Rengeteg a hiányterület, folyamatosan változik az autizmusban érintett személyek, családok száma, szélesedik a spektrum autizmus, életkor, támogatási szükséglet és a különböző igények tekintetében. Ez jelentős kihívást okoz autista társaink, családjaik életében, nem tud kellően reagálni az ellátórendszer és a közszolgáltatások, piaci szereplők sem.
Az Autisták Országos Szövetségének képviseletében Kővári Edit elnök és Csonka Gábor autizmusban érintett alelnöke 2019. november elején Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszterelnöknél járt. A Szövetség vezetője a fenti problémák megoldását sürgető intézkedéseket kért a Kormány képviselőjétől, melyre az AOSZ ígéretet kapott.
Az AOSZ elnöke még a koronavírus járvány kitörése előtt egyeztetett Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízottal és Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkárral az új Országos Autizmus Stratégia előkészítéséről. A kormány támogatásával 2020. július 3-án bizottság jött létre az Országos Autizmus Stratégia megújítása érdekében, amelynek keretében áttekintik az elmúlt évek autizmussal élőket érintő programjait és továbbfejlesztik az eddig elért eredményeket.
Az Autisták Országos Szövetségének célja, hogy az autizmusban érintett személyek és családjaik érdekében olyan intézkedések szülessenek, melyek figyelembe veszik az autizmus okozta nagyon eltérő élethelyzetek nehézségeinek széles körét, illeszkednek a magyar jog- és intézményrendszer struktúrájába és leghatékonyabb módon, néhány éven belül a családok mindennapjaiban érzékelhető pozitív változásokat eredményezzenek. Fontosnak gondoljuk az autizmusban érintett közösség észrevételeit és javaslatait, azokat folyamatosan várjuk a lobby@esoember.hu címre.
A korábban készült Országos Autizmus Stratégiáról bővebben:
2007-ben jelent meg elsőként az a kormányzati szándék, mely szerint „El kell készíteni az autizmussal élő személyek komplex (foglalkoztatási, szociális és pedagógiai) rehabilitációjára, valamint az autizmus diagnosztizálására alkalmas intézményrendszer koncepcióját.” A 1062/2007. Kormányhatározat értelmében a szaktárca 2007 októberében az Autisták Országos Szövetségét kérte fel a Stratégia elkészítésére. A széles szakmai konszenzuson alapuló, több szakterületet is érintő munka 2007. november és 2008. július között zajlott számos szakértő bevonásával.
A korábbi Országos Autizmus Stratégia kodifikációjára 2010-ben került sor, aminek köszönhetően a Kormány elfogadta a 1038/2010. (II. 18.) Kormányhatározatot. A Kormányhatározat értelmében kiegészítésre került az 2007-2010. évi Országos Fogyatékosügyi Program középtávú intézkedési tervének V. fejezete „Az autista személyek életkörülményeinek javításával kapcsolatos célok” címmel a Stratégia bizonyos részeit kiemelve fogalmazott meg kormányzati feladatokat az adott időszakra vonatkozóan. Mindezen feladatok mellé forrásokat és felelősöket is rendelt a jogszabály. A beavatkozási területek a következők voltak:
1. Az autizmus-spektrumzavarok szakszerű szűrése és diagnosztizálása érdekében gondoskodni kell a diagnosztikai szakemberképzés és továbbképzés fejlesztéséről. Ki kell dolgozni a korai diagnosztikát szolgáló szűrési rendszer módszertanát. A diagnosztika fejlesztése érdekében az ellátó intézményeket fel kell készíteni az autizmus diagnosztizálására.
2. Gondoskodni kell az autizmus-specifikus oktatás fejlesztéséről. Ennek érdekében az oktatás minden szintjére vonatkozóan ki kell dolgozni az autizmus-specifikus fejlesztés és oktatás minőségi kritériumrendszerét. A 2010/2011-es tanévtől kezdődően a közoktatási intézményeknek pályázati forrás biztosításával kell segítséget nyújtani a kritériumrendszer bevezetéséhez. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy középtávon többlet-támogatásban részesüljenek az autizmussal élő tanulók oktatásában részt vevő közoktatási intézmények.
3. Létre kell hozni és működtetni kell az Autizmus Szakmai Műhelyt az autista személyek komplex (foglalkoztatási, szociális és pedagógiai) rehabilitációjára, a fejlesztési elképzelések és képzések, valamint a szakmai sztenderdek kidolgozására, továbbá egy országos módszertani centrum kialakítása lehetőségének vizsgálatára és az annak felállításával kapcsolatos koncepció kidolgozására.
4. Ki kell dolgozni az autizmus területén megfelelő szakmai ismeretekkel és jártassággal rendelkező szakemberek adatbázisának felállításához szükséges kritériumrendszert.
5. Az autizmussal élő személyek és családjuk megfelelő anyagi és pszicho-szociális támogatása érdekében meg kell vizsgálni mentorszülői hálózat és személyi segítő rendszer létrehozásának lehetőségét, valamint a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei, az akadálymentesítési támogatás, továbbá a magasabb összegű ápolási díj jogosultsági köre az autista személyekre történő kiterjesztésének lehetőségét.
6. Fejleszteni kell az autizmus-specifikus intézményi ellátás rendszerét. Ennek érdekében
a) modellprogramot kell indítani az autista személyek kríziskezelésére,
b) meg kell határozni az autista személyek krízisellátásának feltételeit.
7. Meg kell vizsgálni felnőttképzési modellprogram indításának a lehetőségét az autizmus spektrum zavarral élő személyek részére. A felnőttképzési modellprogramnak általános célú képzésekre (élethosszig tartó tanulás, önálló életvitelre felkészítés, kommunikációs és szocializációs fejlesztés) és fejlesztő képzésekre kell épülnie.
8. Elő kell segíteni az autizmus spektrum zavarral élő személyek minél szélesebb körű foglalkoztatását. Ennek érdekében ki kell dolgozni az autista személyek foglalkoztatásának sztenderdjeit, munkaerő-piaci modell- programokat kell indítani az autista személyek tartós, integrált foglalkoztatásának támogatása céljából.