Ahogyan korábban már hírt adtunk róla a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) kezdeményezésével nyár vége óta folynak egyeztetések az Emberi Erőforrások Minisztériuma (továbbiakban: Minisztérium) és a hat országos érdekvédelmi szervezet (Autisták Országos Szövetsége, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége és a Siketvakok Országos Egyesülete, Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége) között az ápolási díj reformjának ügyében.
Ennek ellenére az AOSZ csak a közelmúltban értesült arról, hogy a témát érintő törvényjavaslat T/3623 elkészült, a folyamatban lévő egyeztetések ellenére a Minisztérium a fent megjelölt tárgyalópartnerei számára előzetesen nem küldte meg közvetlenül a tervezetet.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának a 2018. november 23.-i egyeztetésen ismertetett álláspontja szerint a hat országos érdekvédelmi szervezet korábbi javaslatai csak részben támogathatóak a kormányzat által az alábbiak szerint:
- Az érdekvédelem azon követelése, miszerint az ápolási díj összege a mindenkori minimálbér összegéhez igazodjon csak fokozatosan, több éven keresztüli emelések eredményeként teljesíthető kiemelve, hogy az újonnan bevezetésre kerülő GYOD e szintet már korábban, 2022-ben el fogja érni.
- A Minisztérium az érdekvédelmi szervezetek azon javaslatát, hogy az ápolási díjra való jogosultság minősüljön olyan jogviszonynak, mely a foglalkoztatási jogviszonyhoz hasonló jogosultságokat garantál egyáltalán nem támogatja, mert a Minisztérium álláspontja szerint ez az ápolt személy és az ápolást végző között fennálló rokoni kapcsolat és bizalmi viszony miatt jogilag nem rendezhető kérdéseket vet fel (pl. a szabadság munkajogi fogalmának értelmezése lehetetlen az ápolási díj vonatkozásában stb.).
- Az ápolási díjra jogosultak körének bővítését a Minisztérium csak részben támogatja, így az új szabályok alapján az ápolási díjra az is jogosultságot tud szerezni, aki elhunyt házastársa egyeneságbeli rokonát (szülőjét, gyermekét stb.) vagy testvérét ápolja, illetve bizonyos feltételekkel a nevelőszülők is jogosultak lehetnek ápolási díjra. Ezen túlmenően a jogosulti kör bővítése nem támogatható!
- Az érdekvédelem azon követelése miszerint az ápolási díj mellett az egyéb pénzellátások is teljes összegben legyenek igénybe vehetőek, a Minisztérium álláspontja szerint csak úgy valósítható meg, hogy az új szabályok már lehetővé teszik majd azon gyermekek után járó pénzbeli ellátások teljes összegű igénybe vételét, akik után ápolási díj vagy GYOD nem kerül megállapításra. Így például ha két gyermek van egy családban, akik közül az egyik autizmussal él, akkor utána a szülők egyike GYOD-ra lehet jogosult, míg ugyanazon szülő a másik gyermek után teljes összegben igényelheti a CSED-et, a GYES-t stb.-t.
- Az érdekvédelem által javasolt „szociális szolgáltatási gyűrű” kialakítása illetve fejlesztése a Minisztérium álláspontja szerint nem kapcsolódik szorosan az ápolási díj kérdéséhez, így az más alkalommal, illetve máshol szabályozandó.
- Az ápolási díj az ápoló személynek fel nem róható okból történő megszűnése után állást kereső, a munkaerő piacról akár évtizedekig kiszoruló ápolást végző személyek munkaerő piacra való visszatérésének segítése a Minisztérium által is támogatott cél, így az új szabályozás lehetővé teszi azt, hogy az ápolási díj megszűnése után még 3 hónapig folyósításra kerüljön az ápolási díj.
- A Minisztérium szerint a tartós ápolást végzők időskori támogatása, kivételes, pozitív diszkriminációt megvalósító ellátási forma, így az érdekvédelmi szervezetek ez irányú, a jelen szabályozást érintő módosítási javaslatai egyáltalán nem támogathatóak.
