11.) Korm. rendelet (Ir.) 1. számú melléklete pontatlan és a gyakorlatban jogértelmezési nehézségeket teremt, melynek eredményeképpen egyes, 18. életévüket betöltött fogyatékos személyek elesnek a parkolási igazolvány igénylésének lehetőségétől.
A gyakorlati probléma röviden a következő:
Az Ir. alapján a 18. életévét betöltött fogyatékos személy a fogyatékossági támogatásra vonatkozó szabályok szerint megállapított súlyos fogyatékosság igazolása esetén szerezhet jogosultságot parkolási igazolványra. Gyakorlatban tehát ha a fogyatékos személy a fogyatékossági támogatásra való jogosultságát nem tudja igazolni, akkor nem kaphat parkolási igazolványt sem.
Sok esetben találkozunk azzal, hogy a család nem kívánja a nagykorúvá vált súlyosan fogyatékos – autizmussal élő – személyt újabb vizsgálatoknak kitenni s, így a 18. életév betöltésével nem térnek át fogyatékossági támogatásra, hanem a gyermekkortól jól dokumentált fogyatékosság és az ezt alátámasztó, a hatóságnál már rendelkezésre álló orvosi iratokra hivatkozással kérik a családi pótlék saját jogon történő továbbfolyósítását. Jellemzően ilyenkor iratok alapján kerül csak sor a vizsgálatra, így személyesen megjelenni nem kell.
Vannak, akiket viszont az motivál erre a döntésre, hogy mivel az érintett rendszeresen szed nagy költségeket jelentő gyógyszereket, így nem kívánják elveszíteni a magasabb összegű családi pótlék alapján alanyi jogon járó közgyógyellátást, valamint a családi adókedvezményt, mely szintén igénybe vehető az ilyen személyekre tekintettel, ellentétben a fogyatékossági támogatással. Fogyatékossági támogatásra való áttéréssel ezek a kedvezmények tehát elvesznek. Így a családnak döntenie kell, hogy a parkolási igazolványra való jogosultság megszerzése, vagy a közgyógyellátás és családi adókedvezmény megtartása jelent e prioritást. Tekintettel arra, hogy az érintetti kör ez esetben is súlyos fogyatékossággal, autizmussal élő, tömegközlekedéssel nem szállítható vagy személygépkocsival történő szállítása is nehéz, ezért az orvosi kezelésre vagy más helyre történő eljutás érdekében nagy segítséget jelent számukra a parkolási igazolvány. A parkolási igazolványra azonban nem tudnak jogosultságot szerezni, mivel nem tértek át fogyatékossági támogatásra, s ezért nincs olyan dokumentum, amellyel igazolni tudnák súlyos állapotukat. Hangsúlyozandó az is, hogy a fent megjelölt érintetti kör nem végtaghiányos és fizikailag nem biztos, hogy korlátozott a mozgásában, ezért a közlekedőképesség vizsgálaton nem érné el a szükséges százalékot, ugyanakkor a viselkedése és pszichés állapota miatt rendkívüli nehézséget jelent az utaztatása, akár orvosi kezelés céljából is.
E probléma megoldására javasoljuk az Ir. 1. számú mellékletének 2 pontját az alábbiak szerint módosítani:
„2. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény szerinti fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatósági határozat vagy a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet szerinti, vagy az ezzel egy tekintet alá eső, a rehabilitációs hatóság által más jogcímen kiállított, a súlyos fogyatékosság minősítését tartalmazó szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás.
E módosítás egyértelművé tenné a jogalkalmazók számára, hogy a súlyos fogyatékosság igazolására olyan szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás is elfogadható, amely nem a fogyatékossági támogatás megállapításával kapcsolatos eljárásban készült, hanem más, a fogyatékos állapot véleményezését előkérdésként kezelő ellátás igénylésekor (pl. rokkantsági járadék, komplex minősítés, magasabb összegű családi pótlék megállapítása)
Javaslat a tervezet 11. §-ával kapcsolatban
A módosító rendelet 10.§-a a gyermekek otthongondozási díjával kapcsolatban a Pr. 20.§ (3) bekezdéseként beiktatni rendeli az alábbiakat:
„(3) Nem kell csatolni a kérelemhez a háziorvos (1) bekezdés a) pont szerinti igazolását, ha az ápolt gyermeknek
- a) fogyatékossági támogatásra,
- b) vakok személyi járadékára, vagy
- c) rokkantsági járadékra
való jogosultsága áll fenn.”
Ennek mintájára javasoljuk, hogy a rendelet 11.§ (2) bekezdésében a Pr. 25.§ (3) bekezdését módosító szövegrész egy c) ponttal egészüljön ki, s az alábbiak szerint szóljon:
„(3) Nem kell csatolni a kérelemhez a háziorvos (1) bekezdés a) pont szerinti igazolását, ha az ápolt személynek
- a) fogyatékossági támogatásra,
- b) vakok személyi járadékára, vagy
- c) rokkantsági járadékra
való jogosultsága áll fenn.”
Nincs ugyanis semmilyen ésszerű indoka annak, hogy az ápolási díj szabályai között a rokkantsági járadékra jogosult ápolt személyek esetében (akiknél a legalább 70%-os egészségkárosodás fennáll) miért ne lehetne eltekinteni a háziorvosi igazolás csatolásától, amikor ez a GYOD esetében is így került szabályozásra.
Javaslat a tervezet 20. §-ával kapcsolatban
Szövetségünk korábban is szorgalmazta, hogy a 102/2011 (VI.29.) Korm. rendelet (Mr.) 2.§ h) pontja az egyéb fogyatékossággal élő személy fogalmát úgy határozza meg, hogy abba a 18. életévüket betöltött saját jogon magasabb összegű családi pótlékra jogosult fogyatékos személyek is feltűntetésre kerülhessenek. A fentiekben, a 218/2003 (XII.11.) Korm. rendelet kapcsán kifejtettek itt is irányadóak, vagyis nincs ésszerű indoka annak, hogy a fogyatékossági támogatást igénybe vevő vagy a saját jogán magasabb összegű családi pótlékra jogosult azonos állapotú személyek között különbséget tegyen a jogszabály abból a szempontból, hogy melyik pénzbeli ellátást veszik igénybe. Márpedig az Mr. szempontjából nem minősül egyéb fogyatékossággal élőnek az az autista személy, akinek bár súlyos az állapota, mégis inkább a magasabb összegű családi pótlékot veszi igénybe a fogyatékossági támogatás helyett.
Erre tekintettel javasoljuk az Mr. 2.§ ha) pontjának alábbiak szerinti módosítását:
„ha) fogyatékossági támogatásra a Fot. 23. § (1) bekezdés a)–d) vagy h) pontja alapján jogosult, vagy súlyos autizmusa, látási, hallási, vagy értelmi fogyatékossága folytán, saját jogán magasabb összegű családi pótlékra jogosult, vagy vakok személyi járadékában részesül, vagy a Fot. 23. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja alapján halmozottan fogyatékosnak minősül, kivéve, ha egyik fogyatékossága mozgásszervi fogyatékosság,”