- Végezetül pedig az újonnan bevezetésre kerülő jogszabályi rendelkezések lehetővé teszik, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalók ellátásait igénylő személyek által igazolandó biztosítási időbe az ápolási díj és a GYOD folyósítási ideje is beleszámítson, ami könnyebbséget jelent azok számára, akik egészségi állapota az ápolási tevékenység során vagy azt követően romlott meg.
Mindezzel és az elkészült törvényjavaslattal kapcsolatban az AOSZ aggályai a következők:
A GYOD 2019. január 01-től 2019. december 31. napjáig minden olyan szülőnek megállapításra kerül az ápolási díjról történő automatikus átsorolással, akik 2018. december 31. napján már jogosultak gyermekük után az ápolási díjra. A törvénytervezet szerint azonban 2019. július 01-től azon személyek esetében, akiknek eredetileg alapösszegű ápolási díj járt a jogosultságát felül kell vizsgálni, s ha a GYOD feltételeinek nem felelnek meg – például nem önellátásra képtelen állapotú a gyermekük – akkor a GYOD-ra való jogosultságukat 2019. december 31-gyel meg kell szüntetni. Ennek eredményeképpen fennáll a veszélye annak, hogy sok, jelenleg alapösszegű ápolási díjon lévő személy 2020-ban akár ellátás nélkül marad, vagy újra meg kell igényelje az ápolási díjat.
Bár a GYOD és az ápolási díj összege nő, ám az ápolási díjon lévők – apróbb könnyítéstől eltekintve – nem élvezhetik a foglalkoztatási jogviszonyhoz hasonló jellegű jogviszony nyújtotta előnyöket, az ápolási díjon illetve a GYOD-on töltött időt továbbra sem minősül biztosítotti jogviszonynak, így például a nők korkedvezményes nyugdíja kapcsán felvetett problémák sem oldódnak meg.
Az új rendelkezések nem oldják meg azon fogyatékos személyek gondját sem, akiknek egyáltalán nincs olyan hozzátartozója, aki ápolási díjra jogosulttá válhatna, ugyanakkor saját otthonukban szeretnének élni, s ehhez olyan személytől segítséget kapni, akivel ugyan rokoni kapcsolatban nem állnak, de a bizalmi kapcsolat köztük fennáll és az ápolási, gondozási feladatokat ellátná.
A szociális szolgáltatási gyűrű fejlesztésére (támogató szolgálat kapacitásainak növelése, nappali ellátás biztosítása stb.) mindenképpen szükség van, melyre bár nem az ápolási díj szabályozásának tárgykörével kapcsolatban, hanem egy külön együttműködés keretein belül az érdekvédelem ígéretet kapott, mely nagy előrelépésnek tekintendő és az érdekvédelem álláspontja szerint elodázhatatlan feladat. Ezen szolgáltatási gyűrű biztosíthatná a fogyatékos személyeket ellátó családok tehermentesítését, valamint azt a választási lehetőséget, hogy az érintett fogyatékos emberek ellátása otthonukban a családjuk által végzett gondoskodás formájában, vagy részben esetleg egészben intézményi keretek között történjen.
Az érdekvédelem álláspontjával megegyezően az AOSZ azzal is egyet ért, hogy a munkaerő piacra való visszatérés érdekében az ápolási díjon lévőket ne csak az ellátás megszűnésétől számított 3 hónapig illesse meg az ápolási díj, hanem számukra az egyéb munkába állást segítő munkaerő-piaci szolgáltatások is válljanak elérhetővé.
A tartós ápolást végzők időskori támogatása vonatkozásában nem fogadható el a Minisztérium álláspontja, s az AOSZ véleménye szerint igenis szükség van a szabályozás áttekintisére és módosítására az elmúlt év gyakorlati tapasztalatainak felhasználásával is